Ha már hosszabb ideje internetezik, biztosan érzett olyat, hogy szereti az információt, amiért az érdekessé teszi az életet és egyéb előnyökkel is jár. Ha ráadásul hajlamos és potenciális tagja a friss információkat kedvelők szűk szubkultúrájának, akkor bizonyára nem lepi meg, hogy a hírterjesztő szoftverek mögött az ellenszenves blogsajtó áll.
Az RSS, amely az angol rich site summary (gazdag oldalösszefoglaló) rövidítése, változatos sajtószolgálati szoftvereket és kódokat tápláló fájlforma. Lehetővé teszi, hogy a honlaptulaj kikösse oldalára kedvenc újságja híreit, vagy futó hírsáv (ticker) formájában varázsolja deszktopjára őket, esetleg megfelelő szoftverekkel a száz böngészőablak helyett egyben begyűjtse a friss híreket, véleményeket és közleményeket.
Ezek az új dolgok azonban nem csak a felhasználó számára szolgálnak előnyökkel, hanem a publikációval foglalkozóknak is. A hirtelen felbuggyant piac szereplőinek kezére internetes válságjelenségek és a konjunktúrazúgolódás egyaránt a kezére játszik.
Az inboxom már nem a régi
Az elektronikus levelezés terén egyre inkább beköszönt a káosz és nehéz idők jönnek az emailes tartalomszolgáltatókra. A spamreklámlevél-trutymóban féregvírusos levelek forgolódnak és a vírus küldéséről szóló felesleges levelek is, ami a felhasználók széles rétegeiben indít be gyomori stresszreakciókat világszerte. Hírlevélre feliratkozni ilyenkor egyet jelent a végső pusztulással.
A tartalomszolgáltatók és hírlevélkézbesítők megérezték a közönség húzódozását, és sínylődni sem szeretnek, így egyre nagyobb számban újítanak RSS terjesztéssel. Az RSS-t ezért emlegetik úgy, mint az email potenciális utódját. A népszerűsítés mégsem ebben a bugyorban kezdődött, hanem az avantgárd bloggereknél.
Miért nem frissítesz már?
Már rögtön a bloggolás divatossá válásának hajnalán felmerült az igény, hogy az írók és olvasók hosszadalmas körbeböngészés nélkül megtudják, hogy megnyilatkozott-e kedvencük, történt-e valami blogjátszótéren, mi hír, születtek-e posztok. Hazánkban például Tóth János Pál volt a haladó elme, aki szinte azonnal igyekezett egy ügyes oldal segítségével megoldani a frissítés-riasztás-kattintás problémát.
A válasz tőlünk nyugatra, az RSS formájában fejlődött ki. Mára a blogmotorszoftver nem blogmotorszoftver automatikus, gazdag oldalösszefoglaló-generáló alkalmazás nélkül, így az információs szupersztrádán hasító hírtömegbe az utca kis embere is behajthat magánjellegű reflexióival és eljuthat közönségéhez. A professzionális hírforrások mellett így bőséges weblogtartalomhoz is juthatunk a hírgyűjtő szoftverrel, amelyre bízvást rátehetjük egérfogó kezünket.
Kapd el őket, Nick!
Ahogyan az újdonságok születnek, ez egy "trend a trend hátán"-revü, amely természetesen nem létezhet híresség nélkül. Az ügy híressége nem más, mint Nick Bradbury, a dizájnerek körében méltán népszerű html-szerkesztő program, a HomeSite alkotója.
Bradbury valóban tiszteletre méltó műve előbb az Allaire tulajdonába került, majd vektoranimáció (flash) mellett intenzív és eredményes jövőkutatással foglalkozó Macromedia vásárolta fel. Itt rögtön eszünkbe juthat egy csomó érdekes egybeesés. A Macromedia az elsők között tört lándzsát a blogok mellett, sőt maga az aranysujtásos kóder, Nick Bradbury saját blogban tájékoztatja az érdeklődőket a különböző fejleményekről.
Az egyik ilyen fejlemény az, hogy a híresség egy kifejezetten szép hírgyűjtő programot írt a népnek, amelyet Feed Demonnak hívnak. A Feed Demon ugyan még csak előzetes (béta) állapotban van, de telepítés után rögtön fitogtatni kezdi hírszerző erejét, vagyis rendkívül rokonszenves.
A Feed Demonon kívül, az internet segítségével már jelenleg is megannyi hírolvasó szoftverhez lehet jutni, ingyeneshez, nem ingyeneshez, Mac OS X-hez, sőt zsebbe való Pocket PC-hez is. Az Index Tanácsadó Tanácsának tanácsa szerint a külföldi nyelvet nem beszélők legalább fél évet várhatnak a telepítéssel. De tovább egy percet se.