Az FBI csütörtökön nyilvánosságra hozott egy 191 oldalas aktát, amely két, Steve Jobsszal kapcsolatos ügyről fed fel részleteket. Az Apple volt CEO-ja 1985-ben bombafenyegetést kapott, és a dokumentumban erről is vannak feljegyzések, érdekesebbek azonban annak a nemzetbiztonsági átvilágításnak az iratai, amit 1991-ben folytatott le az FBI.

A Szövetségi Nyomozóiroda azért vizsgálta Jobs hátterét, mert az idősebb George Bush elnöksége alatt felmerült, hogy Jobs esetleg az elnök nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó tanácsának tagja lehet. Az átvilágítás után Jobsnak végül nem ajánlották fel ezt a lehetőséget, ami nem csoda annak fényében, hogy az aktában miket mondanak róla.

Hogy Steve Jobs igen ellentmondásos ember volt sok negatív tulajdonsággal, azt az életrajzi könyve sem titkolja, és az aktából is ilyen kép rajzolódik ki. Az FBI által megkérdezettek közül többen szóvá tették Jobs drogos múltját és azt, hogy jó ideig nem támogatta a lányát, sem a barátnőjét, aki a lányt szülte. Visszatérő elem az is, hogy Jobs csúsztat, csűri-csavarja az igazságot, hogy az saját céljainak megfeleljen.

„[Törölt] megtévesztő személyiségként jellemezte Mr. Jobsot, aki nem egészen egyenes és őszinte” – áll például a nyilvánosságra hozott dokumentumban, amelyben a megkérdezettek nevei törölte az FBI, így nem tudni, kiket interjúvolt meg az iroda 1991-ben. „Továbbá azt állították, hogy Mr. Jobs csak addig becsületes, amíg megkapja, amit akar” – írja máshol az akta. „Őszinte és megbízható embernek írta le Mr. Jobsot, de megkérdőjelezte a morális tartását” – idéz az irat egy újabb interjúalanyt. A sok szitok ellenére a legtöbben alkalmasnak találták Jobsot a tanácsadói posztra.

A Gawker újságírója, aki állítása szerint sok FBI-dokumentumot látott már, azt írja, ritka, hogy ennyi negatív megjegyzés kerül elő egy aktából. Az ilyen megelőző átvilágításoknál a nyomozóiroda ügynökei sokszor csak olyanokat kérdez meg, akiket a jelölt javasol. Ha ez Jobs esetében is így történt, a cégvezető valószínűleg nem ismerte nagyon jól akkori munkatársait, esetleg barátait.

Az akta egyik nagy meglepetése, hogy Steve Jobs 1988-ban Top Secret hozzáférési besorolást kapott, amit jellemzően kevesen érdemelnek ki és hosszú idő alatt. Ilyen besorolással Jobs fontos nemzetbiztonsági iratokhoz, terrorizmussal kapcsolatos dokumentumokhoz, államtitkokhoz és más kényes információkhoz is hozzáférhetett. Hogy miért kapott ilyen besorolást, nem derül ki az aktából, csak annyi, hogy 1990-ben ezt a privilégiuma megszűnt, és hogy az ezzel kapcsolatos oldalon a Pixar szerepel megadott munkahelyként.

Mivel a dokumentum még új a nyilvánosság számára, elképzelhető, hogy a következő napokban további érdekességek derülnek ki az Apple októberben elhunyt vezetőjéről.