A képernyő mérete

Kezdjük a legfontosabbal, a képernyő méretével. Ha ezt eldöntöttük, már nagyot léptünk a megfelelő tévé kiválasztása felé. Manapság 14 és 100 hüvelyk között mindenfélét lehet kapni, hogyan döntsük tehát el, hogy mekkora a legideálisabb nekünk?

Néhányan azt mondják, hogy a lehető legnagyobbat vegyünk, ami a pénzünkből kitelik. Ennél azért kicsit szofisztikáltabban is tudunk választani. Többféle számítást ismerünk és persze technológiafüggő is, hogy melyiket érdemes használni. Kicsit megkavarja ezeket a képleteket, hogy a tévék átlóját inchben, vagyis hüvelykben adják meg és a legtöbb képletben a tévétől való távolságot is lábban mérik, de ez ugye könnyen átszámolható. Két iskola létezik, az egyik szerint az ideális betekintési szög 40 fokos, vagyis ha szemben ülünk a tévével, akkor a két széléig húzott képzeletbeli vonal pontosan 40 fokos szöget szár be ott, ahol ülünk. Ennél az elméletnél 0,84-gyel kell megszorozni a tévétől való távolságunkat és megkapjuk, hogy hány centiméteres képátlójú tévét kell vennünk. Ha például 180 centiméterre ülünk általában a tévétől, akkor 151 centisnek kell lennie a legjobb élményhez.

A másik elmélet szerint elég a 30 fokos szög is, ebben az esetben elég a kisebb tévé is. Itt 0,625-tel kell szorozni, vagyis ugyanannál a 180 centiméternél elég egy 112 centiméteres készülék is a tökéletes élményhez. Azt még tegyük hozzá, hogy a mai modelleknél már nem kell szemkárosodástól félni, ha közel ülünk a tévékhez. Ráadásul a képcsöves tévékhez képest a 4k-nál már nem is pixelesebb a kép, ha közelebbről nézzük, ez a probléma a HD, de még a full HD tévéknél is előjöhetett, bár utóbbiaknál azért már ritkábban.

A falra szerelés már részletkérdés. Bár adná magát, hogy a lapostévét rátegyük a falra, ezt egyelőre nagyon kevesen teszik meg. A ma kapható tévék nagy része ugyanis még nem simul annyira a falhoz, amennyire szeretnénk. A nagyobb gyártók idén már bemutatták azokat a modelljeiket, amelyek képként lógnak a falon, de ezek még túl drágák ahhoz, hogy igazán elterjedjenek.

LCD, LED, OLED, Quantum

A legleveszettebbek talán itt vagyunk, amikor televíziót szeretnénk venni, a gyártók ugyanis szeretik legújabb megoldásaiknak új nevet adni, hiába csak egy módosítása a már létezőnek. Ekkor jönnek be a mindenféle mozaikszavak, amelyeket a gyártókon kívül senki nem ért. A vásárlóknak azonban elég két technológiával tisztában lennie, az LCD és az OLED.

Az LCD/LED tévékben a folyadékkristályokat külső fényforrás világítja meg. Legnagyobb előnyük, hogy elérhető az áruk és nagy az élettartamuk. A legnagyobb hátrányuk pedig a betekintési szög és hogy nehéz igazán élethű színeket létrehozni, pont azért, mert külső fényforrást használnak. Két féle LCD panelt gyártanak manapság, IPS és a VA. AZ IPS-t főleg az LG használja, a VA-t a többi cég. Az IPS panelt némileg szélesebb látószöget kínálnak, de kontrasztproblémáik vannak. A VA pont ez ellentéte, szűkebb a látószög, de jobb a kontraszt.

Az OLED az Organic Light Emitting Diode, szerves fénykibocsátó dióda rövidítése. Ez egy olyan led, amiben a fénykibocsátásért felelős réteg szerves vegyület, amely elektromos áram hatására világít, vagyis háttérvilágítás nélkül is működik. Az olednél egy pixel ki tud kapcsolni, ha fekete színre van szükség, az lcd ehhez képest csak relatív feketét képes mutatni, ami a többihez képest fekete.

Azon túl, hogy hihetetlen különbség van a színek és a képminőség között, ez azt is jelenti, hogy az OLED tévéknek sokkal szélesebb a látószöge. Vannak azonban ennek is hátrányai. Az első és legfontosabb, hogy hiába esett az áruk az elmúlt években, még mindig nagyon drágák az LCD-tévékhez képest. A másik probléma, hogy nem tudnak olyan fényes képet sugározni, mint az LCD-k, ami HDR-tartalomnál lehet probléma. Végül pedig nem olyan hosszú az élettartama, bár egyes gyártók már azt állítják, hogy sikerült megoldani ezt a problémát.

Van még egy kifejezés, amelyről már írtunk is korábban, de itt is fel kell hozni, és ez a kvantumpötty, Quantum Dot, ezt a Samsung vezette be, hogy megkülönböztesse paneljeit az átlagos LCD panelektől. A kvantumpöttyök aprócska, alig tíz nanométeres részecskék, amelyek mindegyike különböző színek kibocsátására képes. Ezeket használva kiküszöbölhető az LCD legnagyobb korlátja, amely a háttérvilágításból adódik, és a színek olyan szépek lesznek, mint egy OLED esetében.

