Egész tavasszal, meg a nyár eddig eltelt heteiben szokatlan csend volt a böngészők világában, már-már kezdett hiányozni a nyilatkozatháború, amikor a fejlesztők naponta licitálják túl egymást a fellengzős szövegeikkel, meg a saját tesztprogramjaik által produkált látványos mérési eredményekkel. Aztán június közepén egyszer csak visszatért az élet a régi kerékvágásba: először a február óta bétatesztelt Safari 4-ből jött ki a végleges verzió, aztán az Opera 10 jött a web 5.0 feliratú zászlót lengetve, végül, július elsején megérkezett a Firefox 3.5 is. Már megint mindenki azt állítja, hogy az ő böngészője a legjobb, legszebb és leggyorsabb, ideje igazságot tenni.
Az Opera webforradalmi kísérletéről, meg a Safari 4 újdonságairól már megemlékeztünk, amikor az első béták megjelentek, most lássuk, mit tud az Európában már több országban piacvezető, és az Internet Explorert világszerte egyre jobban szorongató Firefox legújabb változata.
Az első fontos újdonság a privát böngészés, amit az összes konkurens tud már egy ideje, de most a Firefox is csatlakozott hozzájuk. A pornómódnak is nevezett funkció lényege, hogy semmilyen nyomot nem hagy maga után a böngésző, a ténykedésünk nem tűnik fel az eddig meglátogatott oldalak listájában, nem ment el jelszavakat, beállításokat, semmit. Ezen felül a böngészési előzményeket törölhetjük szelektíven, egy-két órára visszamenőleg, sőt, akár egyesével is eltüntethetünk címeket belőle, aztán próbálja valaki ránk bizonyítani, hogy egész nap a japáncsajok blogot nézegettük munka helyett.
A másik mostanában divatos funkciót, a Speed Dialt (amikor új oldalt nyitva nem üres lap jelenik meg, hanem képes lista előre beállított oldalakkal, a könyvjelzőinkkel, vagy a legutóbb megnyitott, illetve bezárt oldalakkal) viszont hiába keressük, úgy tűnik a Firefox ezzel is utolsó lesz, vagy az egészet ráhagyja a kiegészítő modulok íróira, csinálják meg ők. Szintén a Safari-Chrome-Opera trióhoz felzárkózást jelent az a funkció, hogy egy böngészőablakon belül, egy fülön megnyitott oldalt bármikor kihúzhatunk külön ablakká és vissza.
Jópofa újdonság a földrajzi helyzetünk felhasználása, ezen sokáig dolgoztak a Mozilla programozói, aztán úgy döntöttek, hagyják inkább a fenébe, és átveszik a Google Location Services megoldását. A kihasználásához egy olyan weboldalra kell navigálnunk, ami támogatja ezt a funkciót, az ip-címünk alapján lenyomozza a földrajzi helyzetünket, majd ezt felhasználja a saját belátása szerint, például egy keresésnél másképp szűkíti a találati listát egy budapesti és egy pekingi júzernek (annyira nem nagy varázslat, mint ahogy hangzik, egy csomó ingyenes webes szolgáltatás képes erre).
Végül említsünk meg egy apró, de annál hasznosabb funkciót: a böngésző folyamatosan menti a webes szövegmezőkbe írt tartalmat, így ha véletlenül bezárnánk az ablakot, nem vész el a félig megírt, kilométerhosszú blogkommentünk vagy fórumhozzászólásunk.
Funkciókban tehát láthatóan nem ígér különösebb égszakadás-földindulást az új Firefox (már ha nem turkálunk olyan mélyre a brózer lelkivilágába, hogy a <video> és <audio> tagek HTML 5-ös támogatásának örüljünk), sebességben viszont esetenként nyolcszoros javulásról is beszéltek a fejlesztők. A Safari mindig is a világ leggyorsabbjának titulálta magát, az Opera meg teljesen újraírt motorral állt elő, ami szerintük szintén a leggyorsabb. A sebességteszt előtt viszont van még két kötelező körünk: a memóriaigény ellenőrzése (a túl sok felzabált memória sokkal jobban belassíthatja a gépet, mint maga az oldalak lassú megjelenítése), és a webes standardekkel való kompatibilitás.
