Az ÁSZ-jelentésnek és néha önmagának is ellentmondott az informatikai tárca közigazgatási államtitkára kedden, az országgyűlés szakbizottságának ülésén, mindössze három ellenzéki képviselő jelenlétében. Az IHM-ről készített ÁSZ-jelentést tárgyaló bizottsági ülést egyebek mellett cikkünk nyomán hívta össze a testület elnöke. A minisztérium kérésünk ellenére továbbra sem adta ki a listát arról: milyen cégek mennyi pénzt és milyen célra kaptak a Kovács Kálmán által egyedi döntéssel elköltött 3,2 milliárd forintból.
Az államtitkár később megismételte, hogy az óvodai számítógép-programban nem sértettek jogszabályt, bár elismerte, hogy az üggyel kapcsolatos rendőrségi nyomozás még folyik. A számvevőszéki jelentés emlékeztet: a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program közbeszerzési eljárása során a két pályázó közül az alacsonyabb árat tevő ajánlatot utólagosan felállított szempontok alapján érvénytelenítették. "Mindezek következtében az elfogadott szállítási ár megalapozottsága nem ellenőrizhető, ezért fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le" - fogalmazott az ÁSZ.
A számvevők azt is kifogásolták, hogy a leszállított eszközök szakmai paraméterei nem feleltek meg az ajánlati kiírásban megfogalmazott követelményeknek, ennek ellenére - a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságának jeleként - a szállító teljesítését elfogadták. A vállalás szerint 256 MB memóriás gépeket kellett volna leszállítani, ám ezek helyett az ÁSZ-jelentés szerint csak 128 MB-os eszközöket kaptak az óvodák. Az államtitkár ugyanakkor azt közölte, hogy tudomása szerint minden gépben 256 MB-os memória van; ezzel kapcsolatban helyszíni ellenőrzések folynak - tette hozzá.
Jambrik Mihály nemcsak az ÁSZ-jelentésben foglaltakkal kapcsolatban került ellentmondásba, hanem saját magával is. A számvevők által készített anyagról előbb azt mondta: "túlzott meglepetésként nem értek bennünket az Állami Számvevőszék megállapításai". A jelenlévő mindössze három képviselő által feltett csaknem hatvan kérdésre adott válaszában azonban már így fogalmazott: "kisebbfajta sokként érte a minisztériumot az ÁSZ összefoglaló jelentése".
Az ÁSZ nyomán a képviselők is szóvá tették azt, hogy az informatikai tárca informatikai biztonságával kapcsolatos szabályzatok csak ez év elejére, a minisztérium megalakulását követő harmadik évre készültek el. Jambrik Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) korábbi vizsgálata alacsony kockázatúnak nevezte az IHM informatikai rendszerét. "Azt hackerek is tesztelték, de nem jártak sikerrel" - tette hozzá a minisztériumi vezető.
Komoly problémát okozott az IHM számára, hogy bizonyos új feladatait úgy kellett ellátnia, hogy a munkában részt vevőknek nemcsak egy rendszert kellett kiépíteniük, hanem azzal egyidejűleg kellett elsajátítaniuk az államigazgatási munkával kapcsolatos ismereteket is - mondta az ÁSZ főigazgatója. Bihary Zsigmond elmondta: már a tárca létrehozásával és feladatkörével kapcsolatban "voltak bizonytalanságok" és a "végrehajtás is komoly kívánnivalót hagy maga után".
Nemcsak a bizottsági ülésen résztvevők érdeklődését csigázta fel a Kovács Kálmán egyedi döntéseivel szétosztott 3,2 milliárd forint sorsa, hanem a miénket is. Már július 29-én kértük a tárca sajtóosztályától azoknak a cégeknek a listáját, amelyek az egyedi döntéssel hozott támogatából kaptak, kiegészítve a támogatásként kifizetett összeggel, a támogatás céljával (miért fizették ki a pénzt), az elszámolás és az ellenőrzés módjával, eredményével, a kifizetés és az elszámolás dátumával. A választ hétfőre, augusztus elsejére ígérték, ám aznap csak annyit írtak: "a válaszok összeállítása folyamatban van, ezért szeretnénk még egy kis türelmet kérni".
A kis türelmet az IHM láthatóan ugyanolyan szabadon értelmezi, mint a T-Online a "korlátlan" fogalmát, ugyanis újabb több mint egy hét elteltével sem kaptuk meg a választ. Pontosabban a minisztérium kiadott egy sajtóközleményt hétfőn délután, ebben azonban konkrétumok nélkül csak néhány példát említenek abból: milyen célokat szolgált a miniszter egyedi döntéseivel szétosztott pénz. Pontosabban annak csak egy része, 2,2 milliárd forint. További egymilliárd sorsáról semmilyen információt nem kaptunk, és a bizottsági ülésen is csak a közleményben szereplő tételekről beszélt az államtitkár. A részleteket firtató kedd reggeli e-mailünkre választ sem kaptunk a tárca sajtóosztályától.
A számvevők jelentése szerint Kovács Kálmán informatikai miniszter egyedi döntésekkel összesen 3,2 milliárd forint felhasználásáról határozott. Döntéseit annak ellenére hozta meg, hogy egyedi döntési hatáskörébe utalt támogatás lehetőségét törvény vagy kormányrendelet nem, csak egy miniszteri rendelet szabályozza, és abban sem kellően körülírt a támogatás módja. Az ÁSZ szerint ezeknek a pénzeknek a "nyomon követése nehéz", egyebek mellett azért, mert a minisztériumi nyilvántartásban "az egyedi döntések nem követhetők nyomon".
Ezt nemcsak a minisztériumi titkolózás érzékelteti, hanem az a tény is: a vizsgálat első körében még csak 2 milliárd forintnyi egyedi döntésről tájékoztatták a számvevők, a 3,2 milliárdos összeg csak a megismételt adatkérésnél került elő. Az ÁSZ ennek kapcsán megjegyzi: a vizsgálat során bekért adatok hiányosak voltak, a megismételt adatbekérés jelentős adateltérést mutatott.