Index Vakbarát Hírportál

Érezhetően felgyorsultak az okostévék

2011.09.03. 19:59
Nagyon gyorsan berobbantak a piacra az okostévék, mert a gyártók rájöttek, hogy egyre több ember keresi a weben a szórakozási lehetőségeket. Persze mindegyik cég másképp tart a cél felé, a Panasonic gyors processzorral, a Sony kiváló böngészővel, az LG egy kimondottan ügyes irányítóval.

Az IFA 2011 hivatalos jelmondata, a "Get in touch" egyszerre utal az érintőkijelzők elterjedésére és a mindent összekötő internetre, ám a gyártók úgy tűnik egészen más tematikát választottak maguknak. Akármerre néz az ember, az okosság, a "smart" a fő üzenet. Az okotelefon már szinte lejárt lemez, és ez a februáronként megrendezett Mobile World Congress témája, ezért az IFA kiállítói inkább más eszközökre koncentrálnak. Leginkább az okostévékre.

Az Apple úgy is hatással tudott lenni a tévék piacára, hogy egyáltalán nincs tévékészüléke. Legalábbis egyelőre, az Apple-fanok már jó ideje azt rebesgetik, hogy az amerikai cég is előáll egy tévével, úgyis csak az Apple TV nevű médialejátszóját kellen egybeépítenie egy jó kijelzővel.

A tévégyártóknak az is elég volt, hogy látták az iPhone sikerét, amely az okostelefonok piacán bebizonyította, az internetes tartalmak is pénzzé tehetők. A tévés cégek lemásolták a modellt, szoftverboltokat és online szolgáltatásokat telepítettek a készülékeikre.

Az idei IFA meggyőzött arról, hogy a tévéken a Facebook és a böngésző ikonja már nem csak egy drága dísz, hanem valóban használható.

Valamennyi megahertzes

Nagyon eltérőek a készülékek, de egy közös pontot azért találtam: egyik gyártó sem szeret beszélni a tévébe épített hardverekről. Ennek mindenképpen változnia kell, mert a processzor sebessége – ugyanúgy, mint a pc esetében – messzemenően meghatározza a felhasználói élményt. Ha gyors, akkor gombnyomásra ugrik a böngésző, ha lassú, akkor másodpercekig nézhetjük a várakozást jelző homokórát, és szar lesz a felhasználói élmény.

Szerencsére az Opera Software munkatársainak van némi rálátásuk a piacra, hiszen több tucat tévégyártónak adták el a netes platformjukat, amelyen alkalmazások futtathatók, tartozik hozzá böngésző és szoftverbolt is. Annyit tudtak mondani, hogy a jelenleg kapható olcsóbb okostévékben 400-800 MHz-es processzorok vannak, és ők úgy lőtték be a szoftverüket, hogy az alsó kategóriás tévéken is működjön.

Az IFA-n persze mindegyik gyártó csúcskategóriás tévéken mutatta be a netes szolgáltatásait, de ezek közt is érezhető volt a különbség, mind sebességben, mind a kezelhetőségben.

Vezérlő elvek

A nagy gyártók közül a Philips gyenge játékosnak tűnt. Arra a kérdésre, hogy mennyi alkalmazás tölthető le a tévére és hol van a menüben a szoftverbolt, a hosztesz úgy nézett rám, mintha egy másik bolygóról érkeztem volna. A wifis kapcsolattal ellátott Philips tévé iPad tablettel is távirányítható, de a készülék lassan reagált az utasításokra. A gyártó ráadásul csak annyit tett, hogy a távirányítón lévő gombokat átültette egy tabletre telepíthető szoftverre.

Sokkal ügyesebb volt a Panasonic, wifis tévéinél (a csúcskategóriás, GT és VT-sorozattal demóztak) az iPad egérként és billentyűzetként is funkcionál. A táblagépre letölthető program felületén van egy nagy terület, amellyel majdnem úgy lapozhatunk a menüben, mintha egy laptop érintésérzékeny tapipadját használnánk. Azért írtam, hogy csak majdnem, mert a Panasonic tévéin nem jelenik meg a kurzor, csak a menü bejegyzései közt lehet lépkedni.

A legügyesebb megoldás LG-é, a dél-koreai gyártónak van egy távirányítója, amely pont úgy működik, mint a Nintendo Wii kontrollere. Használatakor megjelenik egy egérmutató a kijelzőn, és pillanatok alatt a megfelelő gombra bökhetünk. Ez a szöveg bevitelét is jelentősen felgyorsítja, amikor be kell írni egy weboldal címét a böngészőbe.

Az összes gyártót figyelembe véve a Panasonic csúcsmodelljei tűntek a legfürgébbnek, nagyon gyorsan lehetett a menüben lépkedni. Kérdésemre annyit mondtak, hogy nincs értelme megahertzekről beszélni, legyen elég annyi, hogy egy sokmagos, egyedi fejlesztésű processzor dolgozik a tévében, ami nagyjából olyan gyors, mint az iPad. A Panasonic azonban fekete pontot érdemel azért, mert a nagy dérrel-dúrral bejelentett Viera Connect szoftverboltjában még mindig csak 30 program elérhető.

A szoftverek száma alapján a Samsung vezet. A vállalat azt a célt tűzte ki 2011-re, hogy a szoftverboltjában 1000 alkalmazás legyen. Az IFA-n bejelentette, hogy már most megvan 900 app, és a jelenlegi növekedési ütem alapján szeptemberben teljesítik az éves célt. A Samsung tévéi az IFA-n tett próbálkozásaim alapján nem voltak feltűnően fürgék, de elfogadható a menürendszer reakcióideje.

Ígéretes a Sony által bemutatott androidos modell, amely eddig csak az USA-ban volt kapható, most jön az európai piacokra. Ezen is nagyon kevés app van, de a japán cég képviselője azt mondta, az európai forgalmazás kezdetekor elérhető lesz a tévés Android Market, és ezer szoftver közül lehet majd válogatni. Ennek a tévének is fürge a menüje, és a Chrome böngészőben gyorsan, szépen jelennek meg a weboldalak. Viszont az is kiderül, hogy nem szabad vadul nyomkodni a gombokat, mert akkor az alkalmazás csúnyán lefagy.

Egyébként annak is lehet okosabb a tévéje, aki pár évvel ezelőtt vett magának drága plazmatévét, és még hiányoznak belőle az internetes funkciók. A RaidSonic bemutatott egy 25 ezer forintos médialejátszót, amely amellett, hogy Flash-t kezelő böngésző van rajta, és netes tartalmakat tud megjeleníteni, még fájlszerverként és full HD médialejátszóként is működik. Meglepően gyors volt a menüje, figyelembe véve azt is, hogy a kütyü az alsó árkategóriába tartozik.

Tévé mindenkinek kell

Mindegyik gyártó a fiatalokra koncentrál, nekik való tartalmakat kínálnak az okostévéken, ám ha valóban el akarják terjeszteni az okostévéket, akkor muszáj lesz figyelniük az idősebb korosztály igényeire is. Ebben szeretne segíteni a német Fraunhofer kutatóintézet, mégpedig egy olyan szoftverrel, amellyel olcsón egyedi igényekre szabható a tévék kezelőfelülete. Nem kiscicás háttérképről meg színes ikonokról van szó, hanem egyedi vezérlési módszerekről, mint például a hangutasítás, a távirányítók, a gesztusok, illetve ezek kombinációja. Az a cél, hogy a megváltozott képességű időseknek is szórakoztatónak, hasznosnak tallálják az okostévéket.

Ehhez a projekthez kapcsolódik a Cambridge Egyetem szoftvere is, amellyel a fejlesztők a korral járó változásokat tudják szimulálni, és ennek köszönhetően megtudják, az idősek esetében milyen lesz a felhasználói élmény.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Rovatok