Mennyit foglalkozol a játékkal naponta?

Amíg folytak a Hattrick Masters küzdelmei, öt-hat órát is el tudtam tölteni az ellenfél csapatának elemzésével, a taktika kidolgozásával, a fórumok olvasásával. Amikor a csapat sikereket ér el, nagyon rabjává lehet válni a játéknak, nehéz elszakadni tőle. És a játék folyamatosan frissül, új lehetőségek jelennek meg, szabályok változnak, szóval megunhatatlan.

Mi viszi el a legtöbb időt? Taktikák kidolgozása, játékosok adásvétele, fórumok figyelése?

Taktikázni általában annak kell, aki gyengébbnek érzi magát. Ha sokkal erősebb a csapatod, csak hozod, amit tudsz, és nagy eséllyel nyersz. A Hattrick Masters alatt nem egy olyan csapattal találkoztam, akik egyeduralkodók a hazájukban, harminc-negyven meccset nyertek zsinórban a találkozásunkig, és sokkal erősebb játékosaik voltak, mint nekem, így kénytelen voltam kielemezni őket, és a nekik legelőnytelenebb felállást kihozni a csapatomból. Ez rengeteg időt elvett az alatt a négy hét alatt, de az eredmények azt mutatják, hogy megérte.

A játékosvásárlással lehet még sok időt eltölteni. Amint egy csapat elhatározza, hogy elad egy játékost, az hetvenkét óráig lesz az átadólistán. Ha valaki felüllicitálja az aktuális vételi árat, azzal kitolódik három perccel a licit lejárta, így ha egy játékos olcsón van kitéve, nagy harcok lehetnek érte az utolsó percekben. Szóval ha olcsón akarsz venni, érdemes fent lenni a lejárat előtti percekben, különben nagy eséllyel elviszik előled a játékost. Ez az, ami nagyban megnöveli a játékosvásárlás időigényét. Rengeteg ember a játékosvásárlások miatt van online szinte a nap minden pillanatában.

Mikor kezdted a játékot, és mennyi időbe telt, míg az élvonalba értél?

2005 februárjában kezdtem, egy másik weboldalon voltam éppen, amikor a beszélgetőpartnerem felhozta a témát, hogy talált egy szuper internetes focimenedzser-játékot. Regisztráltam, és ez amolyan szerelem első látásra dolog volt. Az első pillanattól kezdve imádtam a játékot, és ez négy év múlva is megvan.

Ha az élvonal alatt azt érted, hogy más országbeli felhasználók megismerték a nevem, és ha látnak a játékospiacon, rámköszönnek, esetleg átengedik a játékost, akkor ezt körülbelül két héttel ezelőtt értem el, a világ egyik legerősebb és legelismertebb csapatának legyőzésével. Magyar viszonylatban ez egy évvel ezelőtt sikerült a magyar kupa megnyerésével, és ezzel egyidőben a magyar első ligába jutással.

Ez hosszú folyamat, nem úgy van kitalálva a játék, hogy regisztrálsz, és két hét múlva a világ legjobbja vagy. Szisztematikusan kell a csapatodat felépíteni, kitartani mellette a nehezebb időkben, de ha jól csinálod, előbb-utóbb felérhetsz a csúcsra. Tizenhatezer magyar felhasználó van, és egy szezonban maximum négy új csapat juthat fel az NB I.-be, így nincsen mindenkinek lehetősége megérezni a sikert, de türelemmel, tudatos csapatépítéssel oda lehet érni. Három évvel később regisztráltam az első csapatoknál, mindenki azt mondta, hogy a harmad-negyed osztályig juthatok, ha ügyesen csinálom; és most a legmagasabban jegyzett magyar menedzser vagyok. Ha nekem sikerült, bárkinek sikerülhet.

Mi az, amivel a többiek fölé lehet kerekedni ebben a játékban? Az hogy több időt, energiát szánsz rá, vagy hogy okosabban játszol?

Az van itt is, mint az életben: nagyobb pénzzel, jobb fizetésekkel, erősebb játékosokkal könnyebb nyerni. De ez veszélyes fegyver, mert a nagyon nagy fizetések könnyen a csőd közelébe sodorhatják a csapatodat. Egyszeri királyságot fel lehet építeni erőből, de a hosszú távú sikerhez több kell. Szerintem a legfontosabb az, hogy kidolgozz egy olyan stratégiát, amivel hosszú távon fent tudod tartani a csapatodat, és folyamatosan újítani, ha szükséges. Ez határozza meg, hogy milyen fizetéseket bírsz el. Nekem a magyar mezőnyben határozottan nagyobbnak számítanak a fizetéseim, de a bevételeim is jobbak, mint a legtöbb csapatnak. Ha valaki ilyen csapatot épít fel, mondjuk, a hetededosztályban, az garantáltan csődbe megy rövid úton.

Ha maximálisan ismered a szabályzatot, a meccsmotor működését, és tudod, hogy a játékosaid mire képesek, ki tudsz eszelni olyan taktikát, amivel egy erősebb ellenfelet is két vállra tudsz fektetni, főleg úgy, ha pontosan tudod, mire számíthatsz tőle. Nagyon sok kiszámítható csapat van, az én taktikám ezzel szemben általában arra épül, hogy sok időt töltök a játékospiacon, és igyekszem úgy felépíteni a csapatot, hogy lényegében bármilyen felállást tudjak hozni. Ezzel teljesen kiismerhetetlenné teszem a csapatomat, az ellenfelem nem tudja kihozni magából a maximumot, mivel nem tudja, hogy a középpályát erőltesse, a védelmét, vagy a támadását.

Rengetegen vannak, akik csak beállítják két perc alatt a megszokott felállásukat, én viszont tisztelek annyira minden ellenfelet, hogy egy-két órát még a gyengébbek elleni felállásoknál is gondolkodom, elemzem az erős és gyenge oldalakat, a megszokásaikat. Komolyabb meccsek előtt ez napokat is felölelhet; sokszor ugyanazon játékosok mellett a felállásra fordított idő tud egy alaphelyzetben vesztes meccsből győzelmet csinálni.

Az Index Hattrick-addikt különítményén látom, hogy eléggé rá lehet kattanni erre. A te környezeted, baráti köröd, munkatársaid hogy tolerálják ezt? Tudnak róla egyáltalán, hogy a világ legjobbja vagy?

Pár ember regisztrált az én ajánlásomra, velük szoktam beszélgetni a Hattrickről, általánosabb dolgokról, a többieket inkább kihagytam ebből. Aki nincsen benne, annak úgysem mondanak sokat az eredmények. Nem szoktam a játék miatt elhanyagolni magánéletbeli dolgokat, nem szoktam azzal a kifogással jönni, hogy nem megyek veletek, mert Hattrick... Így lehetséges, hogy nem szeretik, de nem szokták szóvá tenni az ismerősök, hogy ezzel töltöm a szabad időm egy részét. De abban egyértelmű volt mindenki reakciója, hogy közel egymillió felhasználóból elsőnek lenni, az már jelent valamit!

Mi volt a titka a Masters-győzelemnek?

„Evil outsider” voltam, senki sem ismerte a csapatomat, és senki, én magam sem tartottam esélyesnek a végső győzelemre. Egyetlen dolgot csináltam: mindig a következő ellenfelemre koncentráltam, nem sírtam, hogy miért pont ő, az a másik jobb lett volna. Felkészültem belőle, kielemeztem a csapatát, minden meccsen a maximálisat hoztam, és úgy alakult, hogy megvertem az összes ellenfelem, köztük a világ két leghíresebb és legerősebb csapatát is.

A másik fele a csodálatos közönség volt, a magyarok egy emberként szorítottak nekem, több száz júzer töltötte a hétfő és csütörtök estéit a csapatommal. Amint gólt lőttem, fél perc alatt száz ember „üvöltötte” a fórumokon, hogy GÓÓÓLLLL. Az emberek úgy szorítottak nekem, mint a saját csapatuknak, volt, aki a döntő napján lemondta az esti koncertet, volt, aki gyalog rohant hazáig, mert a busza dugóba került, volt, aki gyorsan megkötötte az új lakása adásvételi szerződését, és rohant haza, hogy szurkoljon nekem.

Az emberek átváltották az userneveiket hajrá_erdo-re vagy hasonlóra, és tűkön ültek órákkal a meccseim előtt. Elképzelheted, hogy én, akinek ténylegesen játszott a csapata, és aki a végső felállást fél órával a meccs előtt állította be, mit érezhetett. Csodálatos volt, sosem fogom elfelejteni!

Most már mindent megnyertél, amit lehetett, vagy van még elérendő cél a játékban?

Persze, maximálisan motivált vagyok. A magyar NB I.-et még sosem nyertem meg, illetve szeretnék újra jogot nyerni rá, hogy induljak a Mastersben (ezt nem kapja alanyi jogon a címvédő, nyerni kell hozzá magyar bajnokságot vagy kupát), és mint esélyes is bizonyíthassak.

Hogy lehet, hogy magyar bajnokságot még sosem nyertél?

Hát ez egy nagyon-nagyon jó kérdés. A magyar bajnokság megnyerése a legnehezebb versenyszám az egész Hattricken. Négyszer indultam a szezonban az NB I.-ből, mindig sikertelenül, sőt idén az is nagyszerű eredménynek fog számítani, ha nem esek ki. Ellenben a Hattrick Masterst kétszer próbáltam, és egyszer meg is nyertem. Általában a versenyszámokat nem a legnagyobb esélyesek nyerik, az NB I.-nek már negyedik éve vágok neki úgy, hogy mindig az esélyesek közé sorolnak, a tippversenyben nagyon kis oddsszal adják a győzelmemet, talán ha egyszer nem leszek esélyes, akkor összejön.

A magyarok általában nagyon jók a böngészőalapú játékokban, Erepublikban például kimondottan nagyhatalom vagyunk. Hattrickben milyen a magyar foci helyzete?

A Hattrick Masters mérkőzéseken elért győzelmek számában a harmadik helyen végeztünk, mert mindkét magyar induló elég sikeres volt (az NB I.-győztese öt nyert meccs után, az elődöntőben búcsúzott balszerencsés körülmények között). A magyar bajnokság a világ legerősebb tíz, legrosszabb esetben húsz ligájában van.

Egyébként nemcsak a tizenöt–huszonöt éves korosztály található itt meg, nagy számban vannak harminc–negyven éves családapák is közöttünk, akik szintén nem napi öt perceket töltenek a játékkal; és akad nő is, nem is egy.

Élőben is szereted a focit?

Nézni mindenképpen, játszani meg, amilyen rosszul tudok, annyira lelkes vagyok.

Átvennél egy megyei alsó osztályú csapatot edző-menedzseként?

Ennek a játéknak a foci alapszabályain kívül olyan rettenetesen sok köze nincsen a valósághoz, így körülbelül annyi esélyem lenne jól vezetni egy megyei másodosztályú csapatot, mint az utcán az első szembejövő embernek. Inkább megmaradnék a Hattrick-csapatom irányításánál.