Az elemzés nem csupán a klímaváltozás negatív következményeit emeli ki, a pozitív hatások között többek között szót ejt arról is, hogy bizonyos területeken a változás hatására a mezőgazdaság fellendülhet, újabb olaj- és gázlelőhelyek tárulhatnak fel, és új hajózási útvonalak nyílhatnak, írja a BBC.

Az ACIA dokumentumon 250 tudós és hat, a sarki lakosokat tömörítő szervezet négy éven át dolgozott, és ezzel minden eddiginél részletesebb, a sarki jégtakaróval foglalkozó tanulmányt alkottak.

Mi lesz a jegesmedvékkel?

A kutatócsoportot a Sarki Tanács bízta meg - a Tanácsot a harmincmillió négyzetkilométeres sarki terület felügyeletére Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok hozta létre.

Az elemzés "környezeti, egészségi, társadalmi, kulturális és gazdasági hatásokat és konzekvenciákat vesz sorra, a politikai javaslatokat is beleértve". "Az értékelés kiindulópontja az a felismerés volt, hogy az Északi-sark tulajdonképpen a klímaváltozás legfontosabb területe" - nyilatkozta Terry Callaghan ökológus professzor, aki részt vett az értékelés összeállításában.

A sarkvidéki jég kiterjedése és vastagsága is folyamatosan csökken. A kutatások alapján úgy tűnik, hogy az utóbbi években az olvadás mértéke valamelyest csökkent, és a csökkenés akár a jövőben is folytatódhat, amennyiben az észak-atlanti oszcilláció elnevezésű jelenség (a tengerszinti légnyomás változása Izland és az Azori-szigetek között) megakadályozza, hogy a melegebb áramlátok a régióba jussanak.

Nagy meleg, már 2060-ra

Peter Wadhams Északi-sark-szakértő azonban nem túl optimista a helyzetet illetően, szerinte az olvadás mértéke továbbra is folyamatos lesz, és ez egy idő után ahhoz vezet, hogy az Északi-sarkon nyaranta nem lesz jégtakaró. "A klímamodellek azt mutatják, hogy ez 2060-2070-től 2100-ig bezárólag bekövetkezik" - fogalmazott.

A jégtakaró tükrözi vissza a napfényt a világűrbe. Amennyiben a jég eltűnik, a napenergia nagy részét a Földnek kell elnyelnie, ez pedig jelentős hőmérsékletnövekedést okoz.

A magyar klímakutató szkeptikus

Mika János éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa nem ismeri első kézből a jelentést, így abban sem tud állást foglalni, hogy milyen új ismeretek vezettek a korábbinál is fenyegetőbb prognózishoz. Az a közvetlen megfigyelésekből és modell-számításokból egyaránt régóta ismert, hogy a Föld melegedése a sarkvidékeken a legerősebb. Az viszont új fejlemény - már ha valóban igaz - hogy a modellek újabban a tengeri jég ilyen gyors megszűnését prognosztizálják.

Ezzel kapcsolatban azonban két dologról nem szabad megfeledkeznünk, figyelmeztet az éghajlatkutató. "Az egyik a modellek pontatlansága, hiszen a legutóbbi évek publikációi szerint is, a tengeri jég határában igen nagy különbségek voltak mind az egyes modellek, mind a modellek és a tényleges (műholdról megállatható) jéghatár között. Másrészt azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a gyors melegedéssel párhuzamosan gyengülhet az óceáni szállítószalag működése. Ha ez valóban így történne - amint ezt ugyanazok a modellek állítják-, akkor a sarkvidék tengeri jégtakaróját olvasztó óceáni hőszállítás is a mainál kisebb lenne, ami ellensúlyozná a légköri eredetű melegedést" - magyarázta Mika János.