Felbontás és HDR

A televíziók felbontása mára két lehetőségre szűkült, HD és Ultra HD között választhatunk, utóbbit 4k néven is emlegetik. A 4k tévék 3840*2160 pixelesek, a HD tévék 1920*1080 pixelesek, vagyis ez pont azt jelenti, amit a nevek sugallnak, a 4k készülékeknek pont négyszer annyi pixeljük van, annyival jobb a felbontásuk.

Mivel manapság már egyre elterjedtebb a 4k tartalom, a különböző itthon is elérhető filmet streamelő szolgáltatásokon, mint a Netflixen és Amazon Prime-on már nézhetünk 4k-tartalmat. Érdemes ezt választani, még akkor is, ha ma még nem mindenhol ez a felbontás, mert tévét nem egy-két évre veszünk és egyre több lesz a 4k-film a jövőben.

A HRD-ről kell még szólni itt, talán ez a legújabb hárombetűs szó, ami megjelent a piacon. A HDR (High Dynamic Range) lényege, hogy tartalomtól függően változtatják a kép fényerejét, persze csak akkor, ha a tartalomban is megvannak ezek az információk metaadatként. Egy példával élve, ha a képernyő jobb felső sarkában napsütés látható, ott nagy a fényerő, míg a másik oldal árnyékos lugasában leveszik a fényt. Több féle HDR típus létezik, a HDR 10 ezek közül a legelterjedtebb. Az LG a legismertebb támogatója ennek a rendszernek.

Csatlakozók

Nem szoktunk nagy figyelmet a tévén lévő csatlakozókra fordítani, pedig egyáltalán nem mindegy, mennyi van ezekből és hol. Ma már lehetetlen televíziót HDMI és USB csatlakozók nélkül eladni, amire érdemes figyelni, hogy a 4k-nál v2.0 HDMI legyen és ne a régebbi v1.4 HDMI. Egyszerűen azért, mert így nem ér kellemetlen meglepetés, ha a jövőben csatlakoztatni szeretnénk valamilyen eszközt és az már nem támogatja a régebbit.

Mindenképpen legyen USB-port is raja, ebbe tudjuk dugni a pendrive-ot, külső merevlemezt. Legalább kettő legyen ebből, de lehet több is. Gondoljuk át, hogy a tévészekrény melyik oldalán vannak a lejátszók, érdemes olyan készüléket választani, amelynél arra az oldalra tudjuk dugni a dvd-lejátszót és a konzolt, nem kell átrendezni az egész szobát.

A mai tévékben van beépített wifi és Ethernet is, így könnyedén tudjuk internethez csatlakoztatni ezeket. Ha fontos nekünk, akkor Bluetooth kommunikációra képes készüléket is vásárolhatunk, hogy külső készülékekkel kommunikáljon.

És a többi

Néhány éve még óriási divat volt a 3D, nem is lehetett olyan tévét venni, amely ne tudott volna 3D filmet lejátszani. Ez ma messze nincs így, kisebbségbe kerültek az ilyen modellek. Ha tele van 3D filmekkel és nézni is szeretné ezeket, akkor figyeljen erre is. Nem drágítja a készüléket, csak meg kell keresni a megfelelőt.

Hasonló a helyzet a hajlított kijelzőkkel. Egy-két éve mindegyik gyártónak volt ilyen tévéje, ma már szinte csak a Samsung ragaszkodik ehhez. Állításuk szerint nekik sikerült tudományosan meghajlítani a tévét, hogy a lehető legjobb képet adja a megfelelő szögből.

A ma kapható tévék mindegyikét internetre lehet csatlakoztatni (ha véletlenül mégsem meneküljön attól), ami azt is jelenti, hogy egy rakás online szolgáltatás használhatunk. Hozzáférhetünk felhőben, NAS-on, mobilon tárolt fájlokhoz, fotókhoz, zenékhez, telepíthetünk alkalmazásokat, nézhetünk filmeket streamelő szolgáltatásokon, mint a Netflix.

Tegyük azért hozzá, hogy az előre telepített alkalmazások többsége teljesen felesleges, nem is nagyon ismerek olyat, aki leül és a tévéjén lévő játékokkal játszik, vagy ott olvas híreket. De még ez is lehetséges, ha valaki nagyon akarja.

Próbálja ki

Végül a legfontosabb tanács. Miután végigrágta magát az összes technikai kérdésen, egy maradt hátra. Próbálja ki a tévét vásárlás előtt. Kérje meg az eladót, hogy adja a kezébe a távirányítót és kezdje el nyomkodni. Nem mindegy ugyanis, milyen a menürendszer, mennyire áll kézre, könnyen kezelhető-e a tévé. Minden nap fogja használni, fontos, hogy szeresse.

Érdemes elmenni a márkaboltokba, mert ott sokkal rugalmasabbak. Az áruházláncokban a színeket nem igazán érdemes összehasonlítani egymással, mindegyik túl élénkre van állítva, olyanra, ahogyan otthon nem használnánk.

És hát a dizájnról se feledkezzen meg, mert általában a nappali kiemelt helyén áll, minden nap látni fogja a következő néhány évben. De itt azért akkora nagy különbségek nincsenek.