Pusztító, aktív csillag körül jött létre a Naprendszerünk 4,6 milliárd évvel ezelőtt, és ezt az ősi és igen ritka, kék színű hibonit kristályok segítettek igazolni. Eddig is tudták a csillagászok, hogy a Naphoz hasonló égitestek a kialakulásuk idején rendkívül sok energiával rendelkeznek, ám az ilyen régmúlt eseményekről elég nehéz bizonyítékokat találni.
Szinte semmi sem olyan idős a Naprendszerben, hogy a Nap kezdeti aktivitásáról tudna árulkodni
- mondta Philipp Heck, a chicago-i Fields Museum kurátora, a tanulmány társszerzője. Hack és munkatársai az 1969-ben Ausztráliában földet ért Murchison meteorit mintájának elemzésével találtak nyomokat. Ez a meteorit arról híres, hogy nincsenek benne szerves molekulák, és a korai Naprendszerben keletkezett, amikor Napot akkoriban körülvevő por és gáz elkezdett lehűlni.
A kék hibonit, ez az emberi haj vastagságánál alig nagyobb kristályszemcse is akkoriban jött létre. Amennyiben valóban nagy energiájú részecskéket dobált ki magából a kezdetleges Nap, ezek nekicsapódhattak a kristályban lévő kalciumnak és alumíniumnak, kisebb méretű - neon és hélium - atomokká bontva azokat.
A nemesgázok elemzése bevett gyakorlat a minták múltjának feltárásakor, ám a hibonitokon még senki sem alkalmazta az eljárást, talán mert túl kicsik ezek a kristályok, és eléggé ritkák is - mondta Levke Kööp, a tanulmány vezető szerzője. A tudósoknak is egy hipermodern tömegspektrométert, egy garázsméretű berendezést kellett használni, hogy megismerjék a kristály kémiai összetételét. Ez a svájci gépet kifejezetten a nemesgázok keresésére rakták össze.
Meg is találták a tudósok a keresett nemesgázokat, és ezzel sikerült igazolni az elméletet a Nap pusztító múltjáról. Bár voltak már utalások erre az ősi meteoritokban megtalált radioaktív berillium-10 alapján, ez az anyag nem tökéletes bizonyíték, mert a Naprendszer molekuláris felhőjéből is származhat. A nemesgázok viszont csakis a kristályon belül jöhettek létre, nem eshettek csapdába a hibonit kialakulása közben.