Felfedeztek egy bolygót, amely 12-szer akkori, mint a Jupiter, és a Földtől 20 fényévnyire kóborol magában a csillagközi űrben – írja az Independent.
A csillagközi bolygók – ahogy az elnevezés is mutatja – abban különböznek a hagyományos bolygóktól, hogy nem egy csillag körüli pályán keringenek, hanem a saját csillaguk vonzásából kiszakadva, szabadon bolyonganak. Az első ilyen égitestet 1995-ben fedezték fel, de azóta is vitatott, hogy egyáltalán bolygóknak nevezhetők-e ezek az objektumok.
A most azonosított kóbor bolygót eredetileg 2016-ban vették észre az új-mexikói VLA távcsővel, és eleinte barna törpének nézték. A barna törpék olyan égitestek, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy bolygónak tekintsük őket, viszont nem is igazi csillagok, mert ahhoz meg túl kicsi a tömegük, hogy beinduljon bennük a magfúzió.
Amikor azonban egy másik kutatócsoport vizsgálta meg a barna törpék adatait, feltűnt nekik, hogy az egyik, az SIMP J01365663+0933473 jelű jóval fiatalabb, mint a többi, ami arra utalt, hogy mégse egy kudarcot valló kiscsillagról, hanem egy elszabadult bolygóról lehet szó. Ezzel ez lett az első ilyen típusú bolygó, amelyet rádiótávcsővel fedeztek fel.
Ez az égitest épp a bolygó és a barna törpe határán van, és kínál nekünk néhány meglepetést, amik segíthetnek megérteni a mágneses folyamatokat a csillagok és a bolygók esetében is
– mondta Melodie Kao, a felfedezést jegyző csapat tagja, az Arizona Állami Egyetem csillagásza. Azt a bizonyos határt egyébként 13 jupiternyi tömegnél szokás meghúzni, mert az égitest tömege innentől túl kicsi ahhoz, hogy deutériumfúzió induljon be a magjában. Az újonnan azonosított bolygó a Jupiterének 12,7-szerese.
Mivel az ilyen kóbor bolygóknak – akárcsak a barna törpéknek – nincs saját fényük, elég nehéz észrevenni őket. Némelyiken van viszont a földi sarki fényéhez hasonló mágneses jelenség, bár hogy miért, az még ma sem világos. Mindenesetre ennek az észlelésével sikerült felfedezni a most azonosított bolygót is – amely cserébe segíthet megérteni, hogyan jöhet létre rajta és társain ez a jelenség. A kulcs valószínűleg az, hogy a SIMP J01365663+0933473 mágneses mezője elképesztően erős, a Jupiterének nagyjából a kétszázszorosa.
Az eredmények az Astrophysical Journalben jelentek meg.