Az instant üzenetküldés kemény diónak tűnt webes környezetben. Lévén a Gmail levelezőt használjuk, melybe integrálták a Chatet, ezért a gmailes kontaktjainkkal könnyen és egyszerűen csetelhetünk asztali szoftver nélkül is. Ugyanakkor a letölthető asztali verzió, a GTalk sokkal kényelmesebb, például azért, mert nem kell állandóan nyitva tartanunk a gmailes fiókunkat a böngészőablakban. Kicsit jobban féltünk az MSN Messenger webes verziójától. A WebMessenger pop-up-ban nyitja meg a csetablakokat, így nem kell teljes ablakokat nyitva tartani. Az asztali MSN Messenger azonban sokkal kényelmesebb és gyorsabb, nem akadozik és pop-up sincs. A Webmessengert egyedül akkor érdemes használni, ha munkahelyünkön nem engedélyezik az MSN Messenger telepítését vagy ha a nyaralás idején például netkávézóban akarunk csetelni MSN-es kontaktjainkkal. Jegyezzük meg tehát, hogy van ilyen, hogy WebMessenger, de azért otthoni gépünkön nem fogjuk lecserélni az MSN Messengert.
Kifejezetten indokoltnak tűnik webes alkalmazást választani, ha naptárazni, jegyzetelni akarunk. A Google Calendar - hála az ajaxos megoldásoknak - nagyon egyszerű és hasznos alkalmazás. Pillanatok alatt tudunk felvinni naptárbejegyzéseket, különválaszthatjuk a személyes és a munkahelyi időpontokat, megoszthatjuk azokat ismerőseinkkel, kollégáinkkal. Ráadásul a Gmailt használjuk levelezésre, tehát adódik, hogy a Calendar is jó választás. Mégis, sokszor megfeledkezünk róla, mert gmailezés közben nem jut eszünkbe elmenni a Calendar saját oldalára. A Google-nak sokkal jobban kellene ezt a szolgáltatását integrálnia a Gmailbe. A jegyzetelés már sokkal jobban megy, igaz itt segítségünkre van egy Firefox-kiterjesztés. A Google Notebook beépül a böngészőbe, egy kattintással menthetünk el linkeket, karcolhatjuk fel gondolatainkat. Saját infomorzsáink csoportosítása, megjelölése is nagyon egyszerű, bár a visszanézegetés már nehézkesebb. Kár, hogy a keletkezés időpontja szerint egyelőre nem lehet keresgélni a jegyzetek közt, de azért ez az alkalmazás már inkább beépült mindennapi tevés-vevésünkbe, mint a Calendar.
Nem vált be az EyeOs webes operációs rendszerének webes médialejátszója sem. Elvileg úgy működik, hogy a feltöltött fájlokat tudja lejátszani, de sajnos az EyeOS többször belefagyott a műveletbe. Egyébként is, fel kellett ismernünk, hogy zenét hallgatni, videót nézni továbbra is asztali szoftverrel kényelmes és egyszerű. Ne erőltessük a webes életet ott, ahol nincs értelme. Természetesen egy sor szoftver van, aminek nincs online megfelelője, vagy ha van is, még kipróbálni sem érdemes. A számítógépes játékokat egyből ide sorolhatjuk, de a fájlkezelés is sokkal kényelmesebb és praktikusabb asztali környezetben.
Végkövetkeztetés
Fontos tapasztalatokkal gazdagodtunk. Főként mert ráeszméltünk, hogy nem minden asztali szoftvernek van értelme. Pontosabban: a folyamatos és jó szélessávú kapcsolat megnyitja előttünk a lehetőségét annak, hogy néhány munkafázist közvetlenül a weben végezhessünk el. És ezzel sok esetben érdemes is élni. Másrészt viszont sok cégnél egyszerűen tiltják a telepítést, gonosz tűzfalakkal zárják el a külvilágot, így az egyetlen megoldás, ha mondjuk az instant üzenetküldést webes felületen végezzük. De azért ez továbbra is csak kényszermegoldás.
Szintén megszívlelendő a webes alkalmazások használata azoknak, akik több gépen (otthon, munkahelyen, stb) is dolgoznak. Nekik mindenképpen ajánlott minél több jól működő webes alkalmazást használniuk. A webes alkalmazások tudatos használata egyébként újfajta szabadságélménnyel is megörvendeztetheti a felhasználót: jó érzés, mikor ráeszmélünk, hogy egy idegen számítógépen vagy laptopon is ugyanúgy hozzá tudunk férni néhány alkalmazáshoz, adatállományunkhoz: tudunk szövegszerkeszteni, persze levelezni, táblázatot készíteni, linkeket, fájlokat eltenni. Ha jósolnunk kellene, biztosan azt mondanánk, hogy a webes alkalmazásoknak mindenképpen fontos szerepük lehet a számítógéphasználatban, főként akkor, ha egyben mobiltelefonra is optimalizálják ezeket a webes szoftvereket.
A webes alkalmazásokkal szemben ugyanakkor mindig meglesz a kétkedés: végül is személyes adatállományainkat idegen szervereken tároljuk, így sokkal nagyobb felhasználói bizalomra van szükség, mint mondjuk egy asztali szoftver esetében. Ami otthon, a gépen van, azt inkább érezzük biztonságban, mint ami "kint van a neten". Persze a hozzáférhetőség is egyre fontosabb szempont. A legoptimistább jövőképünk egy részben webes, részben asztali szoftverekkel operáló felhasználó, aki a legbonyolultabb munkafolyamatokat továbbra is "helyben" végzi, viszont a gyors és aktív hozzáférést igénylő munkafázisokat már webes alkalmazásokkal helyettesíti.