A hétköznapi hálókártyák adatátviteli sebességét produkálja az emberi retina, mégpedig szemenként. Erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók, miután tengerimalacokon tanulmányozták a szemből az agyba induló jelfolyamot. Az idegrendszer teljesítményét mérő kutatás a mesterséges látószervek kifejlesztését is segítheti.
A szemfenéken található retina (ideghártya) hasonló nagyságú adatáramot küld az emberi agyba, mint a szabványos hálózati kártyán át kommunikáló számítógépek. Ezt amerikai kutatók tengerimalacok retinájával végzett laborkísérletek során igazolták.
A Pennsylvania egyetemen dolgozó Kristin Koch és munkatársai a Current Biology című szaklapban jelentették meg eredményeiket. A kutatók szerint nem csak azt sikerült megmérniük, hogy milyen adatfeldolgozási teljesítményre képes az idegrendszer, de a kutatásuk a mesterséges látószervek kifejlesztését is segítheti.
A retina a szervezet legfinomabb kialakítású szervei közé tartozik. Az ismert csapokon és pálcikákon, tehát a fényérzékeny sejteken túl úgynevezett ganglion (idegdúc) sejteket is tartalmaz, amelyek a látási jel továbbítását végzik, és részben megkezdik az információk feldolgozását, emlékeztet a wissenschaft.de híroldal.
A kutatók a vizsgálataik során a továbbított adatfolyam megméréséhez mérőelektródák szűk rácsát használták, és így regisztrálni tudták a ganglionok által kiküldött idegi impulzusokat.
A mérések folyamán eltérő jelmintákat sikerült behatárolni. A minták összjátékából áll össze a továbbított információ, fejtegették beszámolójukban az amerikai kutatók.
A jeltovábbítás módjának ismeretében sikerült meghatározni az átvitt adatmennyiséget is. Ennek során az informatikában használatos bitrátát alkalmazták mértékegységként.
A számítások eredményei szerint a tengerimalac retinájában található 100 ezer ganglionsejt másodpercenként mintegy 875 ezer bitet továbbít. Az emberi szemre átszámítva ez kereken egymillió bps-nek felel meg, amely teljesen véletlenül éppen a hétköznapi hálókártyák adatátviteli sebessége.