Index Vakbarát Hírportál

Csak a készítője szerint gyors az új Explorer

2009. március 20., péntek 20:22 | aznap frissítve

Egy ideig elnézően mosolyogtunk azon, hogy minden böngésző gyártója azt állítja, az ő programja a leggyorsabb a piacon. Aztán amikor már a Microsoft is ezt mondta a legendásan lomha Internet Explorerről, úgy döntöttünk, magunk járunk utána a dolognak, és tesztprogramokat ragadtunk.

Amióta a böngészőpiacon kicsit felpezsdült az állóvíz, és a szokásos Explorer-Firefox birkózásba (az Opera asszisztálásával tisztes távolból) beszállt a Chrome és a Safari is, presztízskérdés lett az, hogy melyik böngésző a leggyorsabb. Sok gyakorlati értelme ugyan nincs a versenyfutásnak, hiszen az egyszeri júzer úgysem veszi észre, hogy egy weboldal hat vagy hét tizedmásodperc alatt töltődött be, de a fejlesztőket, és a mögöttük álló marketingeseket ez láthatóan nem zavarja.

Olyannyira nem, hogy egy ideje divatba jött a saját tesztprogram írása, ami persze az adott böngésző erősségeit domborítja ki, és gyönyörű grafikonokon mutatja meg, hogy mennyire durván lealázza az adott brózer a konkurenciát. A dolog addig fajult, hogy pár napja a Microsoft adott ki egy tanulmányt arról, hogy az ő méréseik szerint a többiek tesztjeiben rendszeresen a tökutolsó helyen végző Explorer a leggyorsabb böngésző a piacon. Ami nagyjából olyan, mintha a Mónika show stábja adna ki közleményt arról, hogy tudományosan felmérték, hogy az ő közönségükben a legnagyobb a diplomások aránya a világ összes tévéműsora közül.

Most már aztán elég, gondoltuk, letöltöttük az összes böngészőt, meg egy pár tesztprogramot, és egymásnak eresztettük őket, hogy kiderüljön, valójában ki a legjobb az értelmetlen versenyben.

A versenyzők

Mind az öt nagy böngészőből a lehető legfrissebb változatot töltöttük le, ami a hivatalosan még meg nem jelent verzió éppen aktuális publikus bétáját jelenti. Az Internet Explorernél ez a nyolcas változat (ez lesz majd a Windows 7-ben) RC, azaz release candidate, végső megjelenésre jelölt verziója volt, az Operánál a hangzatos Turbo 10.0 Alpha Build 1355, a Firefoxnál a 3.1 beta 3 (ez majd 3.5 néven fog megjelenni, ha a tesztelést befejezettnek ítélik), a Chrome-nál a 2.0.169.1 Beta, a Safarinál pedig a néhány hete kijött Public Beta Build 528.16. A Safari kivételével (ott nem volt ennél frissebb) az összes versenyző alig néhány napos, vagyis a fejlesztés éppen aktuális állapotát tükröző verzió volt.

A Microsoft tesztje abból állt, hogy a net 25 legnépszerűbb oldalának betöltődési idejét mérték meg az egyes böngészőkkel, és az időket összegezték. Egy csomó vicces részeredmény született, kiderült, hogy a cégek saját oldalait szinte sosem a saját böngészőjük hozza be leggyorsabban: a google.com-ot az Explorer töltötte leggyorsabban, a microsoft.com-ot a Firefox, az msn.com-ot meg a Chrome. Mi ehelyett a jól bevált tesztprogram-csomagoknál maradtunk, amik válogatott feladatsorokkal kínozzák a böngészők összes programmodulját.

Első menet

Az első tesztprogram a SunSpider volt, amit már párszor használtunk böngészők összemérésére. 26 feladat szerepel benne, matematikai műveletek, kódolás, 3d-s számítások, adatbázis-bűvészkedés, adattömörítés, és még súlyosabb varázslatok. A tesztet az Apple programozói rakták össze néhány éve, tehát ha gonoszak vagyunk, és feltételezzük, hogy saját maguk felé hajlik a kezük, a Safarinál (és a Chrome-nál, ami szintén a Webkit motorra épül) érezhetünk némi hátszelet. Vagy emiatt, vagy azért, mert tényleg gyorsak, valóban lemosta a mezőnyt a Google és az Apple böngészője. A Firefox aránylag szorosan jött be a harmadik helyen, az Opera elég nagy lemaradással a negyediken, a Microsoft szerint leggyorsabb Explorer pedig sokszorosan lekörözve, a győztes idejének több mint ötszöröse alatt teljesítve a tesztet, kullogott be az utolsó helyre.

  1. Chrome 1777,8 ms
  2. Safari 1986,4 ms
  3. Firefox 2749,2 ms
  4. Opera 7485,0 ms
  5. Internet Explorer 10277,4 ms

Második menet

A második próba a Celtic Kane tesztcsomag volt a böngészők előtt, ami egy Sean Patrick Kane nevű amatőr programozó készített, és azért szeretik használni, mert az összes böngésző fejlesztőitől teljesen független (Sean egyébként bevallottan Firefox-felhasználó). A teszt nyolc feladatból áll, és mivel elég nagy szórással adta az eredményeket azonos böngészőn is, tízszer futtattuk le mindegyik versenyzőnél, aztán átlagoltunk. Az eredmény meglepően hasonló volt a SunSpiderhez, csak az Opera javult látványosan sokat, és az Explorer maradt le még csúfosabban.

  1. Chrome 118 ms
  2. Safari 166 ms
  3. Opera 281 ms
  4. Firefox 307 ms
  5. Internet Explorer 2534 ms

Harmadik menet

Az utolsó teszt a V8 volt, amit a Google programozói készítettek a Chrome képességeinek mérésére (megint csak érezhetünk hátszelet, ha akarunk). Itt hat feladatsoron kell a böngészőknek végigmenni, főleg matematikai és grafikus műveletek, a végeredményt viszont nem időben adja meg, hanem egy referenciarendszerhez viszonyított számmal, ami annál jobb, minél nagyobb.

Harmadszor is nagyjából ugyanazt az eredményt kaptuk, de a Firefox ezúttal visszaelőzte az Operát a harmadik helyen. A továbbra is tökutolsó Explorer pedig dicséretes öniróniáról tett tanúbizonyságot, amikor egy hibaüzenetben közölte a teszt közepén, hogy a működését vészesen lelassító scriptbe botlott, és ne csodálkozzunk, ha esetleg le fog fagyni.

  1. Chrome 1075
  2. Safari 779
  3. Firefox 112
  4. Opera 97
  5. Internet Explorer 33

És a győztes...

Egy böngésző sebességét leginkább a benne dolgozó motor (az oldalak megjelenítéséért felelős programmodul) határozza meg. Ebben a műfajban most a Webkit tűnik a legfejlettebbnek, ami a mindhárom teszten utcahosszal a mezőny előtt járó Safariban és Chrome-ban is dolgozik. Az Opera a Presto motorral egyre inkább lemaradni látszik, a Firefox is az utolsókat rúgó Gecko-val (a következő, négyes verzióban ezt egy új motor, a Tamarin váltja majd le). Az Explorer pedig a maga Trident motorjával, amit a 12 éve megjelent négyes Explorer óta toldoznak-foldoznak, sehol sincs. Nem csoda, hogy egyre többen pletykálnak arról, hogy a Microsoft licencelné a Webkitet, illetve egy új saját motor fejlesztésébe is belekezdett, Gazelle kódnév alatt.

Rovatok