Az Electronic Entertainment Expo tíz éven át volt a videojáték-ipar legfontosabb eseménye, ahol a kiadók több tízezer látogató előtt mutatták be a következő egy-két évre szánt újdonságaikat. 2007-ben aztán az egyre terebélyesebbé és drágábbá váló show-t elvágták, és két évre át a pár száz meghívott szakmabelinek szóló E3 Media Summit vette át a helyét. Az ötlet nem igazán vált be, így idén újra telepakolták a Los Angeles Convention Centert játékhősöknek felöltöztetett modellcsajokkal, világsztárokkal, focipálya méretű projektorokkal, és egymillió decibelnyi hangcuccal. Az E3 újjászületett.
A játékipar évek (évtizedek?) óta folytatásokból és klónokból él, két-három évente jelenik csak meg valami igazán forradalmi, műfajteremtő új játék – és az okosok rendre azokról is megmagyarázzák, hogy valami sosem hallott hetvenes évekbeli őskövület újrafeldolgozása. Bár az idei E3-on bemutatott újdonságok nagy részénél is ott a címben a sorszám, mégis elhitette velünk, hogy olyan izgalmas évek elé nézünk a játékiparban, mint még sosem. A Wii sikere nyomán jön a mozgásérzékelős-pulzusmérős-gondolatolvasós játékok kora, tudta meg a show-n megfordult 40 ezer játékrajongó.
Az E3 egyrészt visszatért a gyökerekhez, világsztárokkal (Steven Spielbergtől James Cameronig, Pelétől Paul McCartneyig, és Mickey Rourke-tól Eminemig) és lenge öltözetű hostesslányokkal próbálták a cégek a saját standjukhoz csábítani a látogatókat. Másrészt egy új trend is jól látszik: szinte mindegyik kiadók tartott a kiállítás mellett külön konferenciát is a saját játékairól. Rögtön az első ilyen konferencián, a nulladik napon a Microsoft ellopta a show-t a Project Natal nevű kísérleti kütyüvel, amit Steven Spielberg azzal vezetett fel, hogy „Itt nem arról van szó, hogy újra feltalálnánk a kereket... hanem arról, hogy nincs is kerék".
A Wii azzal csinált forradalmat, hogy mozgásérzékelőt tett a kontrollerbe, a Microsoft pedig azzal próbál erre rálicitálni, hogy a játékost magát tekinti kontrollernek. A Natal egy húszcentis kis doboz, amit az Xboxhoz kapcsolunk, hogy aztán kamerával, mozgásérzékelővel, mikrofonnal, arc- és beszédfelismerő szoftverrel minden egyes mozdulatunkat közvetítse a játéknak. Ezer játékfejlesztő kapta meg a Natal fejlesztői környezetének bétaverzióját, és 2010 karácsonyára meg is érkezhetnek az első játékok, amik támogatják a rendszert, az élükön Peter Molyneux (a Fable, a Black&White, a Populous és a Dungeon Keeper mögött álló brit zseni) játékával a Milo & Kate-tel. Ha csak az ígéretek negyede valóra válik, simán megéri majd a Natalért az a potom 200 dollár.
Szegény Sony ezzel párhuzamosan csak egy olyan mozgásérzékelős-kamerás rendszerrel tudott előállni, ami nagyjából azt tudja, mint a Nintendo Wii-je, és a saját hatéves EyeToy kamerájuk. A Nindendo pedig megint meglepett mindenkit a Vitality Sensor nevű kütyüvel, ami a játékos pulzusát méri, és – a cégvezér Szatoru Iwata szavaival élve – az eddigi, stimulálásra épülő játékokkal ellentétben relaxálni segít, és a belső egyensúly megtalálásában. Bármit is jelentsen ez, a Wii óta a legmeredekebb Nintendo-ötletekre is érdemes odafigyelni.
