A Wikipedia bejegyzéseit ugyan névtelenül lehet szerkeszteni, de a módosító ip-címét feljegyzi a rendszer. Egy kaliforniai egyetemista adatbázisával követhetővé vált a saját magukról szóló szócikkeket módosító cégek és szervezetek tevékenysége.
A Wikipedia önkéntesek által szerkesztett hatalmas online enciklopédiája a legnagyobb találmány az egész interneten - illetve az lenne egy tökéletes világban, ahol senki nem próbálná a saját magáról szóló bejegyzéseket a névtelenség leple alatt manipulálni. A Wikipediát indulása óta támadják megbízhatatlansága és szócikkeinek megkérdőjelezhető hitelessége miatt; népszerűsége ennek ellenére töretlen, az internet tíz leglátogatottabb oldala között van.
A Wikipédia szócikkeit a több tízezer regisztrált szerkesztő bármelyike módosíthatja. A rendszer a szócikkek összes verzióját megtartja, és a változtatások ha névhez nem is, de ip-címhez köthetők. Így aki akarja, lenyomozhatja, kinek a keze volt benne egy-egy bejegyzés átírásában.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem, a CalTech végzős diákja, Virgil Griffith puszta kíváncsiságból alkotta meg a Wikiscanner webes szolgáltatást. Virgil letöltötte a teljes Wikipedia-archívumot, majd írt egy programot, ami kiválogatja a hatalmas adathegyből a szócikk-változtatásokhoz tartozó ip-címeket, és azokat összeveti az ARIN publikus adatbázisával. Az eredmény: 5,3 millió változtatás 2,6 millió magánfelhasználó, illetve céges ip-címmel összekötve. Bárki szabadon kereshet benne (már amikor sikerül bejutni az erősen túlterhelt rendszerbe), de Virgil előzékenyen összeállított egy kis csokrot néhány izgalmasabb szervezet ip-címeiről történt módosításokról. A teljesség igénye nélkül: ez a CIA gépeiről elkövetett változtatások listája, ez a vatikáni ip-címekhez köthetőké, ez az amerikai szenátusé, ez pedig a sokak által a Bush-kormányzat szócsövének tartott Fox News tévécsatornáé. (Az adatbázis egyébként még messze nem teljes.)
A változtatások többsége nem cenzúra vagy rosszindulatú manipuláció. Sok esetben az adott szervezetek munkatársai céges gépről, de magánszemélyként írtak Wikipedia-szócikkeket a szervezethez nem köthető legváltozatosabb témákban. A CIA által elkövetett változtatások listájában például találunk epizódleírásokat a Buffy, a vámpírok réme című tévésorozathoz, az amerikai republikánus párt gépeiről pedig az Oscar-díjas filmrendezők listájának összeállításában segédkezett valaki. Utóbbi szervezettől származik egyébként a "sajtos szendvics" szócikk egyik tudományos alaposságú verziója, miszerint "a sajtos szendvics olyan szendvics, aminek fő összetevője a sajt!", illetve a "Harry Potter" szócikknél egy azóta már törölt bejegyzés, amire csak linket adunk, de nem áruljuk el mi az, hátha valaki még nem ismeri a történet végét.
Előfordulnak olyan esetek is, ahol az adatok megmásítása helyett plusz információkkal szolgálnak a névtelen bennfentesek. A "Fekete Szeptember" címszónál például CIA-s forrásból származik egy csomó kiegészítés és plusz információ az 1970-es jordániai eseményekről.
Nem ritka azonban a bejegyzések egyoldalú kozmetikázása sem, amikből az elmúlt években is sorra törtek ki a botrányok a Siemens-vezetők önéletrajzainak manipulálásától a Microsoft és az IBM között az Open XML szócikkért folytatott háborún át az áltudományos halandzsát és vírusokat tartalmazó bejegyzésekig.
A legújabb botrány a szavazógépek gyártásával foglalkozó amerikai Diebold céget érinti, aminek munkatársaira a Wikiscanner bizonyította rá, hogy 2005. novemberében a cégről szóló bejegyzésből töröltek minden olyan bekezdést, ami negatív színben tüntethette fel őket.
Griffith szerint a Wikiscanner adatbázisa minden manipulációt, szócikk-szépítést és cenzúrát lebuktat - már amit céges gépről követtek el, hiszen ha valakinek volt annyi esze, hogy ne fix ip-címmel rendelkező gépről kezdje el manipulálni a Wikipédiát, ott legfeljebb az internetszolgáltatóig nyomozhatók vissza a változtatások forrása. A jelek szerint az utóbbi években rohamosan emelkedik az ilyen álcázott műveletek száma, a céghez köthető ip-k főként a 2006 előtti évekre jellemzőek az adatbázisban.
A Wikipedia illetékesei egyelőre nem nyilatkoztak a Wikiscanner adatbázisával kapcsolatban.