Index Vakbarát Hírportál

Ázsia meghódítja Las Vegast

2013.01.08. 12:40
A Consumer Electronic Show nulladik napját a távol-keleti szórakoztató elektronikai óriások sajtótájékoztatói uralták, leginkább tévés témában. Végre nem ugyanazzal újított a két koreai óriás, a Samsung és az LG, a japán cégek pedig határtalan optimizmussal álltak a pódiumra, mintha a Sharp és a Panasonic nem bukott volna tavaly összesen 15 milliárd dollárt. Teljes fordulatszámon pörög a bullshitgenerátor, minden cég azt állítja magáról, hogy nála a legszebb a tévék képe, ő újítja meg a tévézést, a kijelzők gyártását, esetleg az egész félvezetőipart. Na de képet vagy szoftvert frissítsen inkább a tévé?

100 hüvelyk, 4K

Egy átlagos hétköznapon senki sem merne kora reggel sajtótájékoztatót tartani, de a CES ebből a szempontból is kivételes. Egymást érik a bemutatók, a vállalatok hajnaltól késő estig lekötik az újságírók minden idejét. Az LG bátran bevállalta a 8-as nyitást, és persze erre a rendezvényre volt a legkönnyebb bejutni. Karikás szemek árulkodtak arról, hogy sokan nem heverték még ki az Nvidia hétfő hajnalig tartó buliját, és még nem kígyóztak hosszú sorok a folyosókon.

A dél-koreai gyártó legizgalmasabb újítása a 100 hüvelykes képátlójú lézeres tévé, ami nagyon kis távolságból vetít full HD képet a kijelzőre. Csak a második helyre sorolnánk be a 84 hüvelykes ultra HD felbontású OLED tévét, és nem a mérete, hanem a felbontása miatt. Tegye fel a kezét, aki látott már a sarki szupermarketben 4K felbontású mozifilmet! Esetleg 4K-csatornát a kábeltévés kínálatban? Na ugye. Már megint egy csúcstechnológia, amit évekig nem tudunk kihasználni.

De ma már nem csak a tévékben és telefonokban kell okosságot keresni. Az LG műszaki vezérigazgatója, Skott Ahn arról beszélt, hogy természetesebb interfészekre van szükség, amire azt találták ki, hogy a telefont, tévét, mosógépet és hűtőt ezentúl NFC csip segítségével tudjuk egymáshoz kapcsolni. Így például a telefonon értesülünk arról, hogy lejárt a mosás, kéne menni teregetni.

Az Optimus G okostelefon pedig HD minőségű játékokat tud vezeték nélkül a tévére sugározni, így nagy kijelzőn játszhatunk. A kapcsolat más esetben fordított irányban működik: az egyik új bluray-lejátszó a telefonra tudja sugározni a lejátszott film hangját, így tízméteres fejhallgatózsinór nélkül is csendben mozizhatunk, ha nem akarjuk zavarni a többi családtagot. Sajnos keveset tudtunk meg a természetes interfészekről, hogy mennyire működőképes a Magic Remote nevű távirányítóba épített hangvezérlés, és hogy mit ért meg a tévé, amikor ujjal mutogatunk felé, vagy számokat rajzolunk a levegőbe. Az utóbbi módszert azért vezette be az LG, mert szerinte ez kényelmesebb, mint karral hadonászni.

Igzo, a forradalmár

Nagyjából a századik „groundbreaking technology” és „innovative design” között a Sharp meglepő módon tényleg olyat mutatott, ami felforgathatja a kijelzők gyártását. Az igzo (sőt, IGZO, a rövidítés azt takarja, indium, gallium, cink, oxigén) nevű új félvezető-ötvözet kenterbe veri a szilíciumot, a belőle készült folyadékkristályos kijelzők alacsony fogyasztásúak, szuperjó felbontás és kis zaj (vagyis jobb érintésérzékenység) jár velük. Az első igzo-készülékek között lesz 32 hüvelykes 4K monitor, két nap akkuidőt ígérő tablet, és egy 85 hüvelykes 8K tévé, mert a 4K felbontás már nem elég groundbreaking technology. Jön még a moth eye technológia is, amitől a tévé képernyője nem fog tükröződni, hát hisszük, ha látjuk, pontosabban ha nem látjuk. 2014 előtt egyik sem esedékes.

A Sharp egyébként 21 új tévét mutat be idén, 60 hüvelykes képátlójú a legkisebb, azt mondják, a piackutatások szerit az efölötti kategória (legalább 152 centis képátló) bővül a legdinamikusabban. Szó se róla, a nagy amerikai elektronikai boltokból tényleg ezeket a batárokat viszik, de az még kicsit odébb lesz, hogy teszem azt a Pók utcai lakótelepre is betörjön a trend. Ha az igzo bejön, a Sharp lehet a nagy visszatérő, nem csak a tévégyártásban.