Játékfronton a helyzet nagyjából változatlan tavaly óta: az Xbox és a Playstation óriási erőkkel küzd egymás ellen, és minden megaprojektre jut egy nagyjából hasonló exkluzív játék a másik gyártó kínálatában, a Nintendo elvan a saját sokmilliós eladású sorozataival, a pécé pedig gyakorlatilag megmaradt az online játékok terepének – plusz minden platformot elözönlenek a Guitar Hero és a Rock Band folytatásai.
A legkönnyebb helyzetben kétségtelenül a Nintendo van, a Wii magasan a legsikeresebb játékkonzol, a japánok meg szorgosan készítik a Mario meg a Donkey Kong új részeit, amikkel garantált kasszasiker. Most éppen egy új, négyen közösen játszható Super Mario Brost, aztán egy Super Mario Galaxy 2-t, a Mario and Luigi RPG-t, meg a száz éves gameboyos Mario vs. Donkey Kong felújítását mutatták be, és láthatóan feladták azt a törekvést, hogy elszakadjanak a vidám, családbarát, rajzfilmes játékoktól (egy időben nagyon próbálkoztak ezzel, mindenféle véres-zombis Resident Evilekkel).
A Microsoft és a Sony viszont kétségbeesetten küldi harcba a legújabb és leglátványosabb szuperprodukcióit, hogy a játékosokat rávegye arra, hogy az ő konzoljukat válasszák a konkurencia helyett. A Microsoft bejelenti, hogy végre teljes játékokat is meg lehet venni az Xbox Live rendszerén (eddig csak demókat és kisebb kiegészítő csomagokat lehetett), erre a Sony visszavág, hogy a legendás Castlevania vámpíros akciókaland-sorozat következő részére leszerződtették a nem különben legendás játéktervezőt, Hideo Kojimát.
A Microsoft megmutatja a szuperlátványos, hiperrealisztikus autóverseny Forza 3-at, a Sony visszavág a még látványosabb, még élethűbb Gran Turismo 5-tel. Xbox bemutatják az egyetlen kétperces mozi alapján is zseniálisnak tűnő Alan Wake-et, meg a világ legjobb sci-fi szerepjátékának folytatását, a Mass Effect 2-t, a Sony erre előhúzza a God of War 3-at, aminél brutálisabb akciójáték aligha lesz az idén (és a japánok szerint persze jobb se). És így tovább, az emberben felrémlik a két magyar kereskedelmi tévé vicces párbaja, ahol minden Hal a tortánra jut egy Vacsoracsata – annyi a különbség, hogy ezek a játékok jó eséllyel élvezetesek lesznek.
A pécés játékosok az online szerepjátékok mellett már jó ideje csak a konzolos játékok hol jobb, hol rosszabb minőségű átiratait kapják, és ezen a mostani E3 sem változtat sokat; persze amíg lesz Modern Warfare 2, Mafia 2 meg Dragon Age, nem igazán kell a számítógép halálhírét kelteni. Online játékok terén viszont közeleg a Kánaán. A World of Warcraft évi egymilliárd dolláros bevétele (amiből 50-60 százalék körüli a nyereség – ilyen arányt legfeljebb a drogkereskedelem, a fegyvercsempészet, meg a Windows tud felmutatni) lebeg minden fejlesztő szeme előtt, és jön a szuperhősös-képregényes változat, a gengszteres, a mangás-rajzfilmes, a Star Wars-os, de még a Tom és Jerryből is online szerepjáték lesz.
És ami a legmeglepőbb, a folytatások és klónok tengerében fel-feltűnnek új ötletre alapozó játékok is, mint a GTA-sorozat fejlesztőinél készülő Agent (titkosügynök kalandjai a hidegháborús hetvenes években), vagy James Cameron háromdimenziós film-játék hibridje, az Avatar, esetleg az év legviccesebb játékának ígérkező rocker-akció Brütal Legend (már ha lesz belőle valami, mert a fejlesztőstúdiót épp most támadták be egy 15 milliós perrel). Az E3 feltámadt halottaiból, és úgy néz ki, az évek óta kissé unalmas videojáték-ipar is hamarosan fel fog.