Az Európai Unióban jelenleg néhány tucat génmódosított (GM) vetőmagfajta szerepel a szabadföldi termesztésre engedélyezett fajták listáján, miután 2004-ben amerikai nyomásra feloldották az 1998-tól érvényben lévő moratóriumot. Az USA akkor a WTO előtt, perrel kényszerítette ki, hogy Európa nyissa meg piacait a génmódosított termékek előtt. A Kereskedelmi Világszervezet azóta az USA, Brazília és más nagy GM-termelők indítványa nyomán többször elmarasztalta az EU-t a genetikailag módosított élelmiszerek importjának korlátozása miatt is.

A génmanipulált (GM) növényfajták szántóföldi termelését az EU öt régi tagországában és Magyarországon továbbra is tiltják, a védzáradéki moratóriumnak nevezett jogi megoldás segítségével. Ez azt jelenti, hogy az ország a felmerült új tudományos bizonyítékokra és biztonsági kockázatokra hivatkozva megtilthatja a hivatalos EU-fajtajegyzéken szereplő GM fajták termesztését, de csak átmenetileg: az Európai Bizottság feloldhatja a moratóriumot, ha a moratórium alapjául szolgáló kifogást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) nem tartja megalapozottnak.

Magyarország egyelőre GM-mentes régió, mert az EU által engedélyezett génmanipulált haszonnövényfajtákra idejekorán moratóriumokat léptetett életbe az illetékes minisztérium.

Koegzisztenciatörvény készül

A MON810 jelű, rovarrezisztens génmódosított kukorica vetőmagtermesztésének, felhasználásának és forgalmazásának átmeneti tilalmát 2005. január 20-án rendelte el az FVM, az Európai Bizottság azonban az EFSA illetékes GM-paneljének állásfoglalása alapján nem tartotta megalapozottnak a magyar kifogásokat, és másfél év elteltével indítványozta a tilalom feloldását.

Ezt az indítványt idén szeptemberben az EU-tagállamok többsége leszavazta, szakértők szerint azonban arra lehet számítani, hogy a moratóriumok előbb-utóbb elbuknak, és az ország kénytelen lesz termesztésbe engedni a génmanipulált haszonnövényeket.

Ezért a magyar országgyűlés módosítani készül a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt. A nyugati mintára koegzisztenciatörvénynek is nevezett módosítás célja, hogy ha EU-s döntések értelmében Magyarországon is termeszthetővé válnak a génmanipulált haszonnövények, a törvény egyenlő esélyt biztosítson az ökológiai, hagyományos, illetve génmanipulált termékeket előállítóknak és fogyasztóknak.

A gyakorlatban ez biztonsági intézkedések, például védősávok előírását jelenti a génmanipulált növények esetében, hogy a génmanipulált és a hagyományos, illetve biotermesztésű fajták ne keveredhessenek.

A GM-vita nem babra megy

A génmanipuláció kérdése látványosan megosztja a magyar tudóstársadalmat, miközben az országgyűlésben ötpárti koalíció körvonalazódik az ország GM-mentességének megőrzése érdekében: MSZP-s, SZDSZ-es, Fideszes, KDNP-s és MDF-es képviselők közös határozati javaslat benyújtására készülnek a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos magyar stratégiáról. A határozattervezetben arra szólítják fel a kormányt, hogy tegyen meg mindent a MON810 kukoricafajták köztermesztésbe vonása ellen.

Kedden a Magyar Tudományos Akadémián GM-párti kutatók, főleg biotechnológusok tartottak szakmai fórumot, és a géntechnológia előnyeit taglaló fizetett hirdetést jelentetett meg a Népszabadságban a géntechnológia-párti Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület. Szerdán a Parlamentben az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szervezett nyílt napot a témáról, itt viszont túlnyomó többségben a GM-mel kapcsolatban szkeptikus, vagy kimondottan elutasító szakemberek, civilek és politikusok kaptak szót.

A magyar GM-vita tétje nem kicsi: a mezőgazdasági GM-technológiákat kínáló multinacionális vállalatok - a Monsanto, a Pioneer, a Syngenta, többek között - ugrásra készen várják a moratóriumok feloldását, a végszavazás előtt álló koegzisztenciatörvény mindkét oldalról vitatott előírásai pedig alapvetően befolyásolhatják a génmanipulált haszonnövények hazai termesztésének lehetőségeit.

