Elmerültünk a virtuális valóságban
További Szemlemorzsa cikkek
Kedden megnyílt a kiállítási tér a CES-en, és a hatalmas geek bulit megszervező Consumer Electronics Association küldött néhány helyzetjelentést ezzel kapcsolatban:
- rekord mennyiségű innováció van: több mint 3200 kiállító 185 ezer négyzetméteren
- az USA-ban idén 208 milliárd dollár lesz a fogyasztói elektronikai ipar forgalma
- a forgalom növekedésének 65 százalékát az új termékkategóriák hozzák
Ilyen új termék például a Google Glass, aminek a népszerűsége miatt egyre többen próbálnak fejen hordható kijelzőket piacra dobni. A kategória eddig is létezett, többnyire nagyon drága, utazások során használható mozirendszerként, de most az intelligens funkciók kerültek előtérbe. A Vuzix például olyan virtuális valóságot vetít a szemünk elé, mint amikor Leia hercegnő segélykérő üzenetét játszotta le R2D2 a Csillagok háborújában. Egyetlen apró különbség, hogy mindez a szemüveg lencséjére van rávetítve, és nem hologramként jelenik meg előttünk. Lesznek vakoknak szánt szemüvegek is, amelyekben a lényeg a keretbe épített kamera: felismeri a szöveget a közlekedési táblákon vagy akár a könyvekben is, és hangosan felolvassa a felhasználónak.
Általános fogyasztói szemmel az Epson szemüvege tűnt a legjobb ilyen eszköznek. Kicsit csiszolni kell a dizájnon, mert túl nagy és nehéz, könnyen lecsúszik az ember orráról, de összességében nagyon jó. Mindkét szem elé vetít, és szép a megjelenített tartalom. Az Androidot futtató Moverio BT-200-ra már játékot is kifejlesztettek: fejünk forgatásával kell megtalálni és lelőni a minket körülvevő térben lebegő virtuális űrhajókat. Kívülről nézve olyan, mintha elmentek volna otthonról, mert ép eszű ember nem forog körbe körbe a plafont bámulva, de a szemüveg mögött a belső kis világunkban garantált a szórakozás.
Minden rétegnek saját óra
2014 az okosórák és -karkötők éve lesz, ez egészen biztos. A Samsung Gear, Sony Smartwatch 2 és Pebble után legalább ötven másik gyártó rávetette magát a témára. Beszállnak a gps-es cégek, mint a Garmin, Mio és Magellan, divatcégek, például a Skechers, és a fitneszkütyük gyártói is.
Az óraként vagy ékszerként hordható eszközök piacán fontos a szép dizájn, és kétségtelen, hogy néhány márka (Apple) ebben kimagasló minőséget képvisel. De az is számít, hogy az eszköz milyen rendszerbe illeszkedik bele. Az iFit például azzal próbálja elnyerni a sportolók kegyeit, hogy a karpántba helyezett szenzorral vagy a telefonos szoftverükkel elvégzett méréseket össze lehet kötni a fitnesztermeknek legyártott futópadjuk és szobakerékpárjuk méréseivel.
Sokan vannak, akiket egyáltalán nem érdekel a fitnesz, és csak a bejövő lájkokról akarnak értesítést, vagy kizárólag a babamonitort akarják figyelni a csuklójukról, vagy esetleg csak azért kell a karóra, hogy jelezzen, ha otthon hagyták a mobilt.
Ma azonban még nem okosórák és szemüvegek uralják a digitális életünket, hanem pc-k, mobilok és tabletek. Ezen a területen is új megközelítésekkel próbálkoznak, de még többségében vannak a hagyományos, vagy csak Windowst futtató laptopok, vagy csak Androidot futtató tabletek.
Az Intel standján egyetlen izgalmasabb termék volt, az Asus Transformer Book Duet hibrid laptop, amin az Android és Windows operációs rendszerek egymás mellett futnak egy bitang erős Core i7-es hardveren. Csak egy gombnyomás, és a Windows 8.1 nagyjából 3-5 másodperc alatt átvált Androidra. A kijelző lecsatolható, tehát érintőkijelzős tabletként is működik a gép, a billentyűzet alatt pedig extra 1 terabájtos tárhelyet találunk. Asztali gép helyett is jó lenne, tabletként viszont kissé nehéz, és nincsenek olyan appok az Androidon, amelyek kihasználnák a Core i7 teljesítményét.
Valamivel egyszerűbb az Samsung megközelítése, bár a Microsoftnak ez kellemetlenebb: a 12 hüvelykes Galaxy Note Pro csak Android 4.4-et futtat, ami ekkora méretben már nagyon is alkalmasnak tűnik a munkára. Aki nincs Microsoft Office-hoz láncolva, tucatnyi más irodai app közül választhat. A Note Pro nemcsak egérrel is billentyűzettel egészíthető ki, de van hozzá egy adapter is, amivel a vezetékes hálózatra tudunk csatlakozni. Már majdnem olyan az a rendszer, mint egy számítógép: 2560×1600 pixeles felbontással, 2,3 gigahertzes processzorral, 3 gigabájt RAM-mal.
Csavard fel a pixeleket!
Hogy mit ad hozzá a mozizás élményéhez, azt nehéz lenne megmondani, de a Samsung hajlítható tévéje izgalmas képességgel rendelkezik: nem gyárilag íves, hanem a beépített motorok segítségével maga a felhasználó állíthat a kijelzőpanel mélységén. Ez egyelőre csak egy demó, nem kerül a boltokba. Szerintem akkor térjünk vissza erre a témára, amikor a tévé teljesen össze tudja csavarni magát, és a saját kerekein begurul a spájzba, hogy ne legyen útban.
Persze a tévéiparban nem ezek az úri huncutságok a legfontosabbak, és a 4K felbontású eszközök. De még emiatt sem érdemes nagyon izgulni: Kaz Hirai, a Sony vezérigazgatója szerint 5-7 év kell e nagyobb felbontású tévék széles körű elterjedéséhez. Ez érthető is, hiszen a Sonynál az volt a nagy újdonság, hogy a legújabb 4K kamerájuk már csak 2 ezer dollárba kerül. Magyarán még nagyon távol vagyunk attól, hogy az emberek 4K-ra költsék el a pénzüket.
Eddig LG-féle webOS rendszer volt a legjobb tévés fejlesztés, amibe belefutottunk a CES-en. Gyors, átlátható és szép a menüje, profi a böngészője, könnyen kezelhető, és tök mindegy, hogy 4K vagy mezei full HD, egyenes vagy hajlított kijelzőn jelenik meg. Remélem hamarosan minden tévére ez kerül az LG-nél, és elfelejtik a mostani horrorisztikus menüjüket. A cégnek már van egy nagyon jó távirányítója, a Magic Remote, ami a webOS-szel párosítva ütős ajánlat lesz.