A Microsoft visszaélt asztali operációs rendszerek terén élvezett monopolhelyzetével, hogy egyeduralkodóvá válhasson az internetböngészők piacán és ezzel megkárosítsa vásárlóit is, ítélkezett Thomas Penfield Jackson bíró. A szövetségi bíró szerint a Microsoft megsértette a 19. századi Sherman trösztellenes törvényt, amikor Internet Explorer böngészőjét integrálta Windows operációs rendszerébe.

Jackson bíró kemény hangú, 43 oldalas ítéletében nem állt meg a böngészőpiac monopolizálásának vádjánál. A bíró a Microsoft elítélt tevékenységei között sorolja fel az IBM, Hewlett-Packard, Intel, Netscape és a Sun ellen folytatott ,,versenyellenes kampányokat". A Windows-alapú programozói felületek terjesztése céljából a Microsoft - évekre, ha nem véglegesen - meggátolta a Netscape Navigator böngésző és a Sun platformfüggetlen Java programnyelvének terjedését, áll az ítéletben.

A cég részvényeinek kereskedését hétfő délután befagyasztották, miután árfolyamuk a döntést megelőzően 14,8%-ot zuhant a tőzsdén, ami magával rántotta a Nasdaq informatikai cégeit (a linuxos cégeket leszámítva). Ítélethirdetés után némileg magukhoz tértek a Microsoft papírjai, összesen 14,5%-os eséssel zártak, de Bill Gates így is több mint 11 milliárd dollárt vesztett vagyonából. Elemzők szerint a decemberi bírói vélemény után a mostani döntés nem okozott igazi meglepetést a befektetőknek.

Thomas Penfield Jackson bíró tavaly decemberben már kifejtette álláspontját a perben, amelyet az igazságügyi minisztérium és 19 szövetési állam indított a Microsoft ellen 1998 májusában. Az ítéletet előrevetítő vélemény után a felek Jackson bíró javaslatára tárgyalóasztalhoz ültek, hogy peren kívül jussanak egyezségre. Négy hónap után a tárgyalásokon közvetítő Richard Posner bíró április 1-jén jelentette be az egyeztetés kudarcát.

A következő forduló két-három hónap múlva következik, amikor egy újabb meghallgatás után megállapítják a kártérítés mértékét és formáját. Az ítélet nem tartalmazott utalást a szoftvercég esetleges feldarabolására, mint ahogy Jackson bíró semmiféle kártérítésre nem tesz javaslatot.

John Klein ügyész úgy véli, korai még a minisztérium kártérítési igényeiről beszélni. A felperesek célja azonban, hogy hosszútávú megoldással szüntessék meg a mostani jogellenes állapotot és érvényesítsék a trösztellenes törvényt. Klein Janet Reno legfőbb ügyész oldalán teljes sikerneknek értékelte az ítéletet, amely szerintük megalapozhatja a szabad versenyt az informatikában.

A Microsoft vezetői, Bill Gates és Steve Ballmer nem értett egyet az ítélettel. Véleményük szerint technológiai újításaik a fejlődés egyértelmű jelei, amelyek megkönnyítik a vásárlók helyzetét a számítástechnika világában. A Microsoft magabiztosan kitart álláspontja mellett, hiszen a fellebbviteli bíróság egy ízben már engedélyezte a szoftvergyárnak a böngésző és az operációs rendszer összekapcsolását. A cég ezért fellebbezést fog benyújtani, amint döntés születik a kártérítésről.

A Microsoft antitröszt-per első fele ezzel lezárult, az ügynek azonban még nem látszódik a vége, mivel fellebbezések sora után egészen a legfelsőbb bíróságig eljuthat a következő két évben.