Molyrezisztens kukorica

A génmódosított haszonnövények kifejlesztői és támogatói szerint a génmanipuláció forradalmasítja a mezőgazdasági termelést. Az úgynevezett első generációs GM-növényekbe olyan, más szervezetekből származó géneket építenek, amelyek gyomirtószer-tűrő vagy rovarellenálló képességet kölcsönöznek a fajtáknak.

Vannak aztán második-, harmadik-, sőt negyedik generációs GM-növények is: a második generáció vírusellenálló vagy módosított beltartalmú (például több vitamint termelő) fajtákat, a harmadik generáció hideg-, és szárazságtűrő fajtákat, a negyedik generáció gyógyszer-, és enzimtermelő fajtákat jelent. A hozzáadott tulajdonságot minden esetben géntechnológiai módszerrel, más fajból származó génnel építik be a GM-fajtákba.

A magyar GM-vita jelenleg az első generációs GM-növények, elsősorban a MON810 jelű, és vele ekvivalens kukoricafajták körül zajlik. Ezekbe a fajtákba a Bacillus thuringiensis nevű baktérium (Bt) toxintermelő génjét építették be. A Bt-toxin rovarirtó hatású, elsősorban a lepkékre veszélyes, így távol tartja a kukoricamolyt a növénytől. Az Egyesült Államokban 1996 óta vannak köztermesztésben a molyrezisztens GM-kukoricafajták, a világon összesen 21, Európában 6 országban termesztik őket, köztük Spanyolországban és Csehországban is. Magyarországon viszont eddig csak szántóföldi kísérleteket engedélyeztek velük.

A MON810 kifejlesztője, a Monsanto multinacionális biotechnológiai vállalat szerint kevesebb növényvédőszerre van szüksége ennek a génmanipulált fajtának, és nagyobb terméshozamokat produkál. A bevezetését elutasító magyar szakemberek szerint viszont a méreganyagot termelő génmanipulált kukoricafajta káros a környezetre, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, és táplálkozástudományi mellékhatásai sem elhanyagolhatók. Nem létező problémára kínál megoldást, hiszen a kukoricamoly Magyarországon kifejezetten ritka kártevő, ráadásul a fajtatulajdonos nem tette lehetővé a bevezetéséhez szükséges független vizsgálatok elvégzését sem.

A fajtatulajdonos nem érti

Czepó Mihály, a fajtatulajdonos Monsanto képviselője nem érti a fenntartásokat. Érvelése szerint az első generációs GM-haszonnövényeket eddig világszerte összesen 8,5 millió gazda, összesen 500 millió hektáron termesztette, és az eltelt 11 év alatt nem volt olyan egészségügyi vagy környezeti kár, amit tudományosan igazolhatóan összefüggésbe lehetett volna hozni velük. Az Unióban az EFSA úgy engedélyezte a MON810-et, hogy előtte meggyőződött a biztonságosságáról.

Czepó szerint kilenc év alatt világszerte 27 milliárd dollárral nőtt azoknak a gazdáknak az árbevétele, akik GM-növényeket termeltek, és összesen 172 millió kilogrammal kevesebb növényvédő szer felhasználására volt szükségük. Ezért úgy véli, a GM-fajtáknak ugyanúgy helyük van az európai mezőgazdaságban, mint az organikus vagy a hagyományos fajtáknak: a szabályozás nem lehet diszkriminatív, nem hozhatja hátrányos helyzetbe a GM-termelő gazdákat.

A koegzisztenciatörvényekhez Nyugat-Európában széles körű vizsgálatok folytak, például a francia kukoricatermelők szerint 10 méteres védősáv is elegendő ahhoz, hogy a fajtakeveredés az EU által előírt 0,9 százalékos szint alatt maradjon. Egy felmérésre hivatkozva állítja: a magyar gazdák 72 százaléka  termelne elsőgenerációs GM-növényeket.

