Magyar fizikus előtt tiszteleg a keresőóriás: a világ egyik leglátogatottabb oldalán egy napig hologram-szerűen jelenik meg a google felirat.

A világhírű magyar fizikus egy bányaigazgató legidősebb fiaként, 1900. június 5-én született Budapesten. Már gyermekkorában a fizika érdekelte, különösen Abbe elmélete a mikroszkópokról. Ugyancsak felkeltette érdeklődését a színes fotózás. Testvérével, Györggyel együtt végül egy házi laboratóriumot is csináltak, ahol röntgen-sugarakkal és rádioaktivitással is kísérleteztek. Bár hivatalosan a Technische Hochschuléra is járt a német fővárosban, s ott elektromérnöki diplomát szerzett, szabadidejében bejárt a berlini egyetem fizikai előadásaira is, ahol akkorban Einstein, Planck és von Laue oktatott.

A Siemens & Halske AG-hoz lépett be 1927-ben, ahol mind a mai napig utcai lámpák millióiban használt megoldást dolgozott ki: a magasnyomású kvarc-higany lámpát, amely túlhevített gőzzel működik. Ez a felfedezése is hasonlatos volt a későbbiekhez: a higanylámpát a kadmiummal való sikertelen kísérletezés közben alkotta meg. Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban elhagyta Németországot, és visszatért Magyarországra. Itt sem maradt azonban sokáig: hamarosan Angliába távozott, s onnan csupán látogatóba tért vissza a hatvanas években Magyarországra.

A harmincas évek Angliájában nehezen találhattak a külföldiek munkát. Gábor Dénes végül a Thomson-Houston céghez került, ahol 1948-ig dolgozott, többek között a kommunikációelmélet, a kinematográfia és - a legutolsó években - a holográfia területén. 1949. január elsején került a londoni Imperial College of Science & Technology-ba, ahol nyugdíjazásakor már professzorként tevékenykedett. Itt alkotta meg a Wilson-ködkamra továbbfejlesztett változatát, a holografikus mikroszkópot, de csinált például egy analóg számítógépet is.

A lapos színes televízióhoz megalkotta a leglényegesebb alkatrészt, a képcsövet. A plazmaelméletben szintén maradandó volt munkássága: a nevéhez fűződik a plazmalámpa konstrukciója is. Gábor a CBS Laboratories-nál nyugdíjazása után együtt kutatott egyik legrégebbi barátjával, a szintén magyar származású Peter C. Goldmarkkal, aki a színestelevízió teóriáját dolgozta ki.

A Nobel-díjas tudós szemléletével évtizedekkel megelőzte korát: már a 60-as években figyelmeztetett, csak tiszta technológiákkal és ésszerű fogyasztással őrizhető meg a civilizáció