Az alapkutatásokon túl a projekt gyakorlati haszonnal is járhat. Az újság szerint az új organizmusból esetleg olyan "sejtméretű gyárakat" lehetne kifejleszteni, amelyek biológiai fegyvereket közömbösítő védőanyagot vagy energiaforrásként hasznosítható hidrogént termelének. Venter - a Celera Genomics elnöke - az emberi génkészlet dekódolásával tett szert világhírre. 2002 elején azonban a cégvezetésben kialakult stratégiai vita miatt lemondott posztjáról.

A kutató Maryland államban alapított intézetében (Institute for Biological Energy Alternatives) az új életforma kitenyésztésére irányuló projektet az amerikai energiaügyi minisztérium 3 évre kölcsönzött 3 millió dollárja segíti. Venter megnyerte munkatársának az orvosi Nobel-díjas Hamilton Smith-t.

Három évre jegelték

Craig Venter

A genetikus először 1999-ben jelentette be a mesterséges életforma létrehozásának tervét. Etikai ellenvetések miatt a kutatócsoport beleegyezett, hogy megvárják a 15 fős genetikai etikai döntőbizottság (Ethics of Genomics Group) döntését.

A teológus tagokkal is rendelkező etikai testület most arra a következtetésre jutott, hogy a projekt etikusnak minősül, amennyiben a célja az emberiség segítése, és megfelelő biztonsági intézkedéseket tesznek. A bizottság működésének alapjait a Venter által alapított TIGR alapítvány (The Institute of Genome Research Foundation) "önzetlen adománya" teremtette meg.

Nem szabadulhat el

A testület elnöki tisztét betöltő Mildred Cho, a Stanford egyetem bioetikusa a New Scientistnek kifejtette: "Nem aggódom igazából amiatt, hogy a minimális genetikai módosítás elfajul, és szuperkórokozó jönne létre, mert úgy érzem a kutatók átlátják, munkájuk milyen kockázatokkal jár."

Idén júliusban egyébként amerikai kutatók szintetikus polio vírust állítottak elő, pusztán az alapvető DNS-építőkövek felhasználásával. Egy vírusnak azonban gazdaszervezetre van szüksége a fennmaradásához, egy baktérium viszont önállóan is eléldegélhet.

Az egysejtűt teremtő projekt célja a legegyszerűbb élő sejt komponenseinek megértése. Ehhez kiindulópontként Venter a Mycoplasma genitalium kórokozót használja fel, amely az embereken a nemi szervek tájékán fordul elő, és a húgycső különböző gyulladásaiért tehető felelőssé.

Leformázzák, újratöltik, upgrade-elik

A kutatók el akarnak távolítani minden gént a baktériumból. A kiürített sejtbe mesterségesen összeállított genetikai anyagot helyeznek, amely hasonlatos lesz a természetben előforduló kromoszómákhoz. A kutatók azt remélik, hogy a sejt osztódni kezd, és kialakul egy, semmilyen eddig létezett baktériumfajra sem hasonlító tenyészet.

Egy 1999-es beszámoló szerint a M. genitalium összesen 517 génjéből elegendő 265-öt meghagyni az organizmus életben maradásához. Erről a redukált génkészletről gondolják azt, hogy az élő szervezet létrehozásához szükséges alapot képezi. Ha a baktérium életképesnek mutatkozik, megkezdhetik az újabb tulajdonságok genetikai bevitelét.

Venter és Smith elismerte, hogy a projekt eredményeivel visszaélve megnyílik az út a biológiai fegyverek új generációinak kifejlesztése előtt. Éppen ezért a kulcsfontosságú technikai részleteket titokban tartják majd. Viszont a kutatók véleménye szerint a munkájuk hozzájárulhat ahhoz, hogy javítsák a biológiai fegyverek elleni védelmet.