A böngészők háborúja 1995-ben kezdődött, amikor a Microsoft piacra dobta a Windows 95 operációs rendszert a beépített Internet Explorer böngészővel, amely néhány év alatt olyan népszerű lett, hogy a korábban piacvezető Netscape részesedése alig néhány százalékosra csökkent. Az elkeseredett gyártó hiába indított pert 1997-ben a szoftveróriás ellen, nem tudta letaszítani a trónról.

Ezt másnak sem sikerült elérnie, a Microsoftnak azonban van mitől félnie, hiszen az Internet Explorer 6 bemutatása óta kiadott javítócsomagok csak a tátongó biztonsági réseket próbálják betömni, miközben a konkurens gyártók - például az Opera és a Mozilla - jobbnál jobb funkciókat építenek a böngészőikbe.

A nyílt forráskód ereje

Tekintse meg képeinket!

A porba tiport Netscape nyílt forráskódú utódja, a Mozilla magyar nyelven is elérhető, és a legtöbb ismert operációs rendszert támogatja, tehát windowsos és linuxos gépeken pontosan ugyanaz a kezelőfelület jelenik meg előttünk. A Gecko-motorra épülő Mozilla 1.6 sokkal jobban néz ki, mint a riválisai, ráadásul az összes olyan szoftvert tartalmazza, amelyre egy átlagfelhasználóknak szüksége lehet, például van benne levelezőkliens, HTML-szerkesztő és IRC csevegőprogram.

A fejlesztők nagyszerűen oldották meg az oldalon belüli keresést: az ' (aposztróf) begépelése után hivatkozásokra, a / (per)begépelés után szövegre lehet keresni, és a kurzor automatikusan a találatra ugrik. A könyvjelzők rendezése, a sütik, képek és felugró ablakok tiltása, valamint az űrlapok és jelszavak kezelése egyszerű, a túlméretezett programot azonban gyakran igen lomhának találtuk. A Mozillában egyetlen ablakon belül több lapra lehet megnyitni az új oldalakat, ezek között a címsor alatti fülekkel válthatunk.

A Mozillának van egy lecsupaszított változata is, a Firefox, amelyben csak böngésző van, cserébe viszont veszettül gyors. A programot 2002 szeptemberében Phoenix néven mutattak be, fél évvel később átnevezték Firebirdre, majd jogi problémák miatt ismét átnevezték, ekkor kapta a Firefox nevet. Egy-két apróságtól eltekintve maga a böngésző ugyanazt tudja, mint nagy testvére.

Ingyen reklám

Az Opera aktuális verziója tele van nagyszerű újításokkal, például itt is lehet új ablak helyett lapokra kinyitni a weboldalakat, gombnyomásra kigyűjthető az aktuális oldal összes linkje, a billentyűparancsok személyre szabhatóak, és az egérmozgáshoz is egyéni parancsokat lehet hozzárendelni. Az utóbbi úgy működik, hogy a felhasználó nyomva tartja a jobb gombot, majd elkezdi összevissza rángatni az egeret, aminek hatására történik valami. Sajnos az egér betanítása a parancsokat felsoroló lista zavaros elrendezése miatt körülményes.

Az Opera asztali PC-ken, intelligens telefonokon és tenyérszámítógépeken is elérhető, viszont egyetlen másolata nyolcezer forintba kerül, és nincs hivatalos magyar nyelvű változata. Nem valószínű, hogy az ingyenes tartalomhoz szokott internetezők szívesen adnának ki több ezer forintot egy böngésző-levelező öszvérprogramért, de van ingyen letölthető Opera is; ennek a kinézetét azonban igencsak elrontja a menüsor felét elfoglaló reklámcsík.

Titokban előz a Microsoft

A sors fintora, hogy az általunk legjobbnak talált böngésző, a MyIE2 éppen a Windows beépített böngészőmotorját használja, tehát a konkurencia hiába küzd keményen az életben maradásért, végül a Microsoft kerül ki győztesen. A MyIE2 fejlesztői lényegében kiválogatták a többi böngésző összes hasznos funkcióját, és továbbfejlesztve beépítették őket a saját böngészőjükbe.

Klikk a képre!

A MyIE2 lelopja az oldalakról a flashanimációkat, listát készít a linkekről, és hatékonyan blokkolja az előugró hirdetéseket. Az egyénileg beállítható csoportok segítségével egyszerre több oldalt lehet megnyitni külön lapokon, ami jelentősen leegyszerűsíti például a reggeli hírvadászatot. A képletöltés blokkolásával felgyorsítható a böngészés, és a képek egyetlen gombnyomással visszakapcsolhatók, ha erre van szükségünk. A MyIE2 egyedülálló funkciója az úgynevezett "szuper fogd, és vidd" keresési módszer, amivel a keresett szöveget csak ki kell jelölni, és az ablakba dobni; a Google-keresés automatikusan elindul egy új lapon.

A MyIE2-ben jobban oldották meg az egérmozgatással való irányítást, mint az Operában, a megtett mozdulatokat nyomon követhetjük az állapotsorban, és sokkal könnyebb a parancsok beállítása. A böngészőlapok kezelését is továbbfejlesztették: a zárolt lapokat véletlenül sem csukhatjuk be, a jelszavas védelemmel pedig teljesen elrejthetünk bizonyos oldalakat a képernyőnk elé tévedő munkatársak vagy barátok elől.

A MyIE2 egyetlen hátránya, hogy hosszú időt kell eltölteni a részletes testreszabással, és a rossz beállítások eléggé megkeseríthetik az életünket: nálunk például az előugró reklámokat valamiért új lapon nyitotta meg, ami alkalmanként fél percre teljesen használhatatlanná tette a böngészőt.

Fapados megoldások

Tesztünkön láttunk néhány érdekes, de hosszas használatra teljesen alkalmatlan böngészőt is, például a Mozillára épülő, de alaposan lebutított K-Meleont, valamint a DOS parancssorból indítható, szöveges üzemmódban működő Linkset.