Az eddig gondoltnál jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktisz körüli nyílt víz télen – mutatták ki a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével amerikai kutatók.

A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy menyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán – írja az MTI.

Az eredmény nagy meglepetést okozott, mivel a korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a Déli-óceán sok szén-dioxidot nyel el. Ha ez nem igaz, ahogy ezek az adatok jelzik, akkor ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a Déli-óceán szerepét a karbonciklusban és a klímában

– mondta Alison Gray, a Washingtoni Egyetem oceanográfusa, a Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Megfigyeléseink nagy horderejűek a globális karbonciklus megértésében. Azt találtuk, hogy a Déli-óceán jelenleg majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében, ami ellentétes a korábbi tanulmányokkal, amelyek a Déli-óceán nagy szén-dioxid-elnyelését mutatták ki

– magyarázta Jorge Sarmiento, a projekt vezetője.

A korábbi téli adatok a térségből főleg az antarktiszi kutatóállomásoknak utánpótlást szállító, a Drake-átjárón áthaladó hajók méréseiből származtak. A négy éve indult SOCCOM-projekt keretében hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a kutatók az úszó robotokkal.

Az elmúlt években több mérést folytattunk, mint az összes korábbi évtizedben együttvéve

– mondta Gray.

A projektet azért indították, mert ennek a térségnek páratlan szerepe van a klímában, ez azoknak a helyeknek az egyike, ahol az évszázadokig az óceánok mélyén lévő víz a felszínre jut, csatlakozik az áramlatokhoz és kapcsolatba lép a légkörrel. A robot mérőműszerek az áramlatokkal mozognak, és különböző mélységekből gyűjtenek adatokat. Lemerülnek egy kilométer mélyre, és kilenc napon át lebegnek az áramlatokkal. Majd még mélyebbre, két kilométerre merülnek, és mérik a víz tulajdonságait. Amikor a felszínre emelkednek, megfigyeléseiket műholdon keresztül juttatják el a szárazföldre.

A robotok nemcsak a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik, hanem a benne lévő oxigént, nitrogént és a víz savasságát is. A szakemberek a pH-mérések eredményeit használták arra, hogy kiszámolják a vízben feloldott szén-dioxid mennyiségét, majd a kapott adatokból azt, mennyi szén-dioxidot nyel el és mennyit bocsát ki a légkörbe.

Nem meglepő, hogy a térségben az óceánvíz nagy mennyiségű szén-dioxodot bocsát ki, hiszen a mély víz különösen gazdag szénben. De alábecsültük a kibocsátás nagyságát, mivel kevés adatunk volt a téli hónapokról

– magyarázta Gray.

A Déli-óceánt az Antarktiszi áramlás alkotja, amely egyedülálló a Földön, ez az egyetlen áramlás, amely mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Nagyon mély, általában 4 és 5 ezer méter közötti. Az Antarktiszi áramlás 21 ezer kilométer hosszú, keletre tartó útján 130 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Ezzel ez a világ legnagyobb áramlata, a vízmennyiség százszor több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együtt.