A biotechnológus riogat

Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának igazgatója és a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke szerint a GM-növények termesztésbe vonása a klímaváltozás kihívásai miatt is fontos lenne Magyarország számára: a globális felmelegedés hatására az Alföldön félsivatagi körülmények alakulnak ki. Az új helyzethez alkalmazkodni kell, amelyre a génmódosítással szárazságtűrővé tett növények jó lehetőséget kínálnak.

A GM-növények termesztésének tilalmának feloldását indokolja az is, hogy az EU energiabiztonsági és fenntarthatósági megfontolásokból egyre nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a szántóföldi növények energia célú felhasználására. Dudits szerint Magyarországon a bioüzemanyag, illetve az ahhoz szükséges alapanyag előállítása a jelenlegi növénytermesztési technológiával nem lehet igazán gazdaságos, így a GM-növényeket engedélyező országokhoz képest Magyarország lemarad.

A fajtaminősítő szerint megfelel

Füsti Molnár Gábor, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Vetőmag-felügyeleti Főosztályának kutatója szerint az általuk 2001-2004 között, a védzáradéki moratórium kihirdetéséig vizsgált rovarrezisztens GM-kukoricafajták (a Monsanto, a Syngenta és a Pioneer fajtái) az engedélyezés feltételéül szabott megkülönböztethetőség, egyediség és állandóság kritériumainak megfeleltek. A génmanipulált fajták átlagosan 4-5 százalékkal produkáltak nagyobb hozamot, mint a velük morfológiailag azonos alapfajták.

A bevitt tulajdonság által hozzáadott érték a kukoricamoly-rezisztencia volt, amely működött is, hiszen mindhárom évben erős molyfertőzésnek voltak kitéve a táblák, és a GM-fajtáknál kevesebb volt a fertőzés miatt elszenvedett veszteség. A GM-fajtákat a hagyományos fajtákhoz hasonlóan vizsgálták, de körülöttük genetikai védősávot hagytak, a területeket állandóan őrizték, a kísérlet után pedig a növényi maradványokat megsemmisítették.

Kivitelezhetetlen a koegzisztencia

Heszky László akadémikus, a Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés tanszékének vezetője szerint viszont a bio, a hagyományos és a GM-növénytermesztés esélyegyenlőségét biztosítani hivatott koegzisztenciatörvény tudományosan értelmezhetetlen, a gyakorlatban pedig kivitelezhetetlen. A génáramlást, génmegszökést ugyanis védősávokkal nem lehet megakadályozni, a GM-kukorica az idegen gént is tartalmazó pollenje óhatatlanul átkerül a hagyományos fajták virágjára, és azokon GM-magvak fejlődnek.

A védősávval és a szigorú technológiai elkülönítéssel ennek veszélye csökkenthető, de az emberi mulasztás, fegyelmezetlenség lehetősége nem kizárható, a következményei pedig beláthatatlanok. Heszky szerint a koegzisztencia időben és térben korlátozott, legfeljebb 4-8 évig fenntartható: az Egyesült Államok ma már képtelen GM-mentes szója exportjára. Ráadásul a hagyományos és GM termőterületeken betakarított terményt külön kell kezelni, ez megnöveli a termelési költségeket. A génáramlás, génmegszökés miatt nagyszámú feljelentés és pereskedés is várható.

Micsurini ábránd

Balla László professzor, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke "a Micsurini genetika nagy ábrándjaihoz" hasonlítja a génmanipulációt. Úgy véli, hogy a GM-fajták még nem töltöttek elég időt a köztermesztésben ahhoz, hogy minden kérdésre megnyugtató módon lehessen válaszolni velük kapcsolatban. Annál is inkább, mert a fajtatulajdonosok nem engedélyezik, hogy független kutatóhelyek kísérletezzenek a GM-vetőmagokkal.

"Mi a garancia, hogy a kukoricamolyt elpusztító toxin a kukoricán keresztül nem kerül a tejbe, és aztán az emberi szervezetbe?" Emlékeztet arra, hogy a tömeges fogyasztói tiltakozás miatt még a Monsanto is lemondott a genetikailag módosított búzafajtájának forgalmazásáról. A magyar növénynemesítők tehát nem értenek egyet a GM-növények köztermesztésbe vételével, és azt szeretnék, ha Magyarország GM-mentes ország maradna, és minél tovább élvezné ennek piaci előnyeit, hiszen a fogyasztók elutasítják a génmanipulált termékeket.

