Mint arról az Index is beszámolt, múlt hét szombaton lángok csaptak fel Ukrajnában, a csernobili tiltott övezetben, azaz abban a hatóságilag lezárt zónában, ami körülveszi az 1986-ban fölrobbant atomerőművet, és amelynek egyes részein még ma is elég magas sugárzási szinteket lehet mérni. Az elmúlt napok híreiből kiderült, hogy a tüzet a lakatlan Volodimirivka település közelében egy fiatal okozta, aki szórakozásból gyújtotta föl pár helyen a száraz füvet. Az aszályos időszaknak köszönhetően a lángok gyorsan tovaterjedtek, erőre kaptak, égni kezdett az aljnövényzet is, százhektáros erdőtűzzé eszkalálva az idióta passziót.

A lángokat hétfőre javarészt megfékezték a tűzoltók, összesen 124 tűzoltó és katasztrófavédelmi szakember dolgozott a helyszínen. Az erdőtűz oltása során bevetettek két An-32-es tűzoltó repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert is, amik együttesen 42 felszállással összesen 174 ezer liter vizet öntöttek a tűzre. Az alábbi videók segítségével az oltási munkákba lehet betekinteni:

A tűzben nem sérült meg senki, az ukrán hatóságok első jelentései szerint a környéken lévő lakott településeket sem kellett evakuálni. A radioaktív sugárzás szintje Kijev megyében és az ukrán fővárosban nem haladta meg a megengedett mértéket, közölték gyorsan az illetékesek, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány miatt otthon tartózkodó emberek nyugodtan szellőztessenek, a levegőben nincs egészségre ártalmas radiokatív szennyeződés.

Jelenleg még zajlik a tűzfészkek felszámolása. Mint azt a zóna kezeléséért felelős ukrán állami ügynökség (DAZV) képviselője az Indexnek elmondta, hetedik napja folyik az erdőtűz oltása az egykori csernobili atomerőmű körüli elzárt területen. "A tűz mérete nagy, de nem példa nélküli, legutóbb 2015-ben volt hasonló" – emlékeztetett. A DAZV hivatalos beszámolója szerint a tűz most 20 hektáron ég.

A sugárzás mértéke nőtt a tűz vonalában, de nem haladja meg az egészségügyi határértéket. A tűz lokalizációja és oltása zavartalanul folyik, megfelelő mennyiségű emberrel és eszközzel, beleértve a repülőket és a helikpotereket is

– mondta az Indexnek az ügyeletes képviselő telefonon. "A zónán kívülre semmilyen sugárzó anyag nem jutott ki" – tette hozzá. Az adatokat kétóránként frissítik, ezekből látszik, hogy bőven az egészségügyi határérték alatt van a sugárzó anyagok mennyisége. "Kijevben a sugárzás mértéke az egészségügy határérték negyede: 0,013 mikroröntgen óránként, míg a határérték 0,05 mikroröntgen. Csernobilban sem haladja meg a 0,02 mikroröntgent."

A híreket fogyasztó embereket természetesen a hatósági közlések nem szokták mindig megnyugtatni, főleg a szocializmus hazugságain szocializálódott kelet-európai lakosság hajlamos zsigerből gyanakodni, amint azt hallják, hogy "tessenek oszolni, nincs itt semmi látnivaló". Jelen esetben a pánikhangulatba hajló gyanakvást erősítették azok az értesülések, amik szerint az erdőtűz oltására érkező tűzoltók a szokásos szintet többszörösen meghaladó sugárzást mértek közvetlenül a tűzfészekben.

 – ennyi horrorisztikus kulcsszó pont elég volt a hazai hoaxerőművi reaktorok beröffentéséhez. A gammasugárzásnál is sebesebben kezdett terjedni csetüzenetekben a rémhír, hogy pont felénk tart a gyilkos radioaktív füstfelleg.

Uramisten, megrepedt a szarkofág!

Az első hozzánk is eljutott üzenet szerint a szél ("a légáramlat és a felhőzet") Magyarország felé sodorja csernobili erdőtűz füstjét, és mindenki jobban teszi, ha csütörtökön és pénteken bezárkózik, az orrát se dugja ki, mert akkor ér hazánkba a halálosztó felhő. És hogy tutibiztos legyen az infó: mindezt "az Országos meteorológiai intézetből jelezte egy ismerős, akinek tudod, jelezd!"

Egy másik üzenetben már sokkal durvább katasztrófahelyzet híre terjed: "Csernobilban erdőtűz tombol aminek következtében az egyik betonszarkofág megrepedt. A radioaktív sugárzás "elvileg" határérték alatt van. Itthon az egyik immerősünk a kp.i fizikai kutatóintézet atimfizikusa. Ő mondta, h felénk is jönni fog ez a radioaktív felhő [...] A főnököm beszélt az atomkutatóval ott dolgozik a barátja. Lemodellezték és igaz."

Távol álljon tőlünk, hogy elbagatellizáljuk a csernobili erdőtüzek súlyosságát: minden erdőtűz potenciálisan veszélyes lehet az emberek egészségére, ha pedig a csernobili zónáról van szó, akkor pláne illik kellő komolysággal kezelni a dolgot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csont nélkül le kellene nyelni a valaki valakijének az ismerősére hivatkozó, csetüzenetekben terjedő pánikkeltő információkat.

Elsőként az Országos Atomenergia Hivatal reagált a helyzetre. Az OAH honlapján hétfőn többek között azt közölte, hogy "Magyarországon nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt" és hogy "a helyszín közelében mért háttérsugárzási értékek nem haladják meg az ott megengedett szintet, a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás". A cikkben megadtak több online elérhető forrást, ahol figyelemmel lehet követni a hazai és európai háttérsugárzás-adatokat. Itt például európai adatokat lehet böngészni. Érdekes módon egyetlen helyről, egy Pripjatytól észak-keletre lévő városból jeleztek megnövekedett háttérsugárzást:

Szerdán este beszéltünk az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat ügyeletesével, aki azt mondta az Indexnek, hogy a szolgálat nem tud semmilyen fenyegető jelenségről:

Csernobil dupla szarkofág alatt van, a környező erdőkben lehetnek olyan radioaktív izotópok, mint a cézium, esetleg a stroncium, amelyeknek hosszú a felezési ideje, és ezek kerülhettek kis mennyiségben a levegőbe a tűzzel. Mivel a radioaktív részecskékből egy atomnyi is kis mennyiségnek számít, ezért volt olyan jól mérhető a mostani sugárzásszint növekedés.

– ez utóbbiról szól egyébként a Képmás magazin vonatkozó cikke is.

Látva, hogy az elmúlt napokban milyen sok emberhez eljutottak ezek az üzenetek, az Országos Meteorológiai Szolgálat – amire hibásan az egyik üzenet hivatkozik – szerdán este kénytelen volt reagálni.

Az OMSZ Facebookon azt kérte a lakosságtól, senki ne terjesszen hamis információkat, zárójelben pedig hozzátették, hogy az OMSZ már nem intézet hanem szolgálat. Érdemes erre a kis odaszúrásra jobban odafigyelni: az állami meteorológia 1950 és 1970 között viselte az Országos Meteorológiai Intézet nevet, ebből arra lehet következtetni, hogy a hoax olyan idősebb honfitársunktól indulhatott, akinek az elméjében a régi elnevezés ragadt be. 

És persze ahogy az Urbanlegends is írja, tegye fel a kérdést mindenki magának: ha az OMSZ szakértői vagy a KFKI atomfizikusai tudomást szereznének egy ilyen veszélyről, valóban az ismerőseiket kérnék meg, hogy terjesszék rokoni, baráti köreikben a rossz hírt? Ugye, hogy nem?

Érdemes még két elemét szétszedni a  láncüzenetnek

Talán a legmélyebb félelmeket hozza felszínre az a mondat, hogy "Csernobilban erdőtűz tombol aminek következtében az egyik betonszarkofág megrepedt." Aki látta az HBO remek sorozatát, az tudja mit jelenthet ez: ismét szabadon ontja magából a radioaktív szennyezést a csernobili erőmű leolvadt magja, a romok alatt lévő urántartalmú fűtőanyag. Azonban aki kicsit is figyelemmel követte az elmúlt évtizedek eseményeit, jól tudja, hogy ez egyszerűen nem lehet igaz. Egyfelől nincs több betonszarkofág, egy betonszarkofág van, amit 1986-ban 206 nap alatt építettek a felrobbant reaktorblokk épülete köré. Mivel ez az építmény a kilencvenes évek közepére elöregedett, európai támogatással kétmilliárd euróból vadonatúj acélborítást építettek a régi szarkofág köré.

A 2018-ban befejezett hatalmas, hangárszerű, vastag falú acélszarkofág a számítások szerint a következő száz évre biztonságban képes visszatartani a 4-es blokkból származó radioaktivitást. Mivel az erőművi épületek közvetlen közelében nincs erdő, kellő szélességű, kietlen biztonsági sáv veszi körül az új acélszarokofágot is, nincs az a tomboló erdőtűz, ami elérhetné azt, és pláne nincs olyan erdőtűz, ami megrepeszthetne itt bármiféle betont.

A másik dolog, amit látványosan meg lehet cáfolni, az a feltételezés, hogy a szél hazánk felé sodorja a csernobili erdőtűz füstjét. Az Egyesült Államok óceán- és légkörkutató intézete, a NOAA szerdán közzétett egy műholdképet, amit április ötödikén készített a NOAA-20 műhold Ukrajna térségéről. A felvétel tanúsága szerint a gyér, szürkés füstöt délkeleti irányba vitte a szél, nagyjából Kijev irányába. Ha hinni lehet az ukrán hatóságoknak, akkor a légáramlattal híguló füst még a hatvan kilométerre lévő Kijevben sem okozott problémát, és ha hirtelen meg is fordulna a szélirány, hogy nyugatra, a Kárpát-medence felé sodorja a füstöt, a 7-800 kilométerre lévő magyar településeket akkor sem érhetné el.

Sokan felvethetik erre, hogy ha 1986-ban az egész világot elérte a csernobili szennyeződés, most miért nem járhatunk ugyanúgy? A legnagyobb különbség a két helyzet között, hogy 1986-ban hatalmas robbanás történt az aktív atomerőműben, aminek ereje a légkör legmagasabb részeibe lövellte a radioaktív szennyeződést, hogy aztán az a sztratoszférában utazva a Föld legtávolabbi pontjain is kimutatható legyen. A jelenlegi, relatíve kis kiterjedésű erdőtűz füstje sokkal alacsonyabban száll és gyorsabban ki is ülepedik a levegőből: a tűz miatt fölszálló forró levegővel a szennyezett csernobili talajból és az égő növényi anyagokból a levegőbe kerülő nehéz radioaktív részecskék nem képesek sok száz, ezer, tízezer kilométereket megtenni.

Hogy van-e tanulság? Konklúzióként mindenképp meg lehet jegyezni, hogy korábban is előfordultak már hasonló, sőt jóval nagyobb erdőtüzek Csernobil közelében, ezekre az ukrán hatóságok föl is vannak készülve, tudatában vannak az efféle események potenciális veszélyességének. De míg az elmúlt évek, évtizedek csernobili erdőtüzei alig-alig érték el a magyar hírfogyasztók ingerküszöbét, úgy tűnik, a jelenlegi feszült járványügyi veszélyhelyzetben jóval alacsonyabban rezeg a pánikléc: hát nem elég a koronavírus, de nyakunkon az ózonlyuk is és jön a csernobili halálfelhő, most tényleg #mindmeghalunk, nem?

(Borítókép: a szombaton kezdődött erdőtűz által fölperzselt bokrok és fák a csernobili lezárt zónában. Fotó: Jaroszlav Jemelianyenko/Reuters)