Mire jó a vezeték nélküli lázmérő?
Egészségmegőrzésre szolgáló, árammal táplált készülékeket mindenki gyárthat, és gyárt is; a CES-en láthattunk mindent, a pulzusmérő karkötőtől az agyhullámdetektorral működő relaxációs szoftverig.
Viszont a minőség garanciája csakis az lehet, hogy milyen certifikációt kap, illetve mennyire használhatók komoly célokra. Lehet, hogy 2020-ra egymilliárd dareb filléres fitneszkarkötőt fognak eladni, de ez nem minőségi indikátor. Viszont ha egészségügyi gyártóként a termékünket hivatalos orvosi eszköznek minősítik, és több mint hatezret rendelnek belőle az ebola elleni védekezéshez, az annak a jele, hogy valamit jól csinálunk.
A Visiomed és a Bewell Connect közös fejlesztését elég komolyan veszik. Az, hogy feltalálták a vezeték nélküli lázmérőt, a Mythermót, látszólag csak egy újabb vadhajtása a wirelessmániának, viszont a praktikusságát nem lehet kétségbe vonni. Ha nem szeretnénk lázméréssel felébreszteni a beteg gyereket, csak a halántékához kell tartanunk az eszközt - 2-5 centire a verőértől -, és szinte azonnal kiírja a testhőmérsékletét. Ha zölden világít, minden rendben van; ha narancssárgán, indokolt az óvatosság; ha piros, az már a láz jele.
Az egészségügyi statisztikákat ma már okos eszközök készítik a bejövő adatok alapján - tudják, a fizikai tér digitalizációja -, szóval természetes, hogy a Mythermo egy mobilalkalmazásba rögzíti a hőingadozásainkat. Viszont a készülék nem ezért különleges, hanem a benne használt hardver miatt: az a megbízhatóság biztos jelének tűnik, hogy ez a rendszer is arra a Thermoflash-technológiára épül, amit amivel az ebolagyanús betegek testhőmérsékletét szokták monitorozni. Pontosabban nem a testhőmérsékletét, hanem azt, hogy a test mennyire változtatja meg a körülötte lévő levegő hőfokát, és erre még a szubszaharai Afrikában is képes.
Kipróbáltam, működik. 36,8. Úgy tűnik, ebola nélkül megúszom a CES-t.