Az internet történetében először kapcsoltak le egy országot teljes egészében a hálózatról január utolsó napjaiban, az egyiptomi zavargások első fázisában. Mivel a tüntetések főként közösségi oldalakon szerveződtek, illetve a neten, blogokon, Twitteren, Facebookon tudósítottak az eseményekről a résztvevők, Mubarak elnök utasította az ország összes internetszolgáltatóját a leállásra. Ilyenre még nem volt példa, a hasonló esetek (például Észak-Koreában az internet elérése úgy általában, Kínában a Nagy Tűzfal, vagy amikor Iránban elsötétítették a Twittert és a YouTube-ot), mind csak részleges tiltást jelentettek.
A hazai internet közepe a BIX, a központi budapesti adatcserélő központ a Victor Hugo utcában, itt halad át a magyar internetes adatforgalom nagy része, az itteni kapcsolaton át kommunikálnak egymással a magyar internetszolgáltatók szerverei. Logikusnak tűnik, hogy a magyar netet itt lehessen lekapcsolni, de hamar kiderül, hogy mégsem. Kalmár Zoltán, a Budapest Internet Exchange vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a BIX kikapcsolásával nem szűnne meg az internetelérés az országban, csak jelentősen lelassulna.
A BIX leállásával óriási kerülő utakra kényszerülne minden adatcsomag, egy magyar oldal tartalma a fél világot bejárná, mire egy magyar internetezőhöz eljut (a külföldi oldalak elérését kevésbé befolyásolná egy ilyen leállás). Ráadásul a BIX több olyan technikai segédletet is ad az internetezéshez, amit elég nehéz pótolni, és amiknek a hiánya a használhatatlanság közelébe lassítaná a hálózatot.
A BIX-ben van például a .hu alatti doménnevek feloldását végző DNS szerver, ami a böngészőbe beírt címek ip-címekké alakítását végzi. Ha ezt a szervert kikapcsoljuk, elérhetetlenné válik az összes .hu végződésű weboldal - pontosabban csak úgy lesznek elérhetők, ha közvetlenül az ip-címüket írjuk be a böngészőbe.
A teljes leálláshoz viszont az kell, hogy a felhasználókat alacsonyabb szinten vágják el az internettől, az összes internet- és mobilszolgáltató leállításával. A kérdés az, van-e bárkinek felhatalmazása arra, hogy ilyesmire utasítsa a szolgáltatókat.
Itt aztán teljes a homály. A BIX jogi ügyekben illetékes munkatársa szerint nincs olyan törvény vagy jogszabály, aminek alapján kikapcsolásra lehetne kötelezni az adatcserélő központot. Megkérdeztünk néhány internetszolgáltatót is, akik szintén nem tudnak ilyen szabályozásról, és az NMHH-ra, illetve a CERT Hungaryre tippelnek, mint ilyesmiben illetékes hatóság.
A Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságára küld tovább, ahonnan másfél hét alatt annyit sikerült kicsikarnunk, hogy a minisztérium szakértői keresik a választ. Úgy tűnik tehát, papíron vagy nincs Magyarországon szabályozva az, hogy ki, és milyen esetben kapcsoltathatja le az internetet, vagy ha van, azt nagyon jól titkolják az érintettek elől.