A klímaváltozás különbözőképpen hat a Föld egyes pontjain, van, ahol több, van ahol kevesebb csapadák várható (bár az extremitások szinte mindenhol gyakoribbá válnak), és a hőmérséklet-változás is nagy eltéréseket mutat. A lokális különbségekről most a New York Times-ban jelent meg egy elég informatív adatvizualizáció. A lap a Climate Impact Lab (a világ több nagy egyetemének együttműködésével, klímakutatók, adattudósok, közgazdászok kooperációjával működő nagyprojekt) adataira alapozva közölt egy látványos összeállítást, ahol településszinten lehet megnézni, hol tartunk a felmelegedésben, és mi várható még a XXI. század végéig.

Budapestre 1960 óta vannak itt elérhető hőmérsékleti adatok. Akkor átlagosan öt olyan nap volt egy évben, amikor a hőmérséklet meghaladta árnyékban a 32 fokot. Aztán a nyolcvanas évek óta egyre több lett a forró nap, 2017-ben már 12 ilyen volt Budapest környékén. 2060-ra, vagyis bő 40 év múlva az előrejelzések szerint évi 25 igazán forró kánikulai nap lesz Budapesten. A hosszabb távú előrelejzésekben mindig sok a bizonytalanság, ez a modellszámítás 15 és 44 közé teszi a XXI. század végére a kánikulai napok számát Pesten.

A látványosan emelkedő görbéket érdemes megnézni a New York Times cikkében, a lakóhelyhez írja be Budapestet, vagy más, önnek érdekes várost. Ami igazán ijesztő, hogy az itt idézett modellszámításban abból indultak ki, hogy a világ országai nagyjából be fogják tartani a párizsi klímaegyezmény vállalásait, és annak megfelelően fogják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A felforrosódás tehát akkor is elkerülhetetlen, ha sikerül életbe léptetni a ma komolynak számító megállapodást. Ha ennyit sem tennénk meg, a helyzet ennél is rosszabb lenne.

Dél-Európa még inkább ki van téve a felmelegedésnek, Madridban a mostani 33 forró nap száma akár meg is triplázódhat az előrejelzés szerint. India és a trópusi területek az év nagy részében szenvedhetnek a forróságtól. További részletes adatokat a NY Times cikkében valamint a Climate Impact Lab oldalán lehet találni.