Bár az elsőfokú ítélet után a Pirate Bay ügyvédei új tárgyalást kértek a bíró elfogultságára hivatkozva, rosszul áll a világ leghíresebb torrentoldalának szénája a bíróságon. Ha tényleg elítélik őket, az a torrentoldalak bezárásának vagy bíróság elé citálásának lavináját indíthatja el. Megpróbáltuk kideríteni, Magyarországon készülnek-e ilyesmire a szerzői jogvédők.
A Pirate Bay üzemeltetői éppen azon küzdenek, hogy ne kelljen börtönbe vonulniuk, a Mininova és az Isohunt bíróság előtt áll, a Torrentspy bezárt, a kisebb torrentoldalak meg inkább kikapcsolják a szervereiket, mielőtt ők is megkapnák az idézést. Úgy tűnik, az egész fájlcserélő közösség az összeomlás szélén áll, de mi a helyzet Magyarországon? A nemzetközi trendeket követve nálunk is bíróság elé állítják majd a torrentoldalak üzemeltetőit? És mi lesz az egyszeri felhasználókkal?
Magyarországon általában kicsit másképp működnek a dolgok, mint a világban, és ez alól a fájlcsere sem kivétel. A legfontosabb különbség, hogy itthon nincsenek olyan nagy, nyílt, mindenki számára elérhető torrentoldalak, mint a Pirate Bay vagy a Mininova (és itt nem a méreten, hanem a nyíltságon van a hangsúly). Ehelyett a zárt közösségek a jellemzők, ahová csak egy tag meghívására lehet bekerülni. Az oldalon figyelik az ember le- és feltöltéseinek arányát, és ha nem ad be annyit a közösbe, amennyit kivesz belőle, rövid úton ki is rúgják.
A meghívós rendszerre, és az arány figyelésére főként a magyar net jellegzetességei, az aránylag alacsony sávszélességek, és az adsl elterjedtsége miatt van szükség (adsl-nél a letöltés sávszélessége sokkal nagyobb, mint a feltöltésé). Mivel sokaknál technikailag nagyobb a letöltési kapacitás, mint a feltöltési, muszáj valahogy minél több feltöltésre ösztökélni a felhasználókat, hogy ne lassuljon le végzetesen a rendszer. A nagy nemzetközi hálózatok több millió, óriási sávszélességen csatlakozó felhasználóval elbírják, ha néhányan élősködnek, lehúzzák, ami kell nekik, aztán már lépnek is ki – a magyarok nem.
Mostanában egyre jellemzőbb, hogy emelt díjas sms ellenében adnak tagságot, és ezek a fizetős oldalak több szálon is összefonódnak a kalóz ftp-kkel, ahol egy központi szerverről tölt le mindenki pénz ellenében, nem egymástól, ingyen. „Szánalmas az, ahogyan a telített piacon próbálkoznak érvényesülni a gyakorlatilag 0 anyagi és technikai háttérrel rendelkező torrentoldalnak nevezett szemétkupacok, az innen-onnan másolt és összelopkodott frontendjükkel. Teszik mindezt nem a felhasználókért, hanem az anyagi haszon reményében, és máris megvan az, amire az undorító jelzőt használhatom." – írta búcsúlevelében az egyik legmegbízhatóbb magyar torrentoldalnak tartott DarkSide üzemeltetője, amikor lehúzta a rolót.
Ennek ellenére a magyar torrentoldalak forgalma óriási, a legnagyobbak felhasználói tábora százezres nagyságrendű lehet. Népszerűségük oka elsősorban a magyar tartalomban keresendő: hiába egyszerűbb a nyílt, nagy nemzetközi oldalak használata, ha ott nincsenek magyar zenék, szinkronos filmek, és a magyar tévékből digitalizált anyagok, amikre a jelek szerint óriási a kereslet. A másik ok a sebesség, ami szintén jobb lehet, ha magyarországi gépek között megy a fájlcsere, mintha az egész bolygón szétszórtak között (bár ez nem törvényszerű, főleg kisebb sávszélességeknél).
A fizetős oldalak, az egyértelműen jogsértő warez ftp-kkel való összefonódás miatt a magyar torrentoldalak helyzete még annyira sem védhető, mint mondjuk a Pirate Bayé volt a svéd bíróságon (ahol a védelem egyik fő érve az volt, hogy ez valójában egy teljesen nyilvános és ingyenes linkadatbázis). Torrentoldal üzemeltetéséért még senkit nem állítottak bíróság elé Magyarországon, ezért precedens, vagy kialakult bírói gyakorlat sincs abban, hogy vajon sérti-e ez a magyar törvényeket. A svédországi perben az 1400 zene- és filmkiadót tömörítő IFPI volt a felperes – mi a két legnagyobb magyar szerzői jogi szervezetet kérdeztük meg, terveznek-e magyar Pirate Bay-pert.
A jogi helyzet tisztázására (amiben fontos szerepe lesz a Pirate Bay-per végső ítéletének) vár az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány, közismert nevén az ASVA, mondta el kérdésünkre az alapítvány igazgatója, Dr. Kálmán András. Ha az ügyészség állást foglal abban a kérdésben, hogy egy torrentoldal üzemeltetése milyen törvényt és hogyan sért, mindenképpen megteszik a jogi lépéseket az oldalak fenntartói ellen. A felhasználókat nem akarják bántani, a céljuk a fájlcserét lehetővé tevő központi trackerek (a fájlcseréhez szükséges torrentfájlokat tároló oldalak) elleni fellépés, hangsúlyozta az igazgató.
Hasonlóképpen a jogi helyzet tisztázására vár a ProArt szerzői jogi szövetség is. Az igazgató, Horváth Péter elmondta, ők elsősorban azokra csapnának le, akik – félretéve azt a kérdést, hogy maga a fájlcsere jogsértő-e – a rendszeren élősködnek, és vagyonokat keresnek a warezoláson, fizetős oldalak üzemeltetésével, vagy reklámokon keresztül. A felhasználók ellen ők sem terveznek semmit, bíznak abban, hogy van Magyarországon annyi tudatos vásárló és fizetőképes kereslet, hogy arra működőképes üzleti modelleket lehessen építeni, amik versenyezni tudnak a fájlcserével.
A helyzet tehát úgy áll, hogy egyelőre a magyar hivatalos szervek várnak, a Pirate Bay-per végére, az ügyészségre, a törvényhozókra. Mindenki igyekezett megnyugtatni afelől, hogy az egyszerű felhasználók nincsenek veszélyben, akkor sem, ha a fájlcsere megosztás-része mindenképpen törvénybe ütközik. A kalózoldalak üzemeltetői már borúsabb idők elé néznek, az elhatározás láthatóan megvan az illetékesekben, hogy odacsapjanak nekik – és hogy a technikai lehetőségek is megvannak erre, azt az áprilisi nagy warezrazzia már megmutatta. Bár a fő célpont inkább az sms-warez és egyéb, egyértelműen üzleti célú oldalak és szerverek, ha a Pirate Bayt perének egyszer vége lesz, a magyar torrentoldalak üzemeltetői sem alhatnak tovább nyugodtan.