Nem kaptak vetőmagot

Darvas Béla akadémikus, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének ökotoxikológusa és munkatársai több kísérletben is vizsgálták (volna) a MON810-ben termelődő Bt-toxin környezeti hatásait. Darvasék azt találták, hogy a GM-kukoricanövény a teljes vegetációs ciklusban, és minden növényi szervben folyamatosan termeli a Bt-toxinokat, és az engedélyezettet messze meghaladó mértékben juttatja tarlómaradvány formájában a talajba is. A MON810-es kukoricatáblák 10 méteres szegélyén a védett nappali pávaszem lárváinak ötöde elpusztult.

Darvas vizsgálta a kukoricamolyban kialakuló Bt-toxinrezisztenciát is, és azt találta, hogy a tizedik generációra öröklődő rezisztencia alakul ki, amely az azonos hatóanyag-tartalmú permetezőszerekre is kiterjed.

Darvas és kutatótársai a MON810-es fajtacsoporttal kapcsolatos kísérletei végül azért maradtak abba, mert  a fajtatulajdonos számára kedvezőtlen megállapításaik miatt nem kaptak több vetőmagot a Monsantótól. Így járt Bakonyi Gábor, a Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai tanszékének vezetője is, aki kimutatta, hogy az általa vizsgált három, a kukoricatarló lebontását végző ugróvillás rovarfaj közül az egyik felismeri és elkerüli a MON810 tarlómaradványát.

A fajtatulajdonos együttműködésének hiányára panaszkodik Békési László, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa is, aki azt találta, hogy a génmanipulált kukorica pollenjével táplált méhlárvák fejlődése lassabb.

Nem mindig kimutatható

Hasonlóan hiányosak és ellentmondásosak a genetikailag módosított szervezetek (GMO) élelmiszerbiztonsága körüli kutatási eredmények is. Vajda Boldizsár, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa szerint a GMO-tartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat vagy maguk a biotechnológiai cégek végezték, vagy ők finanszírozták, ezért nem állnak rendelkezésre hiteles adatok.

Noha a vásárlók igénylik, hogy a GMO-termékek jelölve legyenek, és az EU ezt kötelezővé is tette, az ide vonatkozó rendelet elismeri a véletlen szennyeződés lehetőségét, vagyis nem kell jelölni az EU-ban engedélyezett GMO-val való szennyeződést 0,9 százalék GMO-tartalom alatt. Mivel az engedélyezett GMO-k száma napról-napra növekszik, egyre nehezebb a kimutatásuk, ráadásul csak olyan GMO-t tudnak kimutatni, amit ismernek, ismeretlen GMO-t kimutatni gyakorlatilag nem lehet. A gyakorlatban az EU-ban nem engedélyezett GMO-k a hatóság számára ismeretlenek, ezért kimutathatatlanok is.

A folyamat nem megállítható

Gráf József agárminiszter is felszólalt a mezőgazdasági bizottság által szervezett nyílt napon. A miniszter szerint "nem dughatjuk homokba a fejünket, és nem tarthatjuk eredendő rossznak a génmódosítás használatát". Az a tényt sem szabad elfelejtetnünk, hogy a világ 17 országában 90 millió hektárt meghaladó területen termelnek génmódosított szóját, kukoricát, gyapotot, zöldségfélét. Romániában a küszöbönálló EU-csatlakozás előtt mindenféle korlátozás nélkül lehetett génmódosított szóját termelni. "Tehát a folyamat nem megállítható. Nem csak Európában, a világban sem."

A miniszter szerint a magyar kukorica és vetőmag eladhatóságában fontos pozitív szempont, hogy GMO-mentes ország vagyunk. "Ezt a státuszt amíg lehet, és amilyen módon lehet, igyekeztünk megőrizni", de véglegesen nem tudjuk a határokon kívül tartani a mezőgazdasági géntechnológiát. Az EU-ban engedélyezett génmanipulált kukoricafajták száma már húszon felül van, és még legalább ötszáz áll engedélyezés alatt. Tehát számítani kell arra, hogy az EU eltörli a magyar moratóriumot, ezért van szükség a koegzisztenciatörvényre, amely Európa legszigorúbb ilyen jellegű szabályozása lesz.