Mindenkit átvert a vajdasági blogger a rejtélyes alagút sztorijával

További HOAX cikkek

Kapcsolódók (1)

Titokzatos alagutat találtak Magyarkanizsán

A vajdasági város egy pontján beomlott a föld, Pósa Károly helytörténészt lenyűgöző látvány fogadta.

„Boldogult nagyapám mindig mondogatta: kisfiam – bátor ember templomban is mer fingani.” Pósa Károly magyarkanizsai helytörténész sejtette, hogy blogposztjával szelet vetett, de arra álmában sem gondolt, hogy ekkora vihart fog aratni. A város alatti alagútrendszer felfedezéséről tett szenzációs bejelentést, amit forráskritika nélkül az Index is átvett.

Pósa Károly helytörténész hat éve vezeti Bácskai diárium című blogját. Mindenről ír, amihez kedve van: a menekültválságról vagy éppen a Star Wars 7-ről. Rajzol, fest, versel, és morog, ha nem tetszik neki valami. Mostanában a felszínesség idegesítette, ezért úgy döntött, lemegy a föld alá, és magával rántja az olvasóit.

Magyarkanizsa

Tízezres vajdasági kisváros a Tisza partján, a magyar–szerb határtól alig húszpercnyi autóútra. A vidék évezredek óta lakott, a települést több mint kilencszáz éve, 1093-ban említették először írásos emlékek Cnesa néven. A mai városközpont helyén földvár állt, amit középkori térképek is bizonyítanak. A 19. század második felében és a 20. század első éveiben fejlődött a leggyorsabban, ekkor több mint 18 ezer lakója volt. A Trianon utáni betelepítések és az elvándorlás ellenére Szerbiában itt a legmagasabb, körülbelül 85 százalék a magyarok aránya.

Csütörtökön szenzációt tálalt. „Megtalálták a város alatt húzódó alagutat!” – írta. A hírt természetesen én is átvettem, a régi ismeretség alapján megbíztam a forrásban, és nem kételkedtem a sztori hitelességében.

Pedig csak egy jól felépített, ordas nagy kamu volt, amit velem együtt legalább tízezren bevettek.

Az állítólagos alagútban talált latin szövegtöredék („LI...TER ...ES ID, Q... LUNT CRE...T”) a következő figyelmeztetést takarja: „Az emberek szívesen elhiszik azt, amit hinni akarnak.”
A nagyobb baj, hogy Gaál Erzsébet nem kutat kriptolingvisztikát, Győrben meg pláne nem.
A bizonyító erejű fotókat Pósa az internetről töltötte le a secret tunnel keresőszóval.

Kíváncsi voltam, miért csinálta, felhívtam. „Régen tálalás előtt legalább megkóstoltuk az ételt, de ma már mindenevők vagyunk” – mondta. Nem viccnek, inkább látleletnek szánta a posztot. „Annak, hogy milyen kritikátlanul fogadunk el minden ostobaságot, amit (...) a nyakunkba zúdítanak.” Ezen néhányan megsértődtek, de voltak, akik gratuláltak neki.

„Minden városnak vannak legendái, valamit biztosan rejt a földfelszín, de nem tudjuk, pontosan mit. Pár éve tartottunk egy lakossági fórumot, rengetegen eljöttek, és továbbadták azokat a történeteket, amiket még a nagyszüleikről hallottak. A poszt megjelenése óta rengeteg új címet kaptunk, néhol a téglás boltívet is látni vélték” – mesélte.

Kanizsa fontos tiszai átkelő volt a középkorban, a földvár védői menekülhettek egy titkos útvonalon a folyóhoz. Egy másik elképzelés szerint a mocsár lecsapolásához kellett építeni egy járatrendszert. Pósa szerint számtalan kérdést kellene tisztázni.

Miért ágazik három-négyfelé egy jégverem, amit egy kocsma pincéjében találtak?

Módszeres és alapos kutatás még nem volt, ehhez engedélyek, akarat és pénz kell. Mindenesetre a város most megmozdult, a fejleményekből egy dokumentumfilmet is forgatnak, és ha kitart a lendület, a következő írást újra a történelemrovatban fogjuk közzétenni.