Az An-225-öt az ukrán (akkor még szovjet) Antonov tervezőirodában fejlesztették. A kijevi mérnökök azt a feladatot kapták, hogy készítsenek egy, az An-124-esnél nagyobb gépet, olyat, ami képes lesz szállítani a Buran ürrepülőt. A fejlesztés alapját a már működő repülőtípus adta, de az világos volt, hogy az An-124-es teherbírása és mérete kevés lesz, ezért meghosszabbították annak törzsét, a súlycsökkentés érdekében felszámolták a hátsó teherajtót és rámpán, megnövelték a szárnyméretet, a meglévő négy hajtómű mellé raktak még kettőt, így az An-225-ös tolóereje eléri a 1380 kilonewtont.

A világ legnagyobb utasszállítójának, az Airbus A380-nak csak négy hajtóműve van, igaz, azok erősebbek, így együttes tolóerejük nagyjából pont kiadja az Antonov Lotarjov D–18T-jeiét. Az Antonov utazósebessége 800 kilométer/óra kilencezer méteren, legnagyobb sebessége 850 kilométer óránként. A gép maximális felszállótömege 640 tonna, ami a gép első, 1988-as repülése óta világcsúcs.

A 225-öst 1985-ben kezdték el fejleszteni, és mivel az alkatrészek adottak voltak az akkor már három éve repülő An-124-ből, alig három év alatt elkészültek a géppel. A repülő teljes hossza 84 méter, legnagyobb magassága azonban - az űrrepülő miatt módosították a hagyományos függőleges vezérsíkot, helyette osztott függőleges vezérsíkokat használtak, amit nem zavar a külső rakomány mögött keletkező örvénylés - csak 18 méter, amivel elmarad az A380-asétól, de még a Boeing 747-esétől is.

Combinók és a Szabadság-szobor

Szárnyfesztávolságában azonban rekorder az aktív típusok között a 225-ös, 88,4 méternél többet, 97,5 métert csak a Hughes H4-es tudott felmutatni, de az csak egyszer repült, 1947-ben, akkor is alig. A repülő 200 tonna hasznos terhet 4500 kilométerre tud szállítani, 150 tonnával már 7000 kilométerre jut, maximális hasznos terhelése 250 tonna, ami majdnem három, utasokkal megtömött Combino villamosnak felel meg, de a Szabadság-szobrot is elbírná, ha az beleférne.

Az eredeti tervek szerint kettőt építettek volna a gépből, de a Szovjetunió széthullása, a Buran-program leállása után már nem volt pénz a második repülőre. Sőt, még a működőképes példányt is hangárba szállították, aztán szétkapták, hajtóműveit például An-124-esekre szerelték, majd egy időre elfelejtették. A kilencvenes évek végén merült fel, hogy ha nincs is szovjet űrrepülőprogram, nehéz teher szállítására azért még kiválóan alkalmas a típus, ezért újra összerakták a repülőt. Első kereskedelmi célú repülésére 2002. január 31-én került sor, amikor 188 tonna élelmiszert szállított Stuttgartból Ománba az ott állomásozó amerikai csapatoknak. Azóta az Antonov Airlines forgalma úgy megnőtt, hogy a gyártó a második, félig kész An-225-öst is be akarja fejezni és szolgálatba akarja állítani.