A fájlcsere pártján lévők és a jogtulajdonosok közötti harc régóta zajlik már a felmérések, kutatások frontján is, ahol mindkét fél a maga igazát igyekszik adatokkal alátámasztani. Most újabb két statisztika született, amelyek szerint a zeneipar ugyan veszteségeket könyvel el, de a fájlcsere általános hatásai határozottan pozitívak. A szórakoztatóipar, különösen a zeneipar rákényszerül az új utak keresésére.
Az egyik az ügyben különösen érintett Ausztráliában készült, a news.com.au hírportál és a CoreData piackutató cég vezetésével, ennek keretében 7 ezer olyan felhasználót kérdeztek meg, akik elismerték, hogy az elmúlt 12 hónapban töltöttek le illegális forrásokból tartalmat.
A válaszok visszhangozták azt a nálunk is gyakran hangoztatott érvet, hogy a kalózok többsége fizetne a letöltött filmekért és zenékért, ha azok olcsóbbak lennének, illetve ha olyan kényelmes lenne a legális szolgáltatások használata, mint például a BitTorrenté.
Az eredményeket értékelő David Crafti, az ausztrál Kalózpárt elnöke szerint világos, hogy az illegális letöltők többségükben csalódott fogyasztók, akik egy modern világban modern üzleti modelleket várnának el, például azt, hogy ha megvásárolják a tartalmat, akkor azzal szabadon rendelkezhessenek, akkor és olyan eszközön használják, ahogy akarják.
A másik felmérést holland kutatók, a Leydeni és az Amszterdami Egyetem munkatársai készítették, akik azt vizsgálták meg, hogy milyen hatással van a videojátékok, a zenék és a filmek piacára az illegális letöltés. Az ő adataik is azt mutatják, hogy az illegális forrásokat használók jó fogyasztók, hajlandóak egyébként is fizetni a legálisan megszerzett tartalmakért, koncertekért.
A tanulmány fő megállapításai szerint a kiadói ipar legfőbb gondja, hogy a digitális technológiák elterjedése miatt elveszítették az ellenőrzést termékeik felett. Ugyanakkor a forgalom visszaesése nem írható egyértelműen a fájlcsere számlájára, sőt ez a veszteségnek csak töredéke. A gond szerintük az, hogy a kontrollvesztés miatt pánikoló cégek elhanyagolták a fejlesztéseket, mereven ragaszkodtak a régi modellekhez, ezért elmaradtak a mai idők követelményeitől. Hogy a stratégiaváltás milyen eredményes lehetne, azt mutatja az Apple iTunes példája – mutatnak rá a holland kutatók.
Át kell alakítani a termékszerkezetet, hiszen az már bebizonyosodott, hogy a felvételárusítás mellett a szintén hatalmas bevételeket termelő élő zene, a koncertek, illetve a kapcsolódó piaci tevékenységek (merchandise) erősítése szükséges – egy kutatás szerint Svédországban, a kalózkodás egyik fellegvárában a zeneipar teljes, mindhárom területet beszámító bevételei 2000 és 2008 között stabilak maradtak. (A kiadói felmérések általában csak a felvételek árusításának csökkenéséről szoktak beszámolni.)
A holland tanulmány is azt mutatja, hogy a legális piac fontos vásárlói azok, akik illegálisan is keresik a tartalmakat. A szakemberek azt állítják, hogy a kiadói iparnak, a jogtulajdonosoknak a szigorítás és az idejétmúlt modellekhez való ragaszkodás helyett egyetlen útjuk lehet: innováció üzleti területen is. Sokféle megoldást kell kínálni, sokféle hozzáférést kell biztosítani, alkalmazkodni kell az egyes felhasználói rétegek igényeihez, különféle megoldásokat kell felajánlani a végfelhasználóknak, és vissza kell fogni azt a törekvést, hogy kriminalizálják lehetséges vásárlóikat. Az online világ más, mint a korábbi, ehhez muszáj lesz alkalmazkodni, nem védekezni kell, hanem előremenni – summázzák a kutatók tanulmányukat.