A berlini IFA kiállításon mindig is erős szereplők voltak a tévék, hiszen itt lehet megfogni a jómódú németeket, hogy jó szélesre nyissák a pénztárcájukat a következő vásárlásnál. Könnyű elmerülni ebben a vizuális orgiában, ám annál nehezebb ránézésre megmondani, hogy melyik technológia lesz a nyerő.
Az biztos, hogy a 8K végre révbe ért.
a most piacra kerülő második generáció tarol a képminőségével.
Csak ne legyenek hiú ábrándjaink, a Samsung QLED technológiájú megjelenítője a legkisebb 65 colos méretben 6 ezer euróról startol, míg a 85 colosért 15 ezer eurót kérnek el, az barátok közt is legalább 5 millió forint áfástul-mindenestül.
Szerencsére nem kell tartani attól, hogy gyorsan elhasználódik ez a csúcstechnika, mert 8K tartalom nagyon nincs rá, azt pedig nehéz elképzelni, hogy ép eszű ember erre eresztené rá a borzasztó minőségű analóg tévé adását, és a végén megtapsolná magát, hogy pár millából megoldotta a pocsék felbontás felskálázását a tévébe beépített csúcsminőségű elektronikával.
Ha a paneltechnológiákat nézzük, akkor a QLED lépéselőnyben van, mert sokkal jobb a képminősége, mint az első generációs Sharp-féle panelnek, de még meglátjuk, hogy ki nevet a végén, a 8K OLED ugyanis még csak kiállítási tárgyként vendégszerepelt az LG standján, és eltelik egy kis idő, mire a boltokba kerül.
A Philipsnél mélyebben elmerültünk a tévés pixelbuherálás részleteiben, megmutatták nekünk a hatvanvalahány díjat elnyert OLED 803 és 903 modellekben dolgozó P5 Perfect Picture motor második verzióját, ami a HDR10+ színkezelésnek hála jobban kiemel a filmben bizonyos részleteket, például láthatóvá teszi a töréseket a hegycsúcsok jégsapkáján. Ennek a hasznosságán lehet vitatkozni, mert amikor nem egy nagyon lassú szemléltető demóvideót nézünk, hanem mozifilmet vagy tévésorozatot, pár másodperc után úgyis eltűnik a színről a kiemelt tartalom. Az azért igaz, hogy látható a különbség, természetesebbnek tűnik így a kép.
Bár a természetes látványhoz 8K felbontás is elég lenne, mondta Danny Tack, aki több mint harminc éve vezeti a Philipsnél a képminőséggel kapcsolatos fejlesztéseket, ehhez a pixelmennyiséghez szerinte legalább 85 colos méret passzol, 65 colnál nem mutatkozik meg a 8K előnye - lényegében ezzel támasztotta alá, hogy miért is van most szükség jó képfeldolgozó csipekre. Ezt a technológiát viszont még mindig csak a legdrágább, millió forintnál drágább tévékben találjuk meg, és az OLED árcsökkenésére még várni kell.
Alapvetően olcsóbb az OLED, mint a LED, mert kevesebb lépésből áll az összerakása , de még a gyártási folyamat is viszonylag kezdetleges, jelentősen csökkenteni kell a hibaarányt, és növelni a gyártók számát, mert most mindenki az LG-től vásárol OLED paneleket.
akkor lesz olcsó az OLED, ha már kínában is tudnak majd OLED paneleket gyártani
- mondta Danny Tack.
A tévék fejlődésének következő szintje a képfrissítést érinti majd, ez fog növekedni - mondta Danny Tack. Ezt most leginkább a gamerek igénylik, mert nekik vannak olyan rendszereik, amelyek képesek magasabb frekvencián meghajtani a monitorokat vagy tévéket. A műsorokat készítő tévétársaságok még éppen csak elkezdtek felkészülni rá, hogy több képkockát rögzítsenek, és ezáltal kisimultabb, gördülékenyebb legyen minden mozgás a kijelzőn - ennek a sporteseményeknél van a legnagyobb jelentősége, de a gyors akciófilmeknél is zavaró, ha a tévé nem tudja lekövetni a kameramozgást, és ugrándozik a kép.
Ez pedig azt jelenti, hogy több adatot kell feldolgozni, erősebb csipekre lesz szükség, szóval a tévégyártók fejlesztői a következő években sem fognak unatkozni.