A cinikusabb kritikusok már a Wolfram Alpha tudományos kereső megjelenésekor célozgattak arra, hogy a rendszer önmagában teljesen használhatatlan, és csak azért fejlesztették, hogy egy feltörekvő Google-konkurens megvegye egy zsák pénzért.

A jóslat most bevált, bár a pénzügyi részletek titkosak, az biztos, hogy a Wolfram Alpha szupertitkos (és állítólag szuperintelligens) algoritmusai ezentúl a Microsoft Bing keresőjében is dolgoznak majd. A tudományos kereső eredményei nem vesznek el a Bing találati listáiban: ha a rendszer úgy érzi, hogy az adott keresőkifejezésre a Wolfram hasznos információkat talált, azt külön kiemelt helyen a találati lista tetején mutatja meg. A fejlesztők a BMI (body mass index, vagyis testtömegindex) kifejezést hozták fel példának, amire a Bing alapban ad több ezer linket, olyan oldalakról, ahol ez a kifejezés előfordul, a Wolfram Alpha pedig ehhez pluszban a saját testtömegindex-kalkulátorát adja.

A szakma nincs meggyőződve arról, hogy ez az együttműködés növelni tudja a Bing piaci részesedését, de az biztos, hogy felfrissíti a kereső iránti érdeklődést, ami a májusi indulás és a látványos reklámkampány óta mára kicsit leült. A Hitwise legutóbbi (októberi adatokat elemző) felmérése szerint a Bing lassan, havi néhány százalékkal növeli a felhasználói táborát, most éppen az amerikai keresések 9,6 százalékát szolgálja ki, szemben a Yahoo 16 és a Google 70,6 százalékával.

Igaz, egy nyári megegyezés értelmében a Yahoo kereséseit is a Bing fogja kiszolgálni a következő tíz évben, ezzel fog a Microsoft elszakadni végre a tízszázalékos küszöb ostromlásától, ahol a Bing bevezetése előtt a Microsoft Live Search is állt.

Az amerikai keresőpiac egyébként egyre jobban koncentrálódik, a három nagy mellett az ask.com él meg úgy-ahogy (2,6 százalékos piaci rész), a maradék 52, mérhető forgalommal bíró kereső az összes keresés 1,1 százalékát adja csak összesen.