A 390 méter átmérőjű Apophis becsapódása tízezer hirosimai atombomba erejével ható, katasztrofális csapással járna. Az aszteroidát tavaly júniusban észlelte először David Tholel és Fabrizio Bernardi a hawaii obszervatóriumból, aztán szem elől vesztették. Idén decemberben a teleszkópok újra megtalálták az égitestet. A szakemberek szerint most az Apophis a legveszélyesebb aszteroida: a földközeli objektumok veszélyességét mutató tízes Torinó-skálán négyes fokozatot kapott. Az Apophis 1:37 eséllyel ütközik a Földdel.

Az égitest 2029-ben annyira megközelíti bolygónkat, hogy alacsonyabban kering majd, mint a 36 ezer kilométeres magasságban lévő távközlési műholdak. Szabad szemmel is látható lesz. Ha a bolygók gravitációs erői nem módosítják az aszteroida jelenleg számított pályáját, a katasztrófa elkerülése végett az embereknek kell ezt megtenniük. Ha csak 300 méterrel térítik el, a Föld megmenekül.

Don Quijote Apophis ellen

Ezt a célt tűzték maguk elé az Európai Űrügynökség (ESA) Don Quijote-missziójának kutatói - remélhetően nagyobb eséllyel, mint ahogyan a névadó harcolt a szélmalmok ellen. A feladat megoldásával kapcsolatos ötletekben nem volt hiány, kevésbé biztonságos megoldásokat is felvetettek, mint például nukleáris rakéták bevetését.

Az aszteroidaeltérítő programot vezető ESA jelenlegi tervei szerint két űreszközt vetnének be az Apophis ellen. A kettő közül csak az egyik - a Hidalgo - csapódna az aszteroidába, míg a korábban érkező másik, a Sancho az aszteroida körüli pályán figyelné a becsapódás eredményét, vagyis az égitest röppályájára gyakorolt hatását.

Az aszteroidát legközelebb 2006 tavaszán mérhetik be radarral, ezt követően 2013-ban nyílik újabb alkalom az égitest megfigyelésére. Az eltérítő akció végrehajtásával kapcsolatos döntést ekkor hozzák meg, a tervezés azonban már jelenleg is folyik.

A kicsik veszélyesebbek

A NASA, ha az amerikai Kongresszus által elfogadott, költségvetési pénzzel nem járó törvényt Bush ellenjegyzi, a közeljövőben 140 méternél nagyobb objektumokra vadászik majd. Az amerikai űrhivatal ugyancsak kongresszusi felkérésre 1998 óta kutat a Földet fenyegető, 1 kilométernél nagyobb átmérőjű égitestek után. Bár 818-at találtak belőlük, az ilyen nagy aszteroidák csak a bolygónkat érintő fenyegetés harmadát jelentik. Egy 2003-as bizottsági jelentés úgy értékelte, hogy a komolyabb veszélyt a kisebb aszteroidák jelentik, mivel az ilyen becsapódások gyakoribbak.

A fenyegetés 90 százalékát 140 méternél nagyobb átmérőjű aszteroidák jelentik, amelyek valamelyik óceánba csapódva szökőárt okozhatnak.

Az 1908-ban a szibériai Tunguzka felett felrobbant aszteroida, amely több ezer négyzetkilométernyi erdőt tartolt le, 60 méter átmérőjű volt.