Index Vakbarát Hírportál

Veszélyben a neonomád

2009. március 12., csütörtök 07:03 | aznap frissítve

Cikksorozatunk első és második részében megvizsgáltuk, milyen előnyökkel jár a digitális nomádkodás, az utolsó részben a biztonságos távmunkavégzés alapjait vesszük át.

Előző két cikkünkben kiderítettük, hogy a távmunka szórakoztató, a dolgozó hatékonyabb, élete boldogabb lesz, tapadnak rá a csajok vagy a pasik, arról nem is beszélve, hogy a távmunka még a munkaadónak is jó. A felsorakoztatott bizonyítékoknak hála áttörést értünk el, kísérleti stádiumban már az Indexben is folyik a neonomádkodás, eddig csupa pozitív eredménnyel.

Mellékhatások

Pedig komoly kockázatok vannak. A távmunkás ugyanis nem a biztonságos vállalati környezetben dolgozik, hanem a dzsungelben, ahol bárki ellophatja az adatokat. A kommunikáció többnyire egy nem megfelelően titkosított vezeték nélküli hálózaton folyik, ráadásul a munkaadó szempontjából a magánszámítógép maga a pokol: ellenőrizhetetlen, hogy milyen alkalmazások, trójaiak, kémprogramok futnak rajta, ezért sokan nem szívesen engedik meg a dolgozónak, hogy az a digitális várfallal körbevett irodán kívül dolgozzon.

Pedig már számos ingyenes vagy profi, fizetős megoldás született ezekre a problémákra. Ha a nomád odafigyel, nemcsak egyszerűen biztonságban tudhatja az adatait, de úgy érezheti magát, mintha az irodában ülne, ha eltekint attól, hogy valójában nem ül ott.

A legalapvetőbb hiba, amit egy kávéházból dolgozó elkövethet, a megosztások nyitva hagyása. Már két-három napja nomádkodtam, amikor összetalálkoztam egy ismerősömmel, aki át akart másolni a laptopomról a sajátjára néhány állományt. Létrehoztam egy megosztott mappát, a két gép megtalálta egymást, de ekkor kiderült, hogy a frissen létrehozott mellett egy rakás másik könyvtár is nyitva volt: aki a találkozás előtti két napban adatokat akart lemásolni a gépemről, különösebb szakértelem nélkül megtehette. A következő időszakban már intézkedtem a megfelelő védelemről, ugyanakkor elkezdtem figyelni a körülöttem dolgozókat is: kiderült, hogy ha akarnék, könnyedén betekintést nyerhetnék a budapesti California Café vendégeinek magánéletébe.

Mások képei között

Fontos tehát, hogy nyilvános helyen mindenképp függesszük fel a megosztást, vagy legfeljebb egyetlen mappát tegyünk nyilvánossá, de az írási jogot mindig tiltsuk le! Senkinek sem jó, ha illetéktelenek másolgathatnak adatokat a gépre. Érdemes letiltani a bluetooth felfedezhetőségét, felhúzni egy tűzfalat és mindig letölteni a biztonsági frissítéseket. Egy neonomádnak mindig naprakésznek kell lennie biztonsági kérdésekben.

Tudnia kell még azt is, hogy a nyilvános wifikapcsolat sohasem biztonságos. A Neonomad.hu-n írnak arról a programról, aminek a segítségével kiszűrhetjük az adatfolyamból a képeket, és könnyedén megnézhetjük, hogy éppen mit nézegetnek a körülöttünk ülők a kávézóban. A módszer ellen nehéz védekezni, de annyit mindenképp megtehetünk, hogy a levelezésünket titkosított csatornán nézzük. Ha például a gmail elérésébe a http helyett https-t írunk, nagyobb biztonságban vagyunk.

Előfordul azonban, hogy nem elég a böngésző meg a szövegszerkesztő, kapcsolat kell az irodai hálózathoz. Erre megoldás a VPN, a Virtual Private Network, ami látszólag közvetlen kapcsolatot létesít a központtal. Látszólag, mert valójában sok hálózaton, sok csomóponton át jut el az adat a neonomádhoz, de a titkosításnak, kiptográfiai protokolloknak hála biztonságos az adatfolyam, a két végpont közt csak nagy nehézségek árán lehet bekukucskálni az információba. A netkávézóban szórakozó hülyegyerekek tehát nem látják meg a céges adatokat.

Ahogy a profik csinálják

Léteznekk azonban még komplexebb, profi megoldások is a problémára, amelyeket főleg azok tudnak kihasználni, akik otthon dolgoznak. A Cisco Virtual Office például azt ígéri, hogy egyetlen eszköz segítségével házhoz viszi az irodát, a dolgozót ugyanaz a környezet veszi körül otthon, mint a munkahelyén. Miután rádugja számítógépét az eszközre, az irodai központból automatikusan letöltődnek azok az alkalmazások, amik bent is részei a rendszernek, ezután már nem lesz gond a hálózati, a biztonsági, a vezeték nélküli és a szabályfelügyeleti funkciókkal, sőt a dolgozó kap egy IP-telefont is, amivel ingyen beszélhet a munkatársaival. Mindezt persze megteheti Skype-pal is, de az kevésbé biztonságos, meg külön kell vásárolni egy fizikai telefont, hacsak nem vágyunk ügyfélszolgálatos, fülhallgatós-mikrofonos életérzésre.

Hasonló szolgáltatást nyújt Magyarországon a British Telecom is. A cég egységes, könnyen kezelhető felületen nyújt biztonságos elérést a céges hálózathoz otthonról is, úgyhogy aki fizetni akar, az kaphat szupertitkos megoldást.

Akadnak viszont olyanok, akik mindent ingyen akarnak megúszni. Még a nomádkodást is, pedig az ingyenes wifiért többnyire illik legalább egy italt rendelni a kávézóban. Bár aki egy termosszal akarja letudni a napot, annak is van megoldás. Egy korábbi tesztünkből kiderül, hogy Budapest tele van ingyenes, nyitott wifivel, ezek közül néhány szándékosan nyitott, néhány persze csak véletlenül maradt védelem nélkül. Mindenesetre a Liszt Ferenc téren például a főváros üzemeltet egy meglehetősen nagy sávszélességű hálózatot, de az olyan programokkal, mint az iPhone-ra készült Wi-Fi Finder, vagy az olyan oldalakkal, mint a Hotspotter, bárki megtalálhatja a legkényelmesebb, legolcsóbb megoldást.

Rovatok