Az amerikai kormány arra próbálja rávenni a Facebookot, hogy tegyék feltörhetővé a népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Messenger titkosítását. Erre azért lenne szükség, hogy a bűnüldöző szervezetek a nyomozás során belehallgathassanak a Messengerrel küldött hangüzenetekbe.
A titkosítás feloldására vonatkozó javaslat egy kaliforniai szövetségi bíróságon került szóba. Az esettel kapcsolatos adatok titkosított periratokban szerepelnek, publikus dokumentumokban nem, de a Reutersnek nyilatkozó források szerint a Facebook vitatja az Igazságügyi Minisztérium követelésének jogalapját. Az ügyben eljáró bíróságon csütörtökön az is elhangzott, hogy ha a Facebook nem tenné lehetővé a lehallgatást, bíróság előtt kéne felelősségre vonni.
Az ügyet sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a Facebook nem kommentálta.
A mostani ügy akkor pattant ki, amikor egy kaliforniai bíróság nyomozást indított az MS–13, vagyis a Mara Salvatrucha nevű, nagyjából ötvenezer tagot számláló bűnbanda ellen. Az MS-13 fő profilja az embercsempészet és a prostitúció, több nemzetközi terrorszervezettel is kapcsolatban állnak, és saját börtönük van El Salvadorban. Az Egyesült Államokban és Közép-Amerikában aktív bűnbanda Donald Trump amerikai elnök szerint a bevándorláspolitika csődjét mutatja.
Az eset kapcsán újra felmerült a vita, hogy lehet-e nagyvállalatokat arra kényszeríteni, hogy változtassák meg a szoftvereik működését, elősegítve a felhasználók megfigyelhetőségét. Hogy a mostani milyen ügyben és hol tart, az nem világos. Az sem, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha nemcsak a Messenger, hanem más üzenetküldők fejlesztőit is a titkosítás feloldására kényszerítik – holott a milliárdos felhasználóbázissal bíró WhatsApp, illetve a Signal épp a titkosított kommunikáció ígéretével vonzották magukhoz a felhasználókat, akik a felhasználói feltételek elfogadásakor jogosulttá váltak arra, hogy ezt meg is kapják.
Hasonló helyzetbe keveredett 2016-ban az Apple is, amikor az FBI felszólította őket, hogy törjék föl a San Bernaninó-i fegyveres ámokfutó iPhone-ját. Az Apple akkor azzal érvelt, hogy a kormány nem kényszerítheti őket olyan szoftver létrehozására, amivel megsértenék a vállalat szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos nézeteit. A kormány végül nem perelte be az Apple-t, inkább egy magáncéggel törették föl a telefon titkosítását. Most viszont
az amerikai kormány nem egy konkrét telefonkészülék feltörését kéri, hanem az ügyészek sürgetik egy olyan megoldás fejlesztését, amivel bármikor lehallgatható lehet egy üzenetküldő szolgáltatás minden felhasználója.
Amíg ezt nem készítik el, a Facebook azzal védekezhet, hogy a Messenger végpontok közötti titkosítást (end-to-end encryption) használ. Vagyis az üzeneteket csak a címzett és a feladó olvashatja el; a szolgáltató nem férhet hozzá az üzenetek tartalmához. Eddig annyit lehetett tudni, hogy a Messenger alapjáraton nem titkosítja így az üzeneteket, csak az úgynevezett Titkos beszélgetés indításakor, amelyet külön ki kellett választani.
A Facebook viszont most a bíróságon azt állítja, hogy a hanghívásokat is így titkosítja, vagyis azoknak a tartalmához se fér hozzá.
A Reutersnek nyilatkozó források szerint a Facebook azt mondja, hogy csak akkor teljesíthetik a kormány követelését, ha eltávolítják a minden felhasználó által automatikusan igénybe vett titkosítást, vagy ha valaki meghekkeli a kormány által megnevezett célpontot.