Csütörtökön megnyitott a Las Vegas-i CES, a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai vására. A 3D-tévék meggyőzően viszik a prímet, Paul Otellini pedig az Intel újdonságainak bejelentésével lepipálta Steve Ballmer előző esti sótlan nyitóbeszédét. Egy magyar stand is akad idén.
A vegasi Luxor kaszinóban, a szállodai szobámban külön tévécsatorna van arra, hogy megtanítsa a vendégeket a szerencsejátékokra. Ha rengeteg pénzem lenne, valószínűleg ebben a pillanatban mégsem a rulettasztal mellett verném el, hanem vennék egy 3D-tévét. Lelkes vagyok, most értem vissza a hotelba a Consumer Eletronic Show első napjáról, ahol kiderült, hogy amit a nulladik és a mínusz egyedik nap sajtótájékoztatóin hangoztattak, az nem marketingmaszlag: a 3D-s tévézés tényleg itt van, és baromi jó.
A show legfontosabb trendje a 3D-tévé, nem véletlen, hogy a vegasi LVCC konferenciaközpont tévés csarnokában tolong a legtöbb újságíró. A körítést tekintve egyértelműen a Samsung nyeri a versenyt: ízléses, gondosan megtervezett standjuk van egy központi, tükrös plafonú térrel, nem csak egymás mellé pakolták a legújabb termékeiket. A termékeik is erősek, különösen a C9000 led-tévé. Kis szögből is éles a képe, mégsem vastagabb egy ceruzánál, és persze 3D-s. A távirányítója pedig érintőképernyős, és tudja a show leghaszontalanabb újítását: lehet rajta nézni a tévéműsort, miközben a tévén dvd-t nézünk.
A cég többi tévéje is meggyőző, van 3D-s amoled tévéje (az amoled többnyire kis kijelzőkön alkalmazott, szerves fénykibocsátó diódás technológia), de a hagyományos ledes vonal is ott van az élmezőnyben. David Steele, a cég alelnöke szerint a Samsung tavaly 110 milliárd dolláros forgalmat hozott össze tévékből, a cél 2020-ig a merész 400 milliárd. Ezt támogatandó be is jelentik, hogy saját appstore-t indítanak (a tévék mellett telefonon, bluray-lejátszón és minden netkapcsolatra alkalmas kütyün), tavasszal érkeznek az első alkalmazások.
A Toshiba a szintén 3D-s Cell TV-re építi fel a standját, gyakorlatilag erről szól a CES-es jelenlétük, és biztosan sikeresebb vállalkozás lesz, mint a megboldogult hd-dvd formátum. A 55 és 65 hüvelykes méretben készülő tévében van a legerősebb vas: nyolc, egyenként 3,2 gigahertzes processzorával tízszer gyorsabb egy átlagpécénél, a hd-videókat gond nélkül nyomja 480 hertzes képfrissítéssel is. Beépített bluray-lejátszó és egy egy terabájtos háttértárral rendelkező médiacenter is van a tévében, emellett wifi és még pár hasznos apróság (például egy olyan rutin, ami javít kicsit a rossz felbontású videók képminőségén). Idén biztosan megérkezik a boltokba, de egyelőre titok, hogy ez a high-end csoda mennyibe fog kerülni.
A Mitsubishi egy eldugott kis konténerben szerénykedik a riválisai mellett, neki már megvolt a 3D-őrület: három évvel ezelőtt már 3D-tévével jöttek a CES-re. Most a 3D-bluray-lejátszójuk mellett elsősorban azt demózzák, hogy egy spéci adapterrel a hogyan lehet 3D-élményt kicsiholni hagyományos játékokból. A Left 4 Dead 2-t én is kipróbálom így, a zombiirtás 3D-ben még jobb, és egyáltalán nem vibrál a kép közben (ez egyébként az összes kiállított 3D-s tévére igaz, a technológia kigyógyult gyermekbetegségeiből). Az utóbbi két-három év legtöbb játéka (azok, amelyek 3D-s szabvány szerint, a jobb és a bal szemnek szánt képet külön tudják adni) működik így 3D-ben. A Mitsubishi egyébként szintén appstore-t indít Vudu néven.
A Sony standjánál újabb bizonyítékokat látok arra, hogy a jövő videojátékai 3D-sek lesznek: egy egyszerű, szinte már az Asteroids primitívségéhez mérhető PS3-as játékot próbálok ki, amiben egy űrhajóval kell bolygó körül keringő meteorokat kell kilőni. A 3D-től azonban ez a kezdetleges játék is gazdagabb, egyszerűen attól, hogy a közeli meteorok tényleg közelebbinek tűnnek.
A cég 3D-s Braviái egyébként nyáron jelennek meg, és képminőségben nem maradnak el a vetélytársaktól – sokat fog számítani az ár. A cég kisebb kütyüjei közül a Dash nevű, alapvető netes funkciókat egy kisebb érintőképernyőn összehozó eszköz és a bloggie nevű, modelltől függően 170-200 dolláros kamera érdemel említést. Ez utóbbival hd-s videókat és 5 megapixeles képeket lehet készíteni – a kütyü erős riválisa lehet a Cisco Amerikában nagyon népszerű Flip kameráinak.
A Panasonicnak is lesz idén 3D-tévéje, de nem tudták még kihozni a CES-re (illetve, zárt bemutatókon demóznak pár prototípust). Náluk a Skype-a-tévében az egyik nagy bejelentés (akárcsak az LG-nél), illetve a Viera sorozatot nyomják, köztük egy 152 hüvelykes, gigászi plazmatévét 4092 x 2160-as felbontással.
