Már a Microsoft is belátta, hogy a Vista rosszul sikerült, de tanultak a hibákból, amiket a Window 7-tel már nem akarnak újra elkövetni. Még jó ideig Windowst használunk a számítógépeinken, de a redmondi vállalat már készül azokra az időkre, amikor nem lehet tovább fejleszteni az operációs rendszert, és a nulláról kell elkezdeniük mindent.
Miközben a Microsoftra úgy gondol a többség, mint egy arctalan szörnyre, időről-időre emberközeli kezdeményezésekkel sokkolja a hazai informatikai közösséget. A cég nyitottabb, mint legtöbb konkurense, elképzelhetetlen lenne például, hogy az Apple kötetlen beszélgetésre hívja a magyar bloggereket, újságírókat. Márpedig a Microsoft egyre gyakrabban szervez ilyesmit, és egyre nyitottabb a webkettes világ felé is.
Budai Péter, a cég szakembere az esemény kezdetén elmondta, hogy nyugodtan lehet fikázni, kimondottan örülnek a beszólásoknak, mert azokból lehet tanulni, azokból lehet építkezni.
A beszélgetés meglepően őszintén indult. Budai először a Vista fejlesztési problémáiról beszélt. Arról, hogy eredetileg abban bíztak, 2003-ban már 6 gigahertzes processzorok lesznek, aztán amikor kiderült, hogy a hardverfejlesztés a magok sokszorozása felé indult el, le kellett nullázni a projektet, és újraindítani a gépezetet. Ebből létrejött "valami", mondta Budai a Vistáról, amit Bill Gates híres elszólása óta hivatalosan is sikertelen operációs rendszernek lehet nevezni.
A Vista hardverigénye mellett problémát jelentett, hogy túl sok komponense épült egymásra, ami nem lett volna baj, ha ezek mind elkészülnek. A WinFS fájlrendszert, és számos szolgáltatást azonban menet közben kukáztak, így az operációs rendszer végső verziója közel sem lett annyira használható, mint azt eredetileg tervezték.
Persze voltak jó funkciók is a rendszerben, de az emberek ezeket nem akarták használni a teljesítményproblémák miatt. Bátorfi Zsolt Zsolt, a Microsoft szakembere megjegyezte, hogy ha vannak funkciók, amiket szeretünk a Windows 7-ben, jobb ha tudjuk, hogy azok többsége a Vistában jelent meg, csak ezek elvesztek a sok anyázás közt.
A három fő probléma mindenesetre a teljesítmény, a drivertámogatás és az alapkompatibilitás volt, a Windows 7 fejlesztésénél ezért éppen ezekre a területekre koncentráltak. Más baj biztos nem volt, mert bár Bátorfi Zsolt megkérdezte a bloggereket, újságírókat, hogy milyen egyéb hibákat tudnak felsorolni, csak egy fizetett provokatőr szólalt fel, aki szerint a Vista mindig is remek termék volt.
Ezzel együtt a magyar bloggerek jellemzően izgatottan várják az új operációs rendszer. Budai meg is jegyezte, hogy a Windows 7 még kész sincs, mégis mindenki szeretné telepíteni, míg a Vistáról évekkel a premier után is győzködni kellett a közönséget.
Egy másik hozzászóló elismerte, hogy számos ismerőse azért maradt az XP-nél, mert nem látott okot a váltásra, és ez a Windows 7-tel sem feltétlenül változik majd: hiába jó a termék, ha nincs miért megvenni azt. Az operációs rendszerek készítői biztos nincsenek könnyű helyzetben, hiszen egyre többen élik online az életüket, a funkciókat, elérhető szolgáltatásokat az előfizetés sávszélessége és nem az operációs rendszer verziószáma határozza meg. Egyre nehezebb meggyőzni az embereket arról, hogy 30-40 ezer forintot fizessenek egy platformért, amit alig használnak valamire.
Még csiszolni kell a Windows 7-et, de Budai szerint a nemrég megjelent RC verzió olyan jól sikerült, hogy ha nem jön közbe egy váratlan jogi döntés, a végleges verzió alig különbözik majd tőle. Az Index tesztje is azt mutatta, hogy piacérett termékről van szó, valami olyasmit írtunk a cikk végén, hogy akkor tennék a legjobbat a Windows 7-tel, ha egy bitet sem változtatnának rajta, csak becsomagolnák, aztán kiadnák.
