The spotlight turns to notebooks, vagyis a reflektorfény a notebookokra fordul - ez volt az Apple második nagy őszi sajtópartijának szlogenje (az elsőn szeptemberben az új iTunest, és az új iPodokat mutatták be). Ahogy egy hónapja, úgy most sem volt különösebb forradalom, nagyjából azokat a dolgokat mutatták meg, amikről már amúgy is pletykált hetek óta a fél világ.
Steve Jobs "minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve" hangulatban kezdte a mondókáját, mintha az Apple részvényárfolyama nem esett volna nyár óta majdnem a felére. A Mac gépek eladásai szárnyalnak, évek óta az iparági átlag két-háromszorosát produkálják növekedésben, Amerikában már 18 százalék a részesedésük a pécék piacán, az egyetemisták között az 50 százalékot közelíti. Idén már több Mac gépet adtak el, mint egész 2007-ben. Ennek pedig az az egyik titka, hogy nem voltak hajlandók Vistát telepíteni a gépeikre, mondja Jobs - puff neki, egy elegáns oldalbarúgás a Microsoftnak.
A jelen felvázolása, és a hurráoptimista hangulat megteremtéseután a designguru, Jonathan Ive vette át a szót (ő formatervezte az iMacet, a Macbookot, az iPodot és az iPhone-t), és a notebookok új gyártástechnológiájáról mesélt. Az egyre könnyebb és vékonyabb gépeknél egyre nagyobb gond az erős, stabil, rugalmas, de nem dögnehéz házak megépítése. Ezért fordítanak egyet a gyártástechnológián, és egyetlen alumíniumtömbből vágják ki a gép házát - bár senki nem mondta ki, de ez éppen az a misztikus iBrick technológia, amiről már jó ideje pletykálnak az iparban. Aztán hogy ez forradalmat hoz-e a számítógépgyártásban, vagy nem több marketingfogásnál, majd kiderül.
A gyártástechnológiai kitérő után Jobs vette vissza a szót, és megmutatta a cég új laptopjait (amiket egyébként az amerikai boltokban már holnaptól kapni lehet). Az egyik fő újdonság, hogy a gépekhez az Nvidia adja majd a grafikus csipeket, egyszerre mindjárt kettőt: a 9400M-et és a 9600M-et. Teljesítményben mind a kettő agyonveri az eddig használt Intel-féle integrált megoldásokat, és a júzer választhat, hogy az erősebb, de nagyobb fogyasztású 9600-as, vagy a takarékos, de gyengébb 9400-as adja éppen a grafikát (a kisebbel öt, a nagyobban négy órán át bírja az akku, legalábbis papíron).
A másik nagy durranás az új tapipad: 40 százalékkal nagyobb mint a régi, üvegborítású, és nincsenek mellette gombok, ehelyett az iPhone érintőképernyőjén megszokott irányítást kapjuk, két-, sőt három- és négyujjas mozdulatokkal. Gombok nem kellenek, hiszen az adott szoftver oda tesz a tapipadra virtuális egérgombokat, ahová óhajt. Ezt a két újdonságot tudja felmutatni tulajdonképpen összesen az egész új Macbook-generáció.
És jöhetnek az újgenerációs gépek, először a beharangozott olcsó notebook, ami némi csalódást okoz, hiszen csak annyiról van szó, hogy az új, alumínium Macbookok megjelenésével a régi, fehér műanyagborítású gépek árát 999 dollárra viszik le - ez azért messze van a sokak által várt szuperolcsó Apple-netbooktól. Az új Macbook Pro pont úgy néz ki, mint a kiszivárgott képeken, a kisebb (2,4 gigás processzor, a két említett grafikus csip, 2 giga memória, 250 giga merevlemez) 2000, a nagyobb 2500 dollárba kerül majd, tehát a mostani árakból lefaragott az Apple, ha nem is sokat. Lesz új Macbook Air, szintén az új grafikus csipekkel felturbózva, és a család legkisebb tagja, a sima Macbook is megújul, alumíniumborítást kap, mint a Pro verziók, és 1300 dollárnál indul az ára.
A gépek bemutatása után Jobs még elmondta, hogy nem tervezik a blu-ray olvasó beépítését a gépeikbe, és elviccelődött kicsit a saját egészségi állapotával is: a szeptemberi iPod-bulin azzal tréfálkozott, hogy a haláláról szóló hírek egy kicsit túloznak, most pedig megtudhatta a világ, hogy az Apple-vezér vérnyomása 110/70, és tök jól érzi magát. Majd nem fogja, amikor megtudja, hogy a cég részvényárfolyama a sajtótájékoztató egy órája alatt is három százalékot esett, vagyis senki nem ájult el különösebben sem a csodatéglától, sem az új notebookoktól.