A memóriafoglalás megmérése a legegyszerűbb: mindegyik böngészőben megnyitottuk ugyanazt az öt oldalt (az Index címlap, a YouTube nyitólapja, a cnn.com, a Google News, és a Gamespot videojátékos portál), és megnéztük a Windows feladatkezelőjében (a ctrl-alt-del után felugró ablak), hogy mennyi memóriát eszik meg ehhez. A három versenyző közül az Opera bizonyult a legkisebb étvágyúnak (120 megabájt), alig maradt le tőle a Firefox (127 mega), a Safari pedig 193 megabájtot kért a rendszermemóriából. Összehasonlításként megnéztük a Firefox legutóbbi, 3.1-es verzióját (190 mega), az Internet Explorer 8-at (242 mega), és a Chrome-ot is (170 mega), és elcsodálkoztunk, milyen széles skálán mozog a böngészők memóriaigénye, meg hogy milyen sokat fejlődött ezen a téren a Firefox.
A webes szabványok betartását az Acid teszt legfrissebb, hármas verziójával ellenőriztük, amin a böngészők nagy része már egy ideje megközelíti, vagy el is éri a 100 százalékos eredményt (de már készül a teszt negyedik generációja). Az Opera, a Chrome és a Safari csont nélkül vette az akadályt, a Firefox 93 százalékot ért el (a 3.1-es óta megint sokat javult a helyzet, az 72 százalékot tudott), szegény Internet Exlplorer viszont teljesen összeomlott, a nyolcas változat frissen letöltött bétája 20 százalékig jutott.
A sebességméréshez két tesztet vetettünk be, az első a SunSpider, ami a 26 feladatsoron keresztül kínozza a böngészőt matematikai műveletekkel, kódolással, 3d-s számításokkal, adatbázis-bűvészkedéssel, adattömörítéssel és hasonlókkal. A tesztet az Apple programozói állították össze pár éve, és a Webkit motort használó böngészők (a Safari és a Chrome) mindig látványosan erősek voltak benne, ezért második feladatnak egy Firefox-közeli tesztet választottunk, a Dromaeo DOM Core Testet, amit a Mozilla jegyez.
A SunSpider feladatait nem meglepő módon a Chrome gyűrte le a leggyorsabban (511 ms átlageredmény), a Safari alig maradt le (548 ms), aztán a Firefox jött be 829 ms eredménnyel, az Opera 2671-gyel csúnyán lemaradt, az Explorer pedig 4246 ms-t produkált, vagyis nagyjából nyolcszor volt lassabb a két legjobbnál.
A második teszt azt mérte, hogy másodpercenként hányszor fut végig a feladatsor, vagyis itt a nagyobb szám jelenti a jobb eredményt. A Safari lemosta a mezőnyt (677), a Chrome 211-et futott, innen pedig maradt ugyanaz a sorrend: harmadik, kis lemaradással a Firefox (178), negyedik az Opera (94), az Explorer pedig nemes egyszerűséggel belefagyott a teszt négy feladata közül az egyikbe (a másik hármon 63-as átlagot produkált). Az eredmények nagyjából megfelelnek az eddigi tesztjeinken kijött sorrendeknek, bár a Firefox elég látványosan közelít a két éllovashoz.
A Firefox 3.5 tehát gyorsult is (bár még mindig nem a leggyorsabb), a memóriaigénye is sokkal barátságosabb lett, és pont olyan funkciók kerültek bele, amiket már régóta hiányoltunk. A 3.1-ről való váltás nem lehet kérdés (bő fél nap alatt ezt több mint négymillióan tették meg), de mi a helyzet a többi böngészővel? Némi túlzással élve Safarit pécén gyakorlatilag senki sem használ, Chrome-ot meg Operát a különcök, akiket úgysem győz meg más program, Explorert meg az, aki nem mer belevágni egy új böngésző telepítésébe. A 3.5-ös Firefox annyira azért nem jó, hogy lendületből felborítsa a piacot, annyira viszont igen, hogy folytassa az eddigi trendet, és havonta töredékszázalékokat faragva a hátrányából, vagy száz év alatt megsemmisítő csapást mérjen az Internet Explorerre és megnyerje a böngészőháborút.