A világ jelenlegi leggyorsabb számítógépe a kínai Tianhe-1A, de az IBM-nél már épül a tervek szerint ezt négyszeresen felülmúló teljesítményű új rekorder, a Mira. Itt néhány petaflops számítási teljesítményről beszélünk, vagyis másodpercenként néhány ezerszer egymilliószor egymillió lebegőpontos (tört számmal végzett) matematikai alapműveletről. Az új gépnél az elvárás a következő nagyságrend, az exaflops elérése, ez a petaflops ezerszeresét jelenti.

Obama 126 milliója mellett a fejlesztésre az energiaügyi minisztérium saját forrásból még 91 milliót, és a National Nuclear Security Administration hivatal további 36 milliót ad. A projekt nagyságára és fontosságára jellemző, hogy a minisztérium teljes, számítástechnikai kutatás-fejlesztésre fordított költségvetése 465 millió dollár.

Az energiaügyi minisztérium hagyományosan a szuperszámítógépek legnagyobb használója, általában óriási számítási igényű nukleáris és meteorológiai szimulációkat futtatnak a gépeken. Az óriási teljesítményugráshoz valószínűleg több technológiai áttörésre is szükség lesz, ugyanis a jelenlegi körülmények között ehhez 100 millió processzormagra lenne szükség, ahol a kommunikáció megszervezése és a fogyasztás is megoldhatatlannak tűnő problémákat vet fel.

A szuperszámítógépek teljesítménye jellemzően bő 10 évente lép egy nagyságrendet, ha ez folytatódik, Obama kérését 2018-2020 körül tudják teljesíteni.