A jeladókkal a madárkutatók választ kaphatnak arra az eddig megválaszolatlan kérdésre, hogy Afrikának pontosan melyik részén töltik a telet a vércsék – tájékoztatott a Magyar Madártani Egyesület csütörtökön. A repülési utat ábrázoló térkép augusztus vége óta érhető el. A jeladók által háromnaponta küldött jeleket minden hétfőn frissítik a honlapon.

Az öt grammos készülékek nem zavarják a repülésben a termetesebb vércse tojókat, amelyeknek a kutatók az Anita, Csenge, Jázmin, Magdi, Csalán, Hárpia, Heni és Virág nevet adták. Csalán és Virág már el is hagyta a Kárpát-medencét, jelenleg a Fekete-tenger partján járnak. A többi megfigyelt madár egyelőre kiindulási helyén tartózkodik. Az MME Kék vércse LIFE nevű programjában kutatja a madarak életét, és próbál minél több információt szerezni vándorlási szokásaikról. Eddig ugyanis még nem sikerült kideríteni, hogy Afrika mely részén töltik a téli hónapokat.

A kék vércsét a vetési varjúval együtt az év madarának választotta idén a madártani egyesület. A sólyomfélékhez hasonlóan a kék vércse sem épít fészket, a varjúfiókák kirepülése után szívesen költözik be varjútelepekre, és költ varjúfészkekben. Így ha a varjútelepek száma csökken, a kék vércsék is veszélybe kerülnek. Legnagyobb számban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon élnek.

A nyolcvanas évek elején még 2000-2500 pár fészkelt Magyarországon, mára azonban a populáció ennek harmadára csökkent. A madár a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetettként szerepel. Európában sebezhető fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint.