1995. évi CXXV. törvény
a nemzetbiztonsági
szolgálatokról
11. § (1) A miniszter
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági
szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat
eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül
tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben 30 nappal
meghosszabbítható.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése
14. § (1) Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok
parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban:
Bizottság) közreműködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak
ellenzéki képviselő lehet.
(4) A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság
c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére
utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott
vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok
legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a
Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése
38. § A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben
meghatározott feladataik ellátásának érdekében személyes adatot (ezen belül
különleges adatot) és közérdekű adatot (a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
39. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be
a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben előírt kötelező
adatszolgáltatásával;
b) nyílt forrásból;
c) adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából;
d) titkos információgyűjtéssel.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés
során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor
az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(3) A fontos és
bizalmas munkakört betöltő, illetve az ilyen munkakörbe jelölt személyek az e
törvényben meghatározott biztonsági ellenőrzéssel összefüggő személyes, köztük
különleges adatokat kötelesek az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatok
számára közölni.
40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik
teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában -
bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével
- adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló
iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is
teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő
szervnél dokumentálni kell.
(2) A nemzetbiztonsági
szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a
távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások
adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb
adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével
kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.
42. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérése,
adatbetekintése és adatszolgáltatása, a jelzések elhelyezésének ténye, illetve mindezek
tartalma államtitoknak minősül.
(2) Az az adatkezelő szerv, amely a
nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból
adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg
nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést
helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett
intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy
szervezetet nem tájékoztathat.
(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkező
adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés,
illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen - halasztó hatállyal nem bíró -
panasszal fordulhat a miniszterhez.
43. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került
adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra
használhatják fel, kivéve, ha az adat hivatalból üldözendő
bűncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági
szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az
adatátvevő maga is jogosult az adat megszerzésére.
48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt
adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az
érintett kérelmére történő tájékoztatást, a személyes adatainak
törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű
adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat
főigazgatója - nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak
védelme érdekében - megtagadhatja.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az
érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a
kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente
tájékoztatják az adatvédelmi biztost.
Külső engedélyhez nem
kötött titkos információgyűjtés
54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a
nemzetbiztonsági szolgálatok
a) felvilágosítást kérhetnek;
b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d) az információgyűjtést elősegítő információs
rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő
természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére
fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható
helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt,
járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel
rögzíthetik;
i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az
észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
j) hatósági engedélyhez kötött távközlési rendszerekből és egyéb adattároló
eszközökből információkat gyűjthetnek.
Külső engedélyhez kötött
titkos információgyűjtés
56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély
alapján
a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel
rögzíthetik;
b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és
rögzíthetik;
c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik
és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik;
d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő
távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményt megismerhetik, az
észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik.
75/1998. (IV. 24.) Korm.
rendelet
a távközlési feladatokat ellátó
szervezetek és a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek
együttműködésének rendjéről és szabályairól
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV.
