Nem is az történik a szervezettel egy doboz kóla miatt
További HOAX cikkek
- Nem, Obama, Fauci és Melinda Gates nem látogatta meg együtt a vuhani víruslabort 2015-ben
- Ha Müller Cecília ingyenes védőfelszerelést kínál emailben, ne kattintson rá, vírus!
- Nem, nem szólaltak fel a japán parlamentben a hun-magyar testvéreik trianoni tragédiájáról
- Nem gyullad fel az autó, ha benne marad a kézfertőtlenítő
- Filléres matrica különbözteti meg az 5G ellenes csodapendrive-ot a simától
Volt múlt héten egy elég csúnya eset: végigszaladt a neten a „mi történik egy óra alatt, ha megiszunk egy doboz kólát” című infografika. Ne szépítsük, itt az Indexen is futott, mert olyan hihetőnek tűnt, hogy beszívtuk, elnézést kérünk mindenkitől, aki miattunk verte ki az ismerősei kezéből a kólásüveget.
Mert kiderült, hogy a jó szándékú készítő inkább csak tippelgetett, mintsem a valós folyamatoknak és történéseknek járt utána, amikor olyasmiket írt, hogy csak azért nem hányjuk el magunkat egy doboz kóla, és az abban lévő tíz teáskanálnyi cukor miatt, mert a foszforsav elfedi az ízt.
A BuzzFeed vette a fáradságot, és utánakérdezett az infografika állításainak. Kimber Stanhope táplálkozástannal foglalkozó biológus Kaliforniai Egyetemen, szakterülete a cukor és az emberi test reakciói. Szerinte már rögtön a tíz teáskanálnyi cukor hánytató hatása is túlzás, a legtöbb embernek nem okozna gondot az elfogyasztása. „Alanyok százait vizsgáltuk, akik ennél sokkal több cukrot ettek meg foszforsav nélkül, egyikük sem hányt, és nem rémlik, hogy bárki rosszullétre panaszkodott volna.”
Stanhope szerint az sem igaz, hogy a hirtelen megemelkedett inzulinszint miatt gyárt a cukorból zsírt a májunk. Ez a jelenség valójában amiatt van, ahogy a máj az ilyen kiugró inzulinterhelésre reagál, hanem a nagy mennyiségben bevitt fruktóz okozza a bajt. Érdekesség, hogy az eredeti blogposztban ez helyesen szerepel, csak az infografikánál csúszott félre az információ.
A koffeinnel kapcsolatos állítások sincsenek rendben. Michael A Taffe, egy, a függőségeket neurobiológiai szempontból vizsgáló intézet munkatársa a Buzzfeednek elmondta: a koffein eleve nem indíthatja be vagy fokozhatja a dopamin nevű boldogsághormon gyártását a testünkben, mert a vizsgálatok szerint a koffein a dopamin véráramba kerülését segíti, a képződéséhez semmi köze sincsen.
Ráadásul Taffe szerint nagyon fontos tudni, hogy mint minden drognál, a koffeinnél is a dózistól, illetve a használó ellenállásáról szól. „Egy doboz kólában közel sincs annyi koffein, hogy az komolyabb hatással legyen egy átlagos emberre, főleg nem olyanokra, akik amúgy is rendszeresen fogyasztanak koffeintartalmú élelmiszereket vagy italokat” – foglalta össze a szakember. Taffe szerint azért az infografika koffeines részében van némi igazság, de a készítők erősen túldramatizálták a dolgot.
Természetesen fontos tudni, hogy szinte minden kutatási eredmény a cukros üdítők fogyasztásának negatív hatásaira hívja fel a figyelmet. Vagyis lehet, hogy egy óra alatt nem az történik velünk, ami az infografikán szerepel, de hosszabb távon egészen biztosan komoly káros hatása lehet, ha valaki rendszeresen fogyasztja ezeket a termékeket. A blogposzt, illetve az infografika eredeti szerzője, Niraj Naik szerint is ez a fontos üzenet: ha ilyesmit iszunk, pláne gyerekként, az nem jó.