A mozi sem ölte meg a színházat, a televízió sem a rádiót. Az internet sem fog megölni egyetlen médiát sem, foglalta össze mondanivalójának lényegét a politikus. Kroes beszámolója szerint több fontos probléma vár megoldásra. Ilyen például az úgynevezett árva művek (olyan alkotás, amelynél egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen azonosítható a jogtulajdonos) szerzői jogát érintő szabályozás átalakítása, a közös jogkezelők tevékenységének újraszabályozása, egy páneurópai licencelési rendszer kidolgozása, illetve a magáncélú másolatok után járó illetékek, nemzeti szabályozásának kérdése.

Egy sor, kulturális berlini fal által meghatározott, diszfunkcionális rendszer helyett inkább hallgassunk a józan észre. Olyan rendszerre van szükség, ahol a művészek és az alkotók új lehetőségekhez jutnak, ahol az üzleti modell sokkal inkább megfelel a digitális kor követelményeinek, mondta beszédében Kroes, aki a változtatásokat elkerülhetetlennek tartja, ha Európa nem kíván leszakadni kulturális téren.

Az indokok között a biztos utalt arra is, hogy az egységes licencszabályozás hiánya súlyos gátja Európában az új médiaszolgáltatások bevezetésének és üzemeltetésének. Sürgősen harmonizálni kellene a nemzeti szabályozásokat a magáncélú másolásokra kivetett illeték ügyében is, mert akad olyan ország, ahol a memóriakártyák és optikai lemezek árába ezt nem építik bele, vannak tagállamok, ahol igen, de ezek esetében sem létezik egység, eltérő mértékűek az illetékek.

A szerzők számára a korábbinál jelentősen nagyobb szabadságot biztosító IT-forradalom hatásában és fontosságában csak a nyomtatás megjelenésével és az ipari forradalommal hasonlítható össze. Nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos tartalomőrzők, illetve -közvetítők helyzete tarthatatlanná vált. Nem létezik olyan történelmileg kialakult pozíció, ami garantálná egy kultúraközvetítő túlélését. Tetszik vagy sem, a régi rend védelmezői, a kincstár őrizői a partvonalra fognak szorulni, ha nem képesek alkalmazkodni, elfogadni azokat a szükségszerűségeket, melyek mind a kulturális javak előállítóinak, mind azok fogyasztóinak érdekeit szolgálják.

A jelenlegi szerzői jogi rendszer a közvetítőknek biztosít előnyöket, és irritálja a közösséget, ami gyakran nem fér hozzá a művészek által kínált tartalomhoz, majd az így létrejött légüres teret az illegálisan megszerzett tartalmakkal töltik ki, ezzel a tevékenységgel viszont megfosztják az alkotókat munkájuk megérdemelt díjától. A politikus szerint le kell folytatni a kalózkodást, a szerzői jogot illető vitákat, de nem a tartalomőrzők hamis módján, amikor erkölcsi térre terelik a szót, hogy a tömegek démonizálásával megmenekedjenek a felelősségre vonástól és kibújjanak a változtatás kényszere alól.

A Neelie Kroes által elmondottak egybecsengenek a David Cameron brit miniszterelnök által a múlt héten kifejtettekkel. Az új londoni technológiai központ projektjének bejelentésekor Cameron külön kitért arra, hogy a digitális gazdaság felpörgetéséhez elengedhetetlen új szerzői jogi törvényeket alkotni.

Az EB törekvését a sok millió magánfelhasználó mellett valószínűleg a nagy internetes cégek is támogatni fogják, hiszen a például a Google-nek bőven akadtak már problémái a szerzői jogi szabályok miatt.