törvény 77. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a távközlésről szóló
1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 32. §-ának (6) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Tt. 32. §-ának (7) bekezdésére,
valamint 34. §-ának b) pontjára - a távközlési feladatokat ellátó
szervezetek és a nemzet-, valamint közbiztonság érdekében titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek közötti együttműködés
szabályozására a Kormány a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya a - külön törvényekben meghatározott
- titkos információgyűjtésre és ezzel összefüggő tevékenységek végzésére
felhatalmazott szervezetekre és a távközlési feladatokat ellátó szervezetekre
terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) monitoring rendszer: a titkos információgyűjtési
feladatok végrehajtására kiépített vagy kialakított, egymással együttműködni
képes berendezések és hálózatok együttese, illetőleg e célra szolgáló bármely
technikai megoldás;
b) monitoring alrendszer: a monitoring rendszer azon
része, amely titkos információgyűjtésre vonatkozó igény kielégítését teszi
lehetővé oly módon, hogy a megismerni kívánt információkat (közleményeket és
kísérőadatokat) az egyéb információktól elkülönítve, további technikai
feldolgozásra (rögzítésre, továbbításra stb.) alkalmas formában hozzáférhetővé
teszi a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet részére;
c) alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan rendszer, amely lehetővé
teszi a távközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői, illetőleg
igénybevevői köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (igénybevevők)
összlétszámának legalább 0,3-0,6%-át - 150 000 előfizetői létszámot meghaladó
esetben nem több, mint 0,3%-át - kitevő (a teljes előfizetői körből egy
előfizetőre számított átlagforgalom legfeljebb kétszeresével forgalmazó)
előfizetői (igénybevevői) csoport tagjai, de nem kevesebb, mint 30 egyidejűleg kapcsolatban
álló előfizető vagy igénybevevő közleményeinek és azok kísérőadatainak
késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű kiválasztását és kiadását
a hozzáférési pontra;
d) szaktechnikai eszköz: a távközlési feladatokat ellátó
szervezet üzemi területén elhelyezett olyan berendezés, amely a monitoring
alrendszer hozzáférési pontjaihoz kapcsolódva fogadja a monitoring alrendszer
által kiadott információkat, lehetővé téve azok további technikai feldolgozását
(rögzítését, a titkos információgyűjtésre felhatalmazott végrehajtó szervezet
távoli technikai rendszeréhez történő továbbítását), illetőleg amely a titkos
információgyűjtési feladatok gyakorlati végrehajtásához bármi egyéb okból
szükséges;
e) közlemény: távközlő hálózathoz csatlakozó végberendezésről (vagy
szolgáltatás-hozzáférési pontról) távközlő hálózaton továbbított jel, jelzés,
továbbá bármely egyéb adat vagy információ a kísérőadat kivételével,
függetlenül annak megjelenési formájától (üzenet, írás, hang, beszéd, fax,
adat, géptávirat, kép stb.).
Amennyiben a távközlési feladatot ellátó szervezet a
közleményt bármely módon átalakítja, kódolja vagy tömöríti, közleményen az
eredeti (visszaalakított, dekódolt vagy tömörítés előtti) alakot kell érteni;
f) kísérőadat: a távközlő hálózatban egy adott közlemény
továbbításával, vagy a közlemény továbbítási kísérlettel közvetlen
összefüggésben keletkező, valamint a távközlési szolgáltató rendszerében a
szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkező alábbi adatok:
fa) hozzáférés-kész állapot jelzése,
fb) a hívott fél kapcsolási/azonosítási száma kimenő hívások esetén, még
akkor is, ha sikeres összeköttetés nem jött létre,
fc) a hívó fél kapcsolási/azonosítási száma beérkező hívások esetén még akkor
is, ha sikeres összeköttetés nem jött létre,
fd) az ellenőrzött előfizetői végberendezésből a kapcsolat felépítéséig
kibocsátott minden jel,
fe) az összeköttetés kezdete, vége és időtartama,
ff) a hívásátirányítás esetén a közbenső állomások kapcsolási/azonosítási
száma,
fg) a közlemény típusának meghatározásához szükséges adatok,
fh) mobil távközlő rendszerek esetében az adott távközlő rendszerben
műszakilag biztosítható legpontosabb földrajzi helymeghatározáshoz szükséges
adatok;
g) távközlési feladatokat ellátó szervezetek: a távközlési szolgáltatók és
azok érdekkörében eljárók (a távközlési szolgáltatók által megbízott
üzemeltetők), valamint a zártcélú hálózatok üzemeltetői (hálózatgazdái);
h) távközléssel kapcsolatos titkos információgyűjtés (a
továbbiakban: titkos információgyűjtés): törvényben feljogosított szervezetek által,
feladataik ellátása érdekében, a távközlő hálózaton és távközlő eszközökkel
továbbított közlemény, kísérőadat, valamint tudakozói és egyéb előfizetői
nyilvántartások megismerése - jogszabályokban meghatározott - leplezett, titkos
módszerek, illetve eszközök segítségével;
i) titkos információgyűjtési funkció
aktivizálása/megszüntetése: az a tevékenységsorozat, amelynek eredményeként a
monitoring alrendszer megkezdi/megszünteti a titkos információgyűjtés keretében
megismerni kívánt információk kiadását.