De a korábbi verziók, a béták és a prebéták is használhatók voltak, amik alapvetően meghatározhatják a rendszer népszerűségét. A Vistából ugyanis nagyon sok build szivárgott ki, amik persze hemzsegtek a hibáktól, ahogy az félkész rendszerekhez illik. Elméletileg nem kellett volna, hogy ez gondot jelentsen, nagyon sokan azonban előítéletesek lettek a Vistával kapcsolatban az első találkozás miatt, és ők akkor sem bocsátottak meg, amikor kiadták a jóval stabilabb végleges verziót.
A Windows 7 esetében azonban a nagyközönség csak jóval kevesebb verzióhoz férhetett hozzá, ezek pedig már stabilak voltak. Még a microsoftos alkalmazottak sem kaptak a korai buildekből, maga Steven Sinofsky, a fejlesztés vezetője mondta ki, hogy nincs szükség vállalati segítségre: Redmonban éppen elegen dolgoznak a programon, tudják, mit akarnak, megvannak a tesztelőik, a legbelső körön kívüliek várjanak a nagyobb kiadásokra. Persze akadtak renitensek a központban, akik időnként kiraktak torrentre különféle buildeket, őket azonban annak rendje és módja szerint kirúgták.
Sinofsky kinevezése egyébként két szempontból is telitalálatnak bizonyult: egyrészt az Office-üzletág korábbi vezetője megértette, hogy egy operációs rendszer 2009-ben már a popkultúra része, és ha nem képesek versenyezni olyan divatos konkurensekkel, mint az Apple, piacot fognak veszíteni. Másrészt viszont a Sinofsky felügyelete alatt születő programok kiadása még sosem késett, így borítékolható volt, hogy nem nyúlik majd olyan hosszúra a fejlesztés, mint a Vistánál.
A beszélgetésen szóba került a Midori kódnéven futó projekt is, ami nem a Windows 8 vagy a Windows 9 kódneve, hanem B tervé: amikor a Windows már nem fejleszthető tovább, mert annyira megváltoznak az igények vagy a hardverek, akkor veszik majd elő. A fejlesztés során mindent a nulláról kezdtek, az ablakkezeléstől a processzorkezelésig mindent új oldalról közelítenek meg, ami Budai szerint gyönyörű megoldásokhoz vezet, de ennél többet nem mondhatott a rendszerről. Az viszont kiderült, hogy a Midori olyan a Microsoftnak, mint a NASA az emberiségnek: mindenféle hasznos fejlesztéssel gazdagítja a széles körben elterjedt technológiákat, így a Midori bizonyos funkciói megjelenhetnek a Windows 7-ben is.
A virtualizációs technológiáról például sokat tanultak a B terv fejlesztése közben. Ennek köszönhető, hogy az új Windowsba egy XP is bekerült a kompatibilitási problémák kivédésére. Várhatóan ezt az elvet követik majd, amikor 2020-ban, 2030-ban vagy ki tudja mikor átállnak a Midorira, az utolsó Windows pedig virtuális környezetben lesz majd jelen, hogy megmaradjon a kompatibilitás.
A konferencián beszéltek a MinWinről is, ami a Windows feldarabolásának a folyamata. A cél, hogy legyen egy mag, ami a Windows legbelső lényegét, szubsztanciáját tartalmazza. Jelenleg körülbelül 30 megabájtnál tart ez a mag, vagyis a fájlrendszerrel, minden az életben maradáshoz szükséges funkcióval felvértezett operációs rendszer.
Ez a kód főleg akkor jöhet majd jól, amikor kisebb, egyszerűbb eszközökre, például PocketPC-kre akarnak fejleszteni, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben ne elvenni kelljen egy meglévő termékből, hanem az erőteljes, bármilyen hardveren felhasználható maghoz tudjanak hozzátenni. A MinWin egyébként ugyanúgy nem a távoli jövő, mint a Midori, hiszen már a Windows 7-ben is megjelenik majd a fejlesztés néhány tanulsága.