A félnótás rapperek, a végérvényesen belilult alanyi költők és az önjelölt pikasszók szerzői jogait védő, körbe zárt C betűt egyre többször váltja fel a körbe zárt két C betű, egy logikus, bár ellenzői szerint kommunisztikus szerzőijog-védő rendszer jele.

A nonprofit alapon működő Creative Commons (CC), vagyis a szellemi alkotások közkinccsé tételét finomhangoló rendszer ötlete néhány évvel ezelőtt pattant ki a kaliforniai Stanford Egyetem jogászprofesszora, Lawrence Lessig fejéből, és mióta kipattant, az Egyesült Államokon kívül tizennégy országban be is vezették, Brazíliától Horvátországon át Japánig. További tucatnyi országban, így nálunk is most folyik a jogkezelő rendszer honosítása. A CC, mint azt logóján is hirdeti, az "All rights reserved" (minden jog fenntartva) jelmondat helyett a "Some rights reserved" (néhány jog fenntartva) filozófiáját követi. Az ötlet lényege, hogy maguk a művek létrehozói rendelkeznek alkotásaik sorsáról egy a mostaninál jóval rugalmasabb szisztéma alapján.

Kombinált közkincs

Az alkotás szerzői jogainak tulajdonosa a CC rendszerében összesen négy kérdésben dönthet, amelyek kombinációja elméletileg tizenhat, a gyakorlatban - az egymást kizáró lehetőségek miatt - tizenkét fajta konstrukciót alakíthat ki. Az első pont az attribúció, vagyis a szerző kilétének feltüntetése. Ha az alkotás készítője ezt kéri, művei szabadon felhasználhatók ugyan - tehát másolhatók, terjeszthetők, megjeleníthetők és előadhatók -, de csak a szerzőre való hivatkozással. Az alkotó dönthet ezen kívül úgy is, hogy műve felhasználható, de pénzt senki sem kérhet érte, és azt is meghatározhatja, hogy szabad-e a CC-címkével ellátott alkotás felhasználásával újabb művet előállítani. A negyedik lehetőség kizárólag a művek átdolgozására vonatkozik: a "Share Alike" (hasonló megosztás) azt jelenti, hogy például egy zeneszámot csak akkor használhat fel valaki egy remixben, ha az elkészült feldolgozás ugyanolyan besorolást kap majd, mint az eredeti mű. Elméletileg azt is megteheti a szerző, hogy egyik lehetőséggel sem él - ebben az esetben viszont nincs értelme a CC-nek, hiszen elég, ha mindenféle hókuszpókusz nélkül kijelenti: műve közkincs, és azt bárki korlátozás nélkül felhasználhatja.

Egy év alatt importálható

A Creative Commons rendszerének "portolása", vagyis országonkénti testre szabása hosszú, de jól nyomon követhető folyamat eredménye. A CC először kiszemeli a helyi projekt vezetőjét, aki az esetek többségében jogász, vagy felveszi a kapcsolatot egy intézettel, és onnan választ vezetőt. A licenc első vázlata általában egy hónap alatt elkészül - ennyi idő kell ahhoz, hogy olyan verzióval álljanak elő, amely a CC kívánalmainak megfelelően a lehető legjobban hasonlít a világ többi országában elfogadott licenchez. A vázlatot ezután visszafordítják angolra, és a CC fórumain nyilvános vitára bocsátják, amelyben megszólalnak a területhez értő szaktekintélyek. A projektvezető dönti el, hogy a vita során felvetett javaslatokat beépíti-e a második vázlatba, vagy figyelmen kívül hagyja őket. A licenc utolsó előtt változatát a CC vezetősége átnézi, és ha mindent rendben talál, közzéteszi azt a neten.

Neeru Paharia, a Creative Commons igazgatóhelyettese az Indexnek elmondta: a "portolás" fél évtől egy évig terjedhet; hogy pontosan meddig tart, az attól függ, milyen gyorsan dolgozik a licenc honosítását végző intézmény, és milyen hosszúra nyúlik a nyilvános vita. Paharia szerint a szervezet nem tudja pontosan, hány alkotást véd a világon CC-licenc, a Yahoo keresője mindenesetre 14 millió olyan weboldalt talál, ami a Creative Commons licenceire linkel vissza.