A Panasonicnál viszot nem láttuk ugyanezt a nagy dobásra készülődést, a szokásos mese jött arról, hogy sosem látott képminőség és személyre szabott kezdőképernyők a tévén – az mondjuk kicsit ijesztő, hogy a tévébe épített kis kamera felismeri ki ül előtte, és az ő profiljának megfelelően működik. Lehet aztán hanggal vezérelni a tévét, meg YouTube-ot streamelni a mobilról a tévére, esetleg a tabletről a tévére kiküldött fotót a nagy képernyőn érintéssel manipulálni, aztán visszaosztani okostelefonokra. Egyik sem tűnik olyan kunsztnak, amitől fejvesztve rohanunk lecserélni a tévénket.

Az őszinte Sony

Kicsit gyanús volt, hogy a Sony viszonylag későn, és az összes többi sajtótájékoztatótól húsz percnyi buszútra lévő kiállítási központban tartotta meg a maga bemutatóját. Mintha eleve abban bíztak volna, hogy emiatt majd kevesebb újságíró megy el. Nem jött be a számítás, a készülő Playstation 4 konzollal kapcsolatos pletykák, és az Xperia Z csúcstelefon odavonzotta a tömeget. Előbbiről nem tudtunk meg semmit, utóbbiról annyit, hogy ezt küldi a Sony az iPhone és a Galaxy ellen, óriási, 5 hüvelykes kijelzővel, 4 magos processzorral, 13 megapixeles kamerával.

A vezérigazgató Kazuo Hirai őszintén elmondta, hogy gatyába kellett rázni az elektronikai részleget, és ennek igen fontos része, hogy a korábbinál kevesebb, csak három területre koncentrálnak: a digitális képek kezelésére, a játékiparra és a mobilra. Azon már meg sem lepődtünk, hogy a Sony is 4K tévékkel próbálja lenyűgözni a nagyközönséget. Az újdonság az, hogy ezt a remek felbontást akár 55 és 65 hüvelykes tévén is megkapjuk, amelyek olcsóbbak, mint óriási társaik. Hasonló, 56 hüvelykes méretben kaphatók a cég OLED tévéi is

A nagy testvér a tévébe költözik

A Samsung bemutatójára csak azért volt könnyű bejutni, mert az elmúlt évek tapasztalataiból okulva két órával kezdés előtt leültünk a bejárat közelében. Tavaly be sem jutottunk, idén viszont vigyorogva néztük, ahogy mögöttünk vagy ötszáz ember lökdösi egymást az össze-vissza kanyargó sorban. Az Egyesült Államokban permanenssé vált a Samsung reklámhadjárata, és lassan már levegőt sem lehet venni egy lágy „Samsung” elsóhajtása nélkül.

Miközben mindenki a megapixelek bűvöletében élt, a Samsung nem felejtette el, hogy a tévé intelligenciájával is kéne valamit kezdeni. A cég mérnökei összeraktak egy teljesen új interfészt, ami első ránézésre sokkal használhatóbbnak tűnik, mint bármi más, amit eddig a koreai cég felmutatott: ez a Smart Hub. A panelekre felosztott kezelőfelület nagyjából úgy néz ki, mint az Android főmenüjének lapjai, de itt előre meg van adva, hogy melyik lapon milyen tartalmak láthatók. Az első panelen például az éppen játszott tévéműsor, és mellette más, ajánlott tartalmak, amit a Samsung rendszere a korábbi tévézési szokások alapján próbál kitalálni. Aztán online filmkereső, letöltött alkalmazások, egészen úgy működik a tévé, mint egy tablet. Érdekes irány a tévés kereskedelem: a film közben, valós időben megnézhetjük, hogy ki tervezte egy szereplő ruháját, amit aztán néhány gombnyomással meg is tudunk rendelni.

A Samsung rájött még egy fontos dologra, mégpedig arra, hogy az emberek nem fognak évente új tévét venni, ha a fene fenét eszik, akkor se. Ezért egy külön megvehető kis dobozba pakolta bele az okostévé funkcióit, egy négymagos processzorral.  Elég lesz ezt a dobozt lecserélni, a szoftverét frissíteni, és rádugni a tévére, ha új szolgáltatásokat, vagy gyorsabb tévét szeretnénk. Így jön el a fejleszthető tévék kora a gyártók nagy örömére.

A nagy hangon beharangozott „forradalmian új formájú” tévé, az F8000 pedig egy sima ledes hd tévé lett, fura, ruhafogasra emlékeztető állvánnyal. Nesze neked, groundbreaking technology meg innovative design.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!

Rovatok