Az LG standján a világ legvékonyabb ledes tévéje csodálható meg (6,9 milliméter vastag), a Sharp pedig az RGBY technológiával készült első tévéket állította ki. Az ipszilon a yellow, azaz sárga színt jelöli: a technológia a három alapszín mellé behozza ezt is, így több mint egybillió (ezermilliárd) színt lehet megjeleníteni. Állítólag így természetesebb színekben pompázik a kép a tévén, mint az RGB-s riválisokon, de őszintén megmondom, én nem látom a különbséget. Ezek a fejlesztések egyébként is elhalványulnak a 3D-tévék mellett: így válság után senki nem beszél idén forradalmi újdonságokról (mert nincsenek), de a 3D-tévék és az online tévés tartalmak áttörése érezhető, és ennek is lehet örülni.
Teljesen véletlenül belebotlok néhány magyarba, akik szintén a tévés iparágban dolgoznak. Ők az Euronics kft., a Samsung egyik legnagyobb magyar forgalmazójának tagjai. Rohrböck Andrással, az ügyvezetővel és Deák Szabolccsal, a kereskedelmi igazgatóval váltok néhány szót, elmondják, hogy a magyar piac eléggé elmaradott, a legtöbb háztartásban még CRT-tévé van, miközben a világ már három-négy generációval előbbre tart.
A másik gond, hogy az emberek nem tudnak tévét venni, nem mérik fel jól, mi kell nekik, illetve hogy az árkülönbség nem minden (például a set-top boxra mint többletköltségre nem gondolnak). „Tévét nem áruházban kell venni, hanem szaküzletben” – fogalmaz Rohrböck, utalva arra, hogy sokszor az eladók is képzetlenek.
Rögtön eszembe jut az, amit Dirk Thomaere, a Toshiba Közép-Európáért felelős igazgatója mondott az előző napi sajtóvacsorán: a magyar piac a legkeményebb kiképzőtábor hírében áll az anyacégnél: aki azt tudja kezelni, az szinte bármelyik másik országban is el tud adni tévéket.
Az Euronics csak a Samsung partnereként van kint, de egy másik magyar kft, a Dension saját standdal – az egyetlen magyar stand idén – képviselteti magát. A cégről a Totalcar nemrég írt, autós zenei kütyükkel foglalkoznak, a hardvert és a szoftvert is maguk készítik. Két termékvonaluk van, az iPodról és USB-ről való zenehallgatást és videólejátszást megvalósító Gateway (autómárkától és szoftvercsomagtól függően 50-330 dolláros áron), illetve a Wiidrive, ami wifi hotspotot és webrádiót hoz a kocsiba 300 dollárért.
A kütyük a műszerfal kijelzőin is megjelenítik a zenékhez tartozó adatokat, így minden autómárkához kicsit módosítani kell a termékeket (több tucat márkához elérhetők egyébként). A cég elsősorban Nyugat-Európai piacon erős, most azért jöttek a CES-re, hogy Amerikában is megmutassák magukat, és nyilván azért, hogy üzleteket kössenek. „Eddig nem bántuk meg, egész nap nagy volt a forgalom” – mondja Tolnay László, a hangrendszerekért felelős divízió vezetője.
A napot az Intel CEO-ja, Paul Otellini zárja, aki egyórás beszédet tart, és természetesen a 3D-t is említi. Szerinte ez az új nagy dobás a hd után (ezt mondjuk tudjuk már egy ideje), és az Intel is ki akarja venni a részét belőle. Az időutazós filmbetétekkel bemutatott jövőben Otellini okostévéket vizionál, megnézzük az Avatar trailerét 3D-ben, aztán jön egy igen meggyőző bemutató. Két hagyományos streamelt hd-videót látunk egymáson eltolva, amiből a 3D-szemüveg 3D-élményt varázsol, majd Otellini kollégája élőben manipulálja ezt a kvázi-3D-videót, feliratozza, színkorrekciókat végez. Természetesen egy Intel proci (egy Core i7) is dolgozik a hátérben.
Apropó, processzorok: Otellini bemutatja az új, most már 32 nanométeres gyártási technológiával készült Intel procikat, ezekben már több mint egymilliárd tranzisztor van. „Ha az autóipar úgy működne, mint mi, a kocsik ma 750 ezer kilométer per órával mennének és három centbe kerülnének” – mondja, és következetesen emlegeti Moore törvényét. Az asztali Core i5 processzorok órajele 3,2 és 3,46 gigahertz (árban 176 és 284 dollár), a Core i3-asoké 2,93 és 3,06 gigahertz (113 és 133 dollár) között mozog modelltől függően.
Ezután Otellini bejelenti az Intel Wireless Display – röviden WiDi – szabványt. Ennek lényege, hogy ha van egy megfelelő Core i3-as vagy i5-ös processzoral felszerelt laptopunk és egy százdolláros adapterünk, hd-videót tudunk wifin küldeni a tévére. Az adaptert a Netgear fejlesztette az Intelnek. És még mindig nincs vége: az Intel is indít egy saját appstore-t App Up Center néven, még idén háromezer alkalmazást terveznek pc-re, tévére és mobilkütyükre.
A beszéd végére is jut egy újdonság, az LG GW 990, a világ első, Intel Atom-alapú mobiltelefonja. Jó nagy, öt hüvelykes a kijelzője, 1024 x 480 a felbontása. Moblin Linux fut rajta, 512 megabájt RAM és 16 gigabájt flashmemória dolgozik benne. Az év második felében lesz elérhető, az ár még nem publikus.
Persze csúcsprocik és a korábban hitetlen újságírókat meggyőző 3D-tévék mellett más kütyük is vannak a CES-en, többek között a másik véglet, a távol-keleti kütyügettó jeles képviselői. A következő nap ezekről számolok be, maradjanak velem (és ha tudnak egy jó rulettszisztémát, ne tartsák magukban).