A távközlési feladatokat ellátó
szervezetek általános kötelezettségei
3. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezetek a titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek törvényes igényeinek kielégítése
érdekében kötelesek lehetővé tenni a távközlő hálózaton és távközlő eszközökkel
továbbított közlemények, valamint a távközlő rendszerben megjelenő kísérőadatok
megismerését, technikai eszközzel történő rögzítését, továbbá tudakozói és
egyéb előfizetői nyilvántartásaikból a késedelem nélküli adatszolgáltatást.
(2) Ha a titkos információgyűjtés során a távközlő
hálózaton és távközlő eszközökkel továbbított közlemények, kísérőadatok
megismeréséhez igazságügyminiszteri vagy bírói engedély szükséges, a titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek igényeinek kielégítését -
törvényben meghatározott feltételek mellett - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
látja el.
(3) A titkos információgyűjtésre felhatalmazott
szervezetek a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a külön jogszabályokban
meghatározott engedélyek birtokában - közvetlenül és a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálaton keresztül is jogosultak a távközlési feladatokat ellátó
szervezetektől kísérőadatokat, tudakozó és egyéb előfizetői nyilvántartásból
származó adatokat kérni.
(4) Monitoring alrendszer vagy szaktechnikai eszköz
igénybevételével szerzett információ vagy adat kizárólag a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat részére adható ki.
4. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles
a) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére bármely, általa ellenőrizni
kívánt előfizető vagy igénybevevő közleményének, továbbá a távközlési
feladatokat ellátó szervezet távközlő rendszereiben keletkező és rendelkezésére
álló kísérőadatoknak, továbbá
b) bármely, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet törvényes
igényére az ellenőrizni kívánt előfizető vagy igénybe vevő közleményeivel
kapcsolatban a távközlési feladatokat ellátó szervezet távközlő rendszereiben
keletkező és rendelkezésre álló kísérőadatoknak eredeti állapotban történő,
teljes körű és késedelem nélküli
kiadására.
(2) A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles
biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére:
a) bármely előfizető, illetőleg igénybe vevő által használt végberendezés
kapcsolási/azonosítási számát, címzését vagy más megkülönböztető azonosítóját;
b) bármely előfizető, illetőleg igénybe vevő részére biztosított távközlési
szolgáltatásokra és azok jellemzőire vonatkozó információkat;
c) az adott távközlési szolgáltatásra, távközlő hálózatra, illetőleg annak
elemeire vonatkozó mindazon műszaki információkat és adatokat, amelyek a titkos
információgyűjtéssel összefüggő feladatok végzéséhez, a monitoring alrendszer
létesítése követelményeinek meghatározásához szükségesek.
5. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezetek
kötelesek:
a) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat igényére távközlő hálózataikban
monitoring alrendszer(eke)t létesíteni;
b) az a) alpont szerinti monitoring alrendszert a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat által - az érdekeltek bármelyikének kezdeményezésére, a
Hírközlési Főfelügyelet közreműködésével - a meghatározott követelmények
szerint, azok közlésétől számított tizenkét hónapon belül megvalósítani.
(2) Zártcélú hálózatok esetén az (1) bekezdésben
foglaltakat az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a) monitoring alrendszer létrehozásának kötelezettsége alól a Kormány a
hálózatgazda részére felmentést adhat;
b) a monitoring alrendszerekre vonatkozó követelményeket - a zártcélú
hálózattal rendelkező szervezettel (hálózatgazdával) egyetértésben - a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat határozza meg.
A titkos információgyűjtés
szabályai
6. § (1) Ha a titkos információgyűjtési funkció aktivizálása
(igénybevétele) és megszüntetése nem teszi szükségessé a távközlési feladatokat
ellátó szervezet munkatársainak (megbízottjainak) személyes közreműködését, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezeket a tevékenységeket a távközlési feladatot
ellátó szervezet tájékoztatása nélkül végzi; az aktivizálást és megszüntetést
azonban minden esetben dokumentálnia kell.
(2) Ha a
távközlési feladatokat ellátó szervezet munkatársainak (megbízottjainak)
személyes közreműködése elengedhetetlen, a titkos információgyűjtéssel
kapcsolatos feladatok feltételeinek megteremtésében történő közreműködést a
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetnek meg kell rendelnie a
távközlési feladatokat ellátó szervezettől. A titkos információgyűjtési funkció
aktivizálását (igénybevételét) kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
rendelheti meg, a megrendelést írásban kell teljesíteni.
Azonnali intézkedést igénylő esetekben megrendelés
szóban is adható, melyet a legközelebbi munkanapon írásban meg kell erősíteni,
vagy le kell mondani. Ha a távközlési feladatokat ellátó szervezet a szóban
adott megrendelés írásba foglalt megerősítését nem kapja meg, a titkos
információgyűjtési funkció aktivizálását - a megrendelő egyidejű írásbeli
tájékoztatása mellett - megszünteti.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tevékenységek
során a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet saját hatáskörében
jár el, az engedély beszerzéséért, az alkalmazás jogszerűségéért és a benne
foglaltak törvényes végrehajtásáért e szervezet a felelős.
(4) Ha az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tevékenységeket
- titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezet kérésére - a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtja végre, a szükséges engedély
beszerzéséért, az alkalmazás jogszerűségéért e megrendelő szervezet, az
engedélyben foglaltak törvényes végrehajtásáért a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat felelős.
A távközlési feladatokat ellátó
szervezetek kiegészítő feladata
7. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles a
titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek - kizárólag a titkos
információgyűjtési feladatok elvégzéséhez kötődő - igényére az alábbi
feltételeket és szolgáltatásokat teljesíteni:
a) helyi vagy helyközi távközlő átviteli csatornákon összeköttetések
használatra történő átengedése;
b) előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontok kialakítása és rendelkezésre
bocsátása.
(2) A távközlési feladatokat ellátó szervezet a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat igényére e szervezet titkos információgyűjtési
feladatainak végzéséhez köteles:
a) szaktechnikai eszközök rendeltetésszerű működtetéséhez a távközlési
feladatokat ellátó szervezet üzemi területén az illetéktelen hozzáférést
megakadályozó, zárható helyiséget vagy biztonsági szempontból azzal egyenértékű
más elhelyezést biztosítani;
b) külön megrendelés esetén 24 órás (váltásos) ügyeletet vagy készenlétet
biztosítani és fenntartani, továbbá
c) lehetővé tenni, hogy a szaktechnikai eszközök elhelyezésére szolgáló zárt
helyre a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat meghatalmazással rendelkező munkatársa
bármely időpontban beléphessen, ott szükség szerint munkát végezzen,
szaktechnikai eszközt helyezzen el, illetve eltávolítson.
Távközlő rendszerek és a
távközlési szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó különleges szabályok
8. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet:
a) nem végezhet olyan rendszertechnikai, illetve szolgáltatásfejlesztést,
amely bármely közlemény vagy kísérőadat titkos információgyűjtés keretében
történő megismerését kizárja;
b) köteles szerepeltetni a titkos információgyűjtési feladatok
végrehajthatóságára, műszaki feltételeire kihatással járó távközlési
fejlesztésekkel és beruházásokkal összefüggő ajánlati felhívásaiban
(tenderkiírásaiban) a monitoring alrendszer létrehozásának - mint feltételnek -
a szükségességét és az arra vonatkozó - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal
előzetesen egyeztetett - műszaki alapkövetelményeket;
c) köteles a b) pontban meghatározott fejlesztések és beruházások
megvalósítása céljából kiírt pályázatokra érkezett ajánlatok minősítése előtt a
Nemzetbizonsági Szakszolgálat véleményét kikérni;
d) távközlő rendszer létesítését, bővítését vagy újfajta szolgáltatás
bevezetését célzó beruházás során köteles biztosítani a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat részére mindazon műszaki és egyéb információkat, amelyek a
monitoring alrendszer és a szaktechnikai eszközök, illetve a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat technikai rendszerei összekapcsolásához és rendeltetésszerű
együttműködésének megvalósításához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azon
zártcélú hálózatokra és távközlési funkciókra, melyekre vonatkozóan a
monitoring alrendszerek létesítése alól a Kormány a rendelet 5. §-a (2)
bekezdésének a) pontja alapján felmentést adott.
Költségviselés
9. § (1) Az alapkiépítésű monitoring alrendszer létesítésének
és üzemeltetésének költségei, továbbá a 7. § (2) bekezdésének a) és c)
alpontjaiban rögzített feladattal kapcsolatos költségek a távközlési
feladatokat ellátó szervezetet terhelik.
(2) A 7. § (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások
igénybevételéért a távközlési feladatokat ellátó szervezetet költségtérítés
illeti meg.
(3) Abban az esetben, ha a távközlési feladatokat ellátó
szervezet a 7. § (2) bekezdés b) pontban foglalt kötelezettségeit
megfelelő műszaki megoldás alkalmazásával élőmunka igénybevétele nélkül
teljesíthetné, az ilyen szolgáltatásokért költségtérítést nem számíthat fel.
10. § Amennyiben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az
alapkiépítésűnél nagyobb kapacitású monitoring alrendszer létesítését igényli,
a többletigények kielégítéséhez szükséges forrásról a tárgyévi költségvetés
előkészítésekor kell dönteni.
Titokvédelem
11. § (1) A titkos információgyűjtő tevékenységre,
módszerekre, a speciális szolgáltatásokra, a monitoring alrendszerekre és
szaktechnikai eszközökre vonatkozó adatokat, a kapcsolatos információkat,
továbbá az együttműködő természetes és jogi személyekre, valamint a jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkozó adatokat az állam- és
szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben, valamint a minősített adat
kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott
védelemben kell részesíteni, és az ott előírt szabályok szerint kell kezelni.
(2) A távközlési feladatokat ellátó szervezet a titkos
információgyűjtés során keletkezett adatok valamennyi adathordozó példányát
megküldi a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetnek. Az e
szervezet részére kiadott információból a távközlési feladatokat ellátó
szervezet másodpéldányt nem tárolhat.
12. § A titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek
a távközlési feladatot ellátó szervezet számára csak azon adatokat továbbítják,
amelyek a titkos információgyűjtés végrehajtásának érdekében a távközlési
feladatot ellátó szervezetre háruló kötelezettségek teljesítéséhez
elengedhetetlenül szükségesek.
13. § A titkos információgyűjtéssel összefüggésben a
monitoring alrendszerbe továbbított, illetőleg az abban keletkezett adatokat a
távközlési feladatokat ellátó szervezet nem jogosult gyűjteni, archiválni és
harmadik fél részére átadni; nem jogosult továbbá ezen adatokat megjeleníteni
sem, ha az aktivizálási funkció a 6. § (1) bekezdése alapján történik.
14. § A távközlési feladatokat ellátó szervezet munkatársait
(megbízottjait) a titkos információgyűjtési tevékenység végzésére csak abban az
esetben lehet bevonni, ha a titkos információgyűjtés műszaki eszközökkel vagy
egyéb megoldással nem valósítható meg.
15. § A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos tevékenység
végzésében, a monitoring alrendszerek és a szaktechnikai eszközök
telepítésében, javításában, karbantartásában a távközlési feladatokat ellátó
szervezetnek csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által előzetesen
jóváhagyott, és a távközlési feladatokat ellátó szervezet által kiadott írásos
megbízással rendelkező munkatársai (megbízottjai) vehetnek részt.
16. § A távközlési feladatokat ellátó szervezet köteles minden
tőle elvárható módon kizárni a monitoring alrendszerhez, az abban tárolt
adatokhoz, a szaktechnikai eszközökhöz, valamint a titkos információgyűjtés
egyéb eszközeihez való illetéktelen hozzáférést.
17. § A távközlési feladatokat ellátó szervezet a titkos
információgyűjtési feladatok végrehajtásába bevont szervezeti egységei,
munkatársai (megbízottjai) részére olyan munkakört és jogosultságokat köteles
biztosítani, amely lehetővé teszi e feladatok titkos és az igényeknek megfelelő
késedelem nélküli végrehajtását.
Záró rendelkezések
18. § Ha a monitoring alrendszerrel a távközlési feladatokat
ellátó szervezet belső feladatvégzését támogató, de a titkos információgyűjtés
fogalomkörébe nem tartozó technikai - ellenőrzési, statisztikai, üzembiztonsági
és egyéb célból szükséges - funkciók is megvalósíthatók, azokat a távközlési
feladatokat ellátó szervezet kizárólag abban az esetben használhatja önállóan,
ha az információgyűjtési tevékenység titkosságát nem veszélyezteti, továbbá e
funkciók aktivizálása és igénybevétele logikailag és fizikailag is elkülönített
hozzáférési felületen keresztül valósul meg.
19. § (1) A távközlési feladatokat ellátó szervezet és a
titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek az e rendeletben foglalt
feladatok teljesítése érdekében együttműködési megállapodást kötnek.
(2) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a titkos információgyűjtés keretében ellenőrizni kívánt információk,
adatok és kapcsolódó szolgáltatások körét;
b) a titkos információgyűjtés keretében megismerni kívánt információk
igénylésének, az igények teljesítésének módját és rendjét;
c) a kapcsolódó szolgáltatások igénylésének és biztosításának módját és
rendjét;
d) az együttműködés szintjeit és azok végrehajtásának módját;
e) a távközlési szolgáltatás- és rendszerfejlesztéssel, illetve a monitoring
alrendszerek létesítésével kapcsolatos tájékoztatási és egyeztetési eljárás
szabályait;
f) a különleges együttműködési területeket;
g) a titokvédelmi szabályok érvényesítésének, az alkalmazott technikai
eszközök és megoldások védelmének módját;
h) a távközlési feladatokat ellátó szervezet részéről közreműködő személyek
kiválasztásának, egyeztetésének, ellenőrzésének rendjét;
i) az együttműködési megállapodás teljesítésének, időszakonkénti
értékelésének és felülvizsgálatának rendjét;
j) a költségtérítési igények kielégítésének és egyéb ellentételezések
biztosításának módját, eredményét; továbbá
k) minden olyan adatot, eljárást, amelyet az a)-j) pontokon túlmenően
az együttműködő felek szükségesnek tartanak.
(3) Abban az esetben, ha az együttműködési megállapodás
a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet kezdeményezését követő 60
napon belül sem jön létre, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet
a Budapesti Hírközlési Felügyelettől kérheti, hogy e megállapodás megkötésére
irányuló ajánlatát véleményezze, illetőleg a (2) bekezdésben foglaltak alapján
meghatározható tartalommal hozza létre az együttműködési megállapodást.
(4) Ha a távközlési feladatokat ellátó szervezet a
jogszabályokban, az együttműködési megállapodásokban és a koncessziós
szerződésekben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat javasolhatja a Hírközlési Főfelügyeletnek vagy
területi szerveinek ellenőrzés lefolytatását. A Hírközlési Főfelügyelet
jogsértés esetén a hatósági szolgáltatási engedélyt visszavonhatja, vagy
kezdeményezheti a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternél a koncessziós
szerződésben meghatározott szankciók alkalmazását.
(5) A (3)-(4) bekezdésekben foglaltakat a zárcélú
hálózatok és üzemeltetőik tekintetében nem kell alkalmazni.
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 15. napon
lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló,
Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről
szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek jogszabályai közül a
távközlés törvényes lehallgatásáról szóló, a Tanács 96/1104 EGK határozatával
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.