Egy Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó, hatmillió forintos jegyzett tőkéjű minicég készítette el nemrégiben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által a Millenáris Parkba tervezett, hárommilliárdos Jövő Háza megvalósíthatósági tanulmányát, tudta meg az Index. Bár a Protégé Consulting Pályázatkészítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Dr. Kádas Péter a céggel aláíratott titoktartási nyilatkozatra hivatkozva még a megbízás tényét sem volt hajlandó elismerni, a korábbi ügyvezető, Dr. Kádas Géza elmondta: tud a felkérésről, sőt olvasta is a cég által készített tanulmányt, bár az elkészítésében nem vett részt. A tanulmány tartalma titkos.
A Protégé Kft. egyik tulajdonosa az az Eurinvest Közép-Európai Befektetési Rt., amelynek fő részvényese a cégnyilvántartási adatok szerint a West Endet és a Millenniumi Városközpontot is jegyző Demján Sándor. Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójának tartott ingatlanmogul akár csak közvetett feltűnése a Jövő Háza körül egy minisztériumi forrásunk szerint utalhat arra, hogy a létesítménynek helyt adó Millenáris Park A épülete Demján érdekeltségi körébe kerülhet. Az IHM arra készül, hogy a hárommilliárdos Jövő Háza-projekt költségének egy részét - 800 millió forintot - az épület eladásából fedezze, míg a kiállításnak a felújítandó B, C, és D épületek adnának helyet.
A minisztérium hivatalosan azt közölte az Indexszel, hogy Demján-érdekeltség nem indul majd a pályázaton. A Trigranit kommunikációs igazgatója péntek este cikkünkre reagálva cáfolta, hogy bármelyik Demján-cég pályázna a Millenáris bármely épületére.
Titkosak a hívószavak
A minisztérium szerint a Gamax, illetve a Protégé hasznosítja azokat a terveket, amelyeket a Kirowski-alapító Kerti Géza által vezetett csapat készített és egy a minisztérium szájtjáról letölthető, meglehetősen blőd promóciós videó is arra enged következtetni, hogy az tartalmi irányvonal, a hívószavak megmaradnak. A szakértők is ráismernek a demóban szereplő olyan kulcskifejezésekre, mint az utópiák, a munka, az otthon, a város vagy éppen a "jövőpara". A szakértők ugyanakkor nem beszélhetnek arról, mivel foglalkoztak az elmúlt évben: a tanulmányformába öntött terveket úgy adták át a Gamaxnak, hogy titoktartási kötelezettséget vállaltak.
Mélységes mély a múltnak kútja
Részlet a Jövő Háza pr-anyagából
Azóta az IHM pontosan 288 680 000 forintot költött a Jövő Házára - a minisztérium szerint a pénzt többek között az "ügyvezetés munkaszervezetének kialakítására", működési költségekre és szakértői díjakra költötték. Pénzbe került a kiállítást előkészítő rendezvények, így egy Flash-pályázat, egy képregénypályázat és egy szabadfogású számítógépverseny támogatása is. A csaknem több százmilliós összeg mellett a projekt idáig elfogyasztott több tucat szakértőt, és kavart néhány kisebb botrányt is - annyi mindenesetre biztos, hogy a Jövő Házába mindeddig egyetlen szög sem verődött be. A TV2 Megasztárjában viszont néhány másodperces reklámmal már észreveteti magát a projekt, és a minisztérium azt reméli, hogy december 6-án megnyithat a futurisztikai kiállítás, különösen, hogy az egyéves viszontagságokat követően január elején a társadalompolitikai kabinet támogatta Kovács Kálmán informatikai miniszternek a témában előadott előterjesztését.
Azok közül viszont, akik eddig dolgoztak a Jövő Háza tervein, többen is szkeptikusak. Vannak, akik azt állítják, hogy már az eredeti koncepció is elhibázott, illetve tisztázatlan volt, a minisztérium túl sokáig tehetetlenkedett, nem a megfelelő célokra költötte a pénzt, a projektnek pedig még mindig nincs teljes anyagi fedezete.
Nem repül a múltnak tyúkja
"Úgy nézett ki az egész, mint amikor elhatározza az ember, hogy tervez egy sast, aztán meg lesz belőle egy tyúk. Agyhalál." - emlékszik vissza Erdélyi "Superman" Zsolt volt műsorvezető, lemezlovas és kommunikációs szakember a Jövő Háza-projektben való részvételére. "Kicsit úgy éreztem, mintha behívnának a kólagyárba, és egy termelési értekezleten kéne ülnöm, ahol arról vitatkoznak, mennyi buborék legyen az üdítőben."
Erdélyi a szakminiszterrel folytatott beszélgetés után, tavaly ősszel került a projekt közelébe, ami az év eleje óta zajlott külsős és belsős szakértők közreműködésével. Köztük volt többek között Kerti Géza, a Kirowski dotkomcég alapítója, Bodoky Tamás, az Index főszerkesztő-helyettese, Simon Tamás, az Origo rovatvezetője és John Emese oktatási igazgató is.
Erdélyi elmondása szerint ő lett volna a csapatban a "kommunikációs csávó", Derdák András, a Millenáris akkori programigazgatója felelt volna a rendezvényekért, a kirowskis Kerti Géza a tartalomért, a Los Angelesből állítólag kifejezetten a Jövő Háza miatt hazatért Wahorn András zenész-képzőművész pedig a művészeti igazgató pozícióját töltötte volna be. A résztvevők ugyanakkor egytől egyig szóbeli felkérés alapján, írásos szerződés hiányában dolgoztak - Wahornt például egybehangzó források szerint sms-ben nevezte ki a miniszter.Erdélyinek emellett szakmai, pontosabban "építészeti és kivitelezési" szempontból sem tetszett, amit a Kerti-féle csapat addig készített: [Kertiék] "iszonyú lelkesedéssel azt gondolták, hogy három hét alatt megcsinálják a cuccot, aztán ott álltak egy két darab százforintos érmével működő rakétakilövővel", mondta Erdélyi, aki azért hozzátette, hogy tizenhat tervezett objektummal nem volt semmi baja.
Bezárt ajtók, izzadó tenyerek
Kerti Géza és az addig a terveken dolgozó csapat húsz másik résztvevője azonban vállalhatónak tartja az elvégzett munkát. Kerti szerint Wahorn megjelenése hozta olyan helyzetbe az addig hozomra bár, de keményen dolgozó szakértőket, hogy úgy döntöttek, jobb, ha felállnak. "Szeptemberben új emberek, új szempontok jelentek meg, mi meg csak mentünk előre", emlékszik a Jövő Háza tartalomfelelőse, aki szerint már az eredeti megrendelés is "kellően zavaros és kellően politizált" volt. A tartalomfelelős szerint akkor telt be a pohár, amikor Wahorn megjelenését követően nem sokkal közölte a szakértőkkel, hogy álljanak le a munkával, hagyják el a szobát, ahol addig dolgoztak, majd a zárat is kicseréltette az ajtón. "Kényszerpályán haladt a dolog, aztán átlendült egy lélektani határon", mondja Kerti, akinek szakértői végül egy visszadátumozott gamaxos szerződés révén jutottak a pénzükhöz annak fejében, hogy titoktartási szerződést írtak alá, miszerint nem beszélnek arról, milyen munkát végeztek a Jövő Háza környékén.
A projekt résztvevői 500 000-1 000 000 forint közötti összegeket vettek fel néhány hónapos munkájukért, Wahorn ehhez képest négymillió forintot kapott a projektben való részvételéért. Erdélyi viszont különös módon nem tudja, fizettek-e neki: "Fogalmam sincs, sohasem intézem a pénzügyeimet" mondja. "Valamiféle szerződést talán kötöttünk, de azt hiszem, nem kaptam érte pénzt."
Az IHM-ből származó értesüléseink szerint most egy tucatnyian dolgoznak a Jövő Házán - a Protégé szakértőin kívül van közöttük olyan, aki a korábbi csapatban is dolgozott, de legtöbbjük új arc: informatikus, építész, kiállításszervező és oktatási szakember. A projektnek ugyanakkor még mindig nincs igazi felelőse: egyszerre foglalkozik vele Pajna Sándor helyettes államtitkár és a Millenáris Kht. megbízott ügyvezetője, Marosvölgyi Zsuzsa. A kulturális programigazgató posztjára a napokban folyik a pályáztatás; a hírek szerint a művészetekben és kiállításszervezésben járatos szakember kerül majd a Jövő Háza élére.
Nem lesz egyszerű dolga.
A Millenáris Park (Millenáris Programiroda Kulturális Kht.) az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kezelésébe kerül. A minisztérium bejelenti, hogy Jövő Háza néven futurisztikai múzeumot és közösségi komplexumot hozna létre a létesítmény három épületében. A költségeket 3 milliárd forintra becsülik. .
2004 február-április
Az IHM által felkért szakértői csoport egy tanulmányban kidolgozza a Jövő Háza koncepcióját. A csoport tagjai: Bodoky Tamás (Index.hu), Kerti Géza (Kirowski), Magyar Gábor (BME), Nyírő András (Nyírő Consulting Group), Szabolcs János (díszlettervező), Z. Karvalics László (ITTK). .
2004. április 26.
A tanulmány elkészül, az IHM átveszi, de a szakértőknek csak júniusban fizet az Expertive Informatikai és Szolgáltató Kft.-n keresztül.
2004. július 16.
Kovács Kálmán informatikai miniszter a Millenárist 2002 óta igazgató Mizsei Zsuzsa mellé Tóth Józsefet is kinevezi igazgatónak. Tóth az informatikai és tudományos funkciókért felel; Mizsei a kultúrát viszi tovább.
2004. július 18.
Kovács Kálmán bejelenti, hogy 2005 végéig elkészül a Jövő Háza, de ehhez előbb egymilliárd forintot kell költeni a Millenáris B, C és D épületeinek korszerűsítésére.
2004 szeptember
Hat "belsős" és tizenöt "külsős" szakértő részvételével megkezdődik a kiállítás tervezése. A szakértők között ott van Kis Péter, a Fővárosi Állatkert főépítésze, Babarczy Eszter esztéta, Simon Tamás, az Origo rovatvezetője, illetve több dizájner és programozó is. A tartalmi divíziót a kirowskis Kerti vezeti, de a szakértők sem írásos megbízással, sem szerződéssel nem rendelkeznek.
2004 október
Hazatér a Los Angelesben élő Wahorn András zenész-képzőművész, hogy - állítólag miniszteri felkérésre - részt vegyen a Jövő Háza projektben. Wahorn kritizálja a szakértői csapat terveit, amelyek szerinte az IHM-nek sem tetszenek.
2004. november 15.
Kovács Kálmán SMS-ben azt üzeni Tóthnak, hogy Wahorn lesz a Jövő Háza-projekt vezetője. Wahorn ennek alapján - írásos megbízás vagy szerződés nélkül - munkához lát, és felkéri Derdák Andrást, a Millenáris programigazgatóját, hogy legyen tagja a felállítandó kuratóriumnak.
2004 november
A Kerti-féle, mindaddig kifizetetlen, szerződés nélkül dolgozó szakérői csapat otthagyja a projektet. A félkész anyagból (látványtervek, prezentációk) tanulmány készül, amit papíron a Gamax Kft. vásárol meg a szakértőktől, visszadátumozott szerződések alapján. A tervezőkkel titoktartási szerződést íratnak alá, így a tanulmány tartalma nem publikus.
2004. december 1.
Mizsei - nyilatkozatai szerint önszántából - otthagyja a Millenárist.
2004 december 3.
Tóth József kirúgja Derdák András programigazgatót.
Még ugyanezen a napon Kovács Kálmán kirúgja Tóthot, akit ő maga nevezett ki még júliusban.
2004. december 11.
A hivatalosan ki sem nevezett Wahorn felmond, vagyis "felfüggeszti működését".
2004. december 13.
Kovács Kálmán sajtótájékoztatón jelenti be, hogy egy hónappal előbbre hozzák a Jövő Házának megnyitóját, és hogy "tiszta helyzetet" teremtenek az intézmény vezetésében. A Millenáris megbízott ügyvezetője Marosvölgyi Zsuzsa, a létesítmény korábbi műszaki igazgatója. A Jövő Házára Kovács szerint kétmilliárd van, ezen kívül külön keretből 1,2 milliárd jut az épületek felújítására.
2005. január 10.
Kovács Kálmán a társadalompolitikai kabinetnek prezentálja a Jövő Házával kapcsolatos terveket. A kabinet rábólint az ötletre. A Gamax Kft. a Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó Protégé Kft.-t bízza meg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével.