Egy nagy, évtizedek óta létező hardvergyártó cég vezérigazgatójaként miért támogatja a Bridge Budapest programot?
Nekünk is meg kell tartanunk az innovatív személetünket, de ebben az esetben fontosabb volt a személyes küldetésem, hogy visszaadjak valamit annak az országnak, ahonnan apai ágon származom. Át akarom adni azt az üzenetet, hogy aki keményen dolgozik és megkapja a szükséges erőforrásokat, az nagyon szórakoztató dolgokat tud létrehozni.
Ez pusztán személyes ügy, vagy olyan dolgokat is keres hazánkban, ami a Seagate számára lehet hasznos?
Szerintem sok olyan kompetencia van Magyarországon, ami később fontos lehet. A mobileszközök egyre nagyobb szerepet játszanak az életünkben, és a nagy felbontású videók rengeteg tárhelyet igényelnek, a felhasználónál és az online tárhelyeken egyaránt. Nekünk emiatt egyre több szoftveres tudásra lesz szükségünk, és Magyarország ebből a szempontból célpontokban gazdag terület. A Szilícium-völgyben egyre nehezebb olyan embert találni, aki hajlandó leülni kódolni.
Nem leszek öltönyös rabszolga – Sorozatindító videó a sikeres magyar startupokról.
Keményen dolgozni, keményen partizni – Alapítók és dolgozók a startup munkakultúráról.
USA-Magyarország 0-0 – Befutott startuposok elmondják, Amerikában vagy nálunk jobb élni.
A Commodore-szakkörtől a Nasdaqig – LogMeIn évi 150 millió dolláros bevételével a legnagyobb magyar gyökerű amerikai startup.
Így élnek a Facebook-faluban - Körülnéztünk a közösségi oldal főhadiszállásán, amit többször választottak már a világ legjobb munkahelyének.
Ezt nem hiszik el az emberek - A startup alapításához csak egy ötlet kell, és hinni benne. De azért annak is van oka, hogy Észtországban jobb most a startupoknak.
Nem leszek öltönyös rabszolga – Sorozatindító videó a sikeres magyar startupokról.
Keményen dolgozni, keményen partizni – Alapítók és dolgozók a startup munkakultúráról.
USA-Magyarország 0-0 – Befutott startuposok elmondják, Amerikában vagy nálunk jobb élni.
A Commodore-szakkörtől a Nasdaqig – LogMeIn évi 150 millió dolláros bevételével a legnagyobb magyar gyökerű amerikai startup.
Így élnek a Facebook-faluban - Körülnéztünk a közösségi oldal főhadiszállásán, amit többször választottak már a világ legjobb munkahelyének.
Várható idei bevétele alapján a tízéves LogMeIn olyan nagy múltú magyar cégekkel van egy súlycsoportban, mint a Dreher, a Zwack és a KFKI. Nemzetközi mércével nem számít nagynak , főleg ha a milliárd felhasználóval rendelkező Facebookkal hasonlítjuk össze, de a LogMeIn bizonyos szempontból sokkal nagyobb lehetőségek előtt áll, mint az embereknek szánt közösségi hálózat. Anka Márton cégalapító, volt műszaki igazgató szerint a LogMeIn által megcélzott terület, a gépek kapcsolati hálójának kiépítése jelenti majd a legnagyobb forradalmat a következő néhány évben.
A dolgok internete (internet of things) sok miliárd eszközt érint, mondja Anka, hozzátéve, hogy pár éven belül minden olyan eszközünk a hálózaton lesz, amit csak érdemes rákötni. Egyre olcsóbbak azok a modulok, amelyek netkapcsolatot biztosítanak a zenelejátszóknak, fényképezőknek és utcai lámpáknak, de az alkalmazások és az eszközöket irányító infrastruktúra még nagyon gyerekcipőben jár, és éppen ezt akarják megváltoztatni a Xively nevű platformmal.
Nem leszek öltönyös rabszolga – Sorozatindító videó a sikeres magyar startupokról.
Keményen dolgozni, keményen partizni – Alapítók és dolgozók a startup munkakultúráról.
USA-Magyarország 0-0 – Befutott startuposok elmondják, Amerikában vagy nálunk jobb élni.
Idefelé jövet feltűnt, hogy a Facebook irodaépülete egy hatalmas, kietlen mocsár közepén található. Miért van ennyire elvágva a cég a külvilágtól?
A Facebook kampusza majdnem olyan, mint egy kisváros, és úgy is rendeztük be. Az emberek be tudnak jönni reggel a családjukkal, hogy megreggelizzek, vagy akár ebédelhetnek is velük. Itt elérhető minden, amire nap közben szükség lehet, van edzőterem, ruhatisztító és sok egyéb szolgáltatás, ami megkönnyíti az életet. Az is előfordul, hogy a gyerekek itt lógnak a szüleikkel, különösen nyáron, amikor nincs hová menniük. A munkaidő is nagyon rugalmas, lehet este is dolgozni, mert sok programozó ilyenkor produktívabb. Nem arra koncentrálunk, hogy az emberek hol és mikor végzik el a munkát, hanem az eredményre.
Az a legkülönlegesebb a Facebooknál, hogy a cégnek nagy hatása van a világra, és az itt dolgozóknak lehetőségük van ezt befolyásolni. Olyan embereket keresünk, akik valami menő, nagy hatású dolgot akarnak létrehozni.
Mindenkire igaz az, hogy építhet új termékeket? Gondolom vannak olyan programozók is, akik ugyanúgy csak elvégzik a rájuk kiosztott feladatokat, mint bármely más cég programozói.
Az emberek nagy szabadságot kapnak, kiválaszthatják a projektjüket és azokat a feladatokat, amelyek szerintük értékesebbek. Mindenkit más érdekel; egyeseket az adatközpontok, de én például a HR-en dolgozok, és az vonz, hogy ötezer dolgozó életét befolyásolhatom, akik pedig egymilliárd ember életére vannak hatással.
Nem leszek öltönyös rabszolga – Sorozatindító videó a sikeres magyar startupokról.
Keményen dolgozni, keményen partizni – Alapítók és dolgozók a startup munkakultúráról.
USA-Magyarország 0-0 – Befutott startuposok elmondják, Amerikában vagy nálunk jobb élni.
Csütörtökön rendezték meg Budapesten, a Graphisoft parkban az első Izraeli−Magyar Innovációs Napot. A programban sok izraeli gyökerű magyarországi cég között hangsúlyt kaptak a startupok is. A startup cities nevű előadás keretében Tel-Avivot és Budapestet hasonlították össze az előadók.
Miért fontosak a városok a gazdaságnak? − tette fel a kérdést előadása elején Avner Warner, a tel-avivi International Economic Development igazgatója előadása elején. 2008-ban a Föld lakóinak már több mint 50 százaléka városokban élt. Gazdaságunk átalakult: ma már nem a föld, konkrét tárgyak jelentik a fontos javakat, hanem a know-how (tudás) és a szakértelem.
Ezekre az erőforrásokra pedig egy nem annyira régi, 1909-ben alapított is sikeresen építhet. Warner szerint a Szilícium-völgy után Tel-Avivban van a legjobb startup-ökonómia. Ez különbözik a hagyományos technológiai ipartól: ma kultúrába beágyazott know-how-gyártás működik, nem mérnökökre van többé szükség, hanem bárkire, aki ebbe be tud illeszkedni.
A városban 700 startup jut 400 ezer lakosra. Főleg fiatalok lakják, 33 százalékát teszik ki a lakosságnak. Warner szerint Tel-Aviv merész, toleráns és nyitott, így működhet a sok újítás. A startupoknak pedig könnyű nemzetközi útjuk is van, hiszen „Izraelnek megvannak a kapcsolatai a világban, és tudja is őket használni”.
Pont ezért lényeges az együttműködés Budapesttel is: a startupok nemzetközi szinten csak úgy működhetnek jól, ha tudnak alkalmazkodni a helyi kultúrához is, ezért kell, hogy a legfontosabb régiókban jelen legyenek, így fontos lehet a kölcsönös együttműködés a két város között.
A budapesti startup-kultúráról Böszörményi Nagy Gergely a Design Terminal igazgatója beszélt. Szerinte Budapest lehet a következő nagy dolog a startup-ökonómiában, mivel a város él: napi 400 kulturális program közül lehet válogatni, sok a turista, sok a konferencia.
Sok a fiatal, sok az egyetem, már most is fel tudunk mutatni eredményeket. Böszörményi a Logmeint, a Prezit és a Ustreamet említette, róluk részletesebben is olvashat startupokról szóló sorozatunk többi részében.
Nem leszek öltönyös rabszolga – Sorozatindító videó a sikeres magyar startupokról.
Keményen dolgozni, keményen partizni – Alapítók és dolgozók a startup munkakultúráról.
Száz évvel ezelőtt még a kétkezi munkásoknak építettek lakónegyedeket a bányászattal vagy nehéziparral foglalkozó cégek, de ma már a nagyra nőtt startupoknak is gondoskodniuk kell a dolgozók lakásáról. A Facebook nem hagyja, hogy a Szilícium-völgy brutálisan növekvő ingatlanárai miatt a mérnököknek lakhatási gondjaik legyenek, maga gondoskodik új lakásokról.
A vállalat eddig is híres volt a dolgozóinak adott juttatásokról, de a legújabb terve túlszárnyal minden elképzelést. A cégvezetők bejelentették, hogy egy helyi ingatlanfejlesztő segítségével 394 lakásból álló negyedet húznak fel a Menlo Park-i központ közelében. A Wall Street Journal üzleti napilap úgy tudja, az Anton Menlo névre keresztelt negyed hatvanezer négyzetméteres lesz.
Már megint milliárdokat vittek el a lottón, és ilyenkor mindenki elkezd álmodozni, hogy mihez kezdene ennyi pénzzel, hogyan változtatná meg az életét. Mások nem a lottóval foglalkoznak, hanem inkább azon gondolkoznak, miként tudnának ötleteikre sikeres techvállalkozást építeni. Megkeresnek befektetőket, és ha valakinek elnyerik a szimpátiáját, akkor meg is kapjnak tőle akár egy lottófőnyereménynek megfelelő összeget. Erre már hazánkban is volt példa, a Prezi például 14 millió dollárt szerzett, ami több mint 3 milliárd forint.
Ezekre a vállalkozók angolul külön nevet kaptak, mert a sarki zöldséges meg a ruhaboltos is lehet sikeres vállalkozó (angolul: entrepreneur), de az ő cégeik egy idő után megállnak a növekedésben. Megélhetést biztosítanak egy családnak, néhány alkalmazottnak, de itt véget is ér a történet. A világpiacra törekvő szűkebb csoport tagjait úgy hívják, hogy startupperek, ami arra utal, hogy startup cégben dolgoznak. Ezekre a vállalatokra az a jellemző, hogy valamilyen területen olykor behozhatatlan előnnyel rendelkeznek a versenytársaikhoz képest, működésükben nagy szerepet kap az informatika, gyorsan növekednek, és kimondottan a nemzetközi piacokra fókuszálnak, mert felhasználók százmillióit akarják elérni.
Nem leszek öltönyös rabszolga – Sorozatindító videó a sikeres magyar startupokról.
Startup-túránk több állomásán szóba került a munkahelyi kiégés, és hogy vajon a kint letelepedett magyar cégek – Prezi, Ustream – mihez fognak kezdeni, amikor már több száz dolgozó igényeit kell kiszolgálniuk. Arra a felvetésre, hogy majd szakszervezetet alapítanak a dolgozók a pluszjuttatások kiharcolásáért, úgy néztek ránk, mintha mi eddig egy kő alatt éltünk volna a Marson. Egyszerűen elképzelhetetlen volt a számukra, hogy a dolgozók ne kapjanak meg mindent, amit akarnak.
Érdekes országimázskampányt indított három magyar informatikai vállalkozás a Bridge Budapest program részeként. Nem állami bizottságok által kijelölt hungarikumokat, évtizedek és évszázadok óta ismert magyar termékeket és más közhelyeket próbálnak népszerűsíteni, hanem az itt élő emberek szemléletét akarják megváltoztatni. Azt akarják beleverni a fejekbe, hogy ma Magyarországon bárki el tud indítani olyan vállalkozást, ami rohamléptekben nő túl az ország határain.