A törvény mellett egy sor nagy cég és szervezet lobbizott, mint a Disney, a Nike, a Time Warner, vagy az amerikai filmkiadók szövetsége. A szabályozás kritikusai, mint az EFF elektronikus jogvédő csoport, azzal érveltek, hogy a törvény alkalmazása internetcenzúrába csaphat át, és Amerika az internet csendőrévé nevezi ki vele önmagát.

A Combating Online Infringement and Counterfeits Act nevű törvény értelmében egy bírói döntéssel kötelezhető egy weboldal doménnevének fenntartója, hogy szüntesse meg az illegális zene- vagy filmletöltéseket, vagy hamis árukat kínáló oldal elérhetőségét.

Ha az adott oldal nem amerikai szerveren van (ahogy az kalózoldalaknál lenni szokott), és a szolgáltató megtagadja az oldal megszüntetését, az amerikai internetszolgáltatók, internetes hirdetésszervezők, online fizetési megoldásokat kínáló cégek kötelezhetők lesznek arra, hogy szakítsák meg az üzleti kapcsolataikat a kalózkodáson kapott oldal gazdájával, és annak szolgáltatójával is. Ennek a büntetésnek a részleteit olyan cégekkel együttműködve dolgozták ki, mint a Mastercard, a Paypal vagy az AT&T.

A törvény fontos szerepet kap az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatokat újratárgyaló decemberi csúcstalálkozón is, mivel az érintett kalózoldalak nagy része kínai, illetve orosz szervereken működik.