"[Az adott ország törvényeiben] nem szükséges változtatásokat eszközölni, és ez nem is szándékunk" - mondta Paharia. "Ellenkezőleg: a Creative Commons inkább megváltoztatja a licenceit, hogy azok harmonikusan együttműködjenek egy-egy ország jogrendszerével".

Hunniában valami készül

A CC magyarországi honosításán dolgozók szerint viszont a portolás két komoly jogi problémát is felvet. "A magyar jogrend nem ismeri az egyoldalú, elektronikus formában tett jognyilatkozatot" - mondta Bodó Balázs kutató, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanársegédje, aki tavaly szeptemberben került kapcsolatba a CC-vel, és dr. Dudás Ágnes szerzői jogi szakértővel, illetve a Kiskapu kiadóval már le is fordította a CC-licencet. "Nálunk az számít szerződésnek, amit két fél köt meg, és papíron" - mondta Bodó. A kutató szerint a nyelvi egyeztetés mellett elkerülhetetlen a kulturális és a jogi egyeztetési folyamat; úgy látja, hogy mindenképpen módosítani kell a törvényi környezetet ahhoz, hogy a rendszer itthon is életképes legyen. "A törvénymódosítást előbb-utóbb úgyis kikényszeríti az élet", mondta Bodó, aki a Tilos Rádió munkatársaként kézenfekvőnek tartja, hogy például a rádió adásait CC-licencek védjék - igaz, elismeri, hogy ezt az elhangzó dalok szerzőinek hozzájárulása nélkül nem lehet megtenni. Bodó szerint nincs más út, mint előre: "Keményen elkezdünk nyomulni."

Nem tetszik mindenkinek

Szinger András, a Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza viszont szkeptikus: szerinte nem szerencsés az angolszász jog elvein nyugvó szerződéscsomagokat máshol honosítani. "A kontinentális jog kicsit más" - mondta Szinger - "ez itt egy kicsit idegen." Szinger elmondta, hogy a Creative Commons az Artisjust is megkereste a szerződések honosításával kapcsolatban, de az iroda úgy döntött, nem vág profiljába a CC-vel való együttműködés. "Nagy fantáziát nem látok benne" - mondta Szinger. "Azt viszont látom, hogy sokan használják".

Mások is elégedetlenek az újfajta jogkezelési gyakorlattal: idén év elején a News.com-nak nyilatkozó Bill Gates nemes egyszerűséggel lekomcsizta a Creative Commonst és a hozzá hasonló kezdeményezéseket. "Azt mondhatnám, hogy a világ gazdaságaiban ma többen hisznek a szellemi tulajdonban, mint bármikor ezelőtt", mondta Gates. "Ott vannak ugyanakkor a modern idők kommunistái, akik különböző ürügyekkel meg akarnak szabadulni azoktól az ösztönzőktől, amelyek a zenészeket, a filmeseket és a szoftverkészítőket motiválják. Ők úgy gondolják, hogy ilyen ösztönzőknek nem szabadna létezniük."

Talán dünnyögj egy új mesét

Gates szavai persze óriási közfelháborodáshoz vezettek: a Creative Commons hívei el is készítették a "kommunista" CC zászlaját - olyan formában, ahogyan azt szerintük a Microsoft főnöke képzeli. Glenn Otis Brown, a CC vezérigazgatója viszontnyilatkozatában azt mondta: elszomorítja, hogy egyesek gondatlanul dobálóznak a "kommunista" és a "fasiszta" szavakkal. "A sztálinista tisztogatások, a berlini fal, tankok Budapesten - az a kommunizmus" - mondta Brown. Az ötletgazda Lessig a Creative Commons San Franciscó-i születésnapi buliján csak annyit mondott: a CC nem "kommunista", hanem "kommonista".

A "commons" szó magyarul annyit jelent: közkincs. Vagy köznép.