Háromméteres plazmatéve, egy centi vékony lcd, trillió szín és a valósághűnél is nagyobb kontrasztok - a tévégyártó cégek évek óta ugyanazokkal a hívószavakkal próbálják magukhoz édesgetni a vásárlókat. A berlini IFA kütyükiállításon mindig ezek a témák a legnépszerűbbek, de akadtak olyan újdonságok is, amelyek átalakíthatják a média működését.
Jongwoo Park, a Samsung multimédiás termékeiért felelős igazgatója nyitóbeszédében elmondta, hogy az internet beköltözik a tévékészülékekbe, és még számos olyan szolgáltatás, amelyeket eddig csak a számítógép segítségével vehettünk igénybe. Az újítás lényege, hogy minialkalmazásokat - vagy ha úgy jobban tetszik: widgeteket - helyezhetünk el a tévé kijelzőjén, ezekben futnak a hírek, az időjárás-jelentés, a részvényárfolyamok. A szöveges dobozok általában áttetszőek, így tehát nyugodtan ránézhetünk a BUX árfolyamára meccsnézés közben. Gólhelyzetben egyetlen gombnyomással eltüntethetőek a kijelzőről az információs dobozok.
A Samsung egyik médiapartnere a Yahoo, és hasonló üzleti modellben gondolkodnak a rivális gyártók is, a Panasonic tévéjéről például a Picasa online fényképelbumait, a YouTube videót lehet elérni, és a japán vállalat az Eurosporttal is megállapodott arról, hogy a tévékben online hozzáférést adnak a legerdekesebb sportesemenyekhez. A tévénéző néhány gombnyomással megadja, hogy a tenisz érdekli, és előugrik egy lista a legfrissebb játszmák videóiról, amelyeket mind végignézheti.
Nagy jelentősége lehet a jövőben a tévébe épített hírolvasónak, hiszen ezzel a szolgáltatással a tévégyártók gyakorlatilag lenyúlják a tévécsatornák néhány fontosabb műsorát. Fene vár majd este hétig, ha a tévé bármikor megmondja, hogy mikor fog esni.
A tévék memóriájában más is elfér, a Samsung beépített mesékkel, játékokkal és receptekkel szórakoztatja a nézőközönséget, és a fejlesztők még arra is gondoltak, hogy jó lenne megmozgatni egy kicsit a nézők rekeszizmait. A legújabb tévéjükbe épített fitneszedző például elég szórakoztató módon mutatja meg, miként kell egy igazan jót nyögni.
Mint említettük a cikk elején, a gyártócégek többsége megalomániában szenved, az átlag vásárló által teljesen felfoghatatlan számokban igyekeznek egymásra licitálni. Noha még a sima nagyfelbontású tévék sem terjedtek el, a hiperaktív fejlesztők már az ultra nagyfelbontású tévét is elkészítették, amelyen négyszer több pixel fér el, mint a sima full HD-n. Sajnos a tévé olyan nagy, hogy valószínűleg semmilyen lakásajtón nem fér át.
Meglepő módon a Samsung és a Sony is a világon elsőként mutatta be a 200 hertzes tévéjét, mert ma már a 100 hertzes képfrissítés nevetséges. A szakértők most is vizsgálják, hogyan tudtunk tévézni ilyen lassan frissülő pixelekkel. A páros úgy látszik nem tudta, hogy az LG már 600 hertzes frissítéssel rukkol elő, bár elfogult iparági forrásaink szerint a koreai cég csak hazai fő riválisát, a Samsungot akarta megszívatni ezzel a bejelentéssel.
Berlinben az apró kijelzőknek is fontos szerep jutott. Az LG tenyérnyi tévéjével a nagyméretű tévékészülékekre szánt digitalis tévéműsorok foghatók, azaz semi szükség nincs mobiltévés szabványra ahhoz, hogy zsebtévénk legyen. Persze itt Németországban ingyen fogható körülbelül harminc digitalis tévécsatorna, tehát van piaca egy ilyen készüléknek.Hetvenezer forint ugyan elég sok pénz egy ilyen kis kütyüért, de a DVB-T tuner mellett több gigabájtos háttértár van, amire zenéket, filmeket és szöveges fájlokat lehet feltölteni. A Toshiba valamivel többet kér a hordozható DVB-T lejátszójáért, de abban viszont dvd is van, es nagy, már-már használható méretű a kijelzője.