A befektetést ezúttal is a Goldman Sachs bonyolítja, azonban most kifejezetten Amerikán kívüli forrásokat keres a cég, amit évek óta körüldonganak a potenciális befektetők, arra számítva, hogy aránylag jó áron tudnak részesedést szerezni a cégben, aminek értéke később, a tőzsdei bevezetésnél majd jelentősen emelkedik. Ezen logika mentén haladt a Microsoft is, amikor 2007-ben 240 millió dollárt fizetett a Facebook 1,6 százalékos tulajdonrészéért - ez ma 800 milliót ér, ráadásul a Microsoftnak gyümölcsöző hirdetési megállapodás is járt az üzlet mellé.

Az év első napjaiban nagy vihart kavart, amikor kiderült, milyen trükkel próbálkozik a Facebook a tőkeemeléssel. Az amerikai törvények szerint,  ha egy vállalatnak több mint 500 résztulajdonosa van, regisztrálnia kell a tőzsdefelügyeletnél, és a működésének egy sor részletét nyilvánossá  tennie.

Ezt próbálta a cég kikerülni azzal, hogy az új befektetők egy közös céget alapítottak volna fejenként kétmillió dollár befizetésével a barátságos adótörvényeiről ismert Delaware államban, és ez a cég lett volna a másfél milliárdos befektető.

Ezzel a tulajdonosok száma papíron csak eggyel növekedett volna, miközben a Facebook rengeteg pénzhez jut, és egyetlen befektető sem kap túl nagy részesedést, és ezzel befolyást a cégben. A befektetőknek a Facebook azt ígérte, 2012-ben tőzsdére megy, viszont az új tulajoknak vállalni kellett volna, hogy 2013-ig nem adhatják el a részesedésüket a cégben (vagyis a várhatóan óriási érdeklődés által az égbe szökő árfolyamokon a bevezetéskor csak a Facebook kaszált volna, az új befektetők nem).

Miután a New York Times megszellőztette a sztorit, a Goldman Sachs azzal reagált, hogy első körben kizárta az amerikai befektetőket a másfél milliárdos tőke összeadásából. A cég továbbra sem akar tőzsdére menni, legalábbis rövid